Kemény Dénes: Büszke vagyok rá, hogy ezt megcsináltam

5
2022.08.19. 11:04
Az országban épülő, szépülő, különféle programokat befogadó pajtákat, csűröket, különleges közösségi tereket fogja össze a PajtaKult, hogy tudjanak egymásról, és hogy róluk is tudjon a világ. Olyan kulturális, művészi, építészeti értékek vannak ugyanis – újra – születőben, amelyeket érdemes missziószerűen támogatni. Az Index és a PajtaKult közös videósorozatában ezúttal Leányfalura és még számos más helyszínre látogatunk el.

Mi köze van egymáshoz a vízilabdának és a pajtának? Nemcsak az, hogy a sport a kultúra egy kifejezési formája, ahogy a kisfilmben Kemény Dénes fogalmaz, és a magas színvonalon űzött sport az ember, a Homo sapiens gondolkodását is továbbfejleszti, hanem mert a belakható és ikonikus terek a sportban is borzasztóan sokat számítanak.

Büszke vagyok, hogy a margitszigeti Hajós Alfréd-uszodából – amit világszinten a vízilabda Mekkájaként emlegetnek – csináltam meg újra a magyar válogatott otthonát. Ez 26 éve van így, és már teljesen természetes. A férfi- és a női válogatott is ott játssza minden mérkőzését

– mondja a magyar vízilabda-válogatott háromszoros olimpia bajnok egykori szövetségi kapitánya. Nem mellesleg az a Hajós Alfréd tervezte az uszodát, aki a magyar sporttörténelem első olimpiai aranyérmét szerezte. „A sziget a vízilabda-válogatott pajtája” – foglalja össze Mezei Dániel műsorvezető. Kemény Dénes úgy kerül a videóba, hogy ő is leányfalusi lakos: a filmben idézi a szintén itt élő Fábry Sándort, aki szerint azért jó Leányfalun lakni, mert a kőművessegédtől az egyetemi tanárig bárkivel találkozol, mindenkitől lehet valamit tanulni. „Itt ha lemegy az ember a partra, mindig barátokkal találkozik” – teszi hozzá Kemény Dénes.

Vadász György álma

Leányfalu meghatározó új épületeit Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész tervezte, aki szerint az alkotó ember mindig valami olyan csodát szeretne művelni, ami egy kicsit az Isten munkájához is hasonlít. Ő tervezte a település új kávézóját, a Duna-parti gombát is, ahol színes nyugszékeken beszélgethetnek a vendégek. Az épületre ő azt mondja – kijavítva beszélgetőtársait –, hogy nem fiatalos, nem modern: egy álom. Igaz, beton, fém, kerámia és terasz, de egy álom.

Ő is úgy véli, hogy őrületesen sokat számít, milyen térben van egy épület, a kávézó egyébként épp a folyóparton. Vadász György ismerte Kós Károlyt, Makovecz Imrét is, utóbbiról úgy nyilatkozik, hogy klasszikus zseni volt, és felejthetetlen. Vadász György a maga szenvedélyes stílusában beszél a magyar művészek világban elért sikereiről – már ezért érdemes megnézni a videót.

A kisfilmben a leányfalusi kiválóságok sorában megszólal Tóth József tárogatóművész is, aki készíti és javítja is ezt a különleges, hungarikum hangszert. A leányfalusi Duna-parton később felcsendül a tárogató hangja.

Régi és új építészeti terek találkozásába csöppenünk tehát Leányfalun, ahol a megújult egykori Klein-villa és az új, szintén Vadász György tervezte művelődési ház találkozásából új közösségi tér született, a falunapok méltó helyszíne. A villaépületből szervezte annak idején Puszta Sándor és Kölley György a nyugat-európai cserkészeti életet az emigráns magyarság körében, ezért született meg itt a Ravasz László Emlékház, és kapott helyet egyházi gyűjtemény. A pincében klubhelyiség kapott otthont, a villa és a művelődési ház találkozásánál pedig színpad áll, minden adott volt tehát, hogy a település lakói birtokba vegyék.

Lecsó a Duna-parton 

A PajtaKult nagykövetei, Paár Julcsi, Kubinyi Julcsi és Laposa Julcsi, valamint Mezei Dániel műsorvezető emellett elkalauzol minket számos fesztiválra is, Ozorára például, ahol a régi, leromlott állapotú istállók mellett különleges épületek nőttek ki a földből a fesztiválnak köszönhetően, többek között a jellegzetes dóm, és Zimányi Árpáddal, a fesztivál tulajdonosával is beszélgetnek. Jártak Nagykállón, a nagy múltú Téka-táborban, és a Mérai Világzenei Csűrfesztiválon is, ahol a szervezők alátámasztják, hogy egy fesztivál sikerét 50 százalékban a helyszín határozza meg.

A videón tett utazás Novotny Antal, alias Katlan Tóni „konyháján” végződik, ami jelen esetben a Duna-parton rakott tüzet jelenti, és ahol a Julcsik is beállnak padlizsános lecsót főzni. Aki idáig jut a film megtekintésében, az meg fogja tudni a jó lecsó titkát, vagyis azt, hogy mitől lesz sűrű a szaftja. És bár a PajtaKult szlogenje az, hogy kultúra újragondolva, a lecsóra ez szerencsére nem vonatkozik.

Aki lemaradt volna a PajtaKult és az Index előző közös kisfilmjéről, amelyben Cseh Tamás is felbukkant, ide kattintva megnézheti.

(Borítókép: HYPE)



  • Hírek
  • Hírek