2024. június 15. 15:00
Magyarország
Svájc
RheinEnergieStadion I. forduló
2024. június 15. 18:00
Spanyolország
Horvátország
Olympiastadion I. forduló
2024. június 15. 21:00
Olaszország
Albánia

Hímsoviniszta-e a néptánc?

IMG 6893
2022.09.23. 10:04
Szokatlan és kevésbé szokatlan kulturális terekbe visz el minket hétről hétre a PajtaKult stábja, de mindenképp olyan helyekre, ahova magunktól nem biztos, hogy eljutunk. Jó körülnézni határainkon innen és túl, és bekukucskálni különleges épületekbe, megnézni, vajon mivel foglalkoznak mások, ahogy Micimackó mondaná, ki hogyan él, miről mit gondol, hogyan szórakozik, mivel töltődik föl.

Ezúttal azonban a kisfilm első részében „nem mozdultak ki otthonról”, vagy más nézőpontból: hazatértek. Mezei Dániel műsorvezető és Laposa Julcsi, a PajtaKult nagykövete ugyanis az anyaintézményükben, a Fonó Budai Zeneházban beszélnek arról, hogy a koncerteknek, kiállításoknak, borkóstolóknak, nép- és világzenei rendezvényeknek otthont adó, a táncházmozgalomban is fontos szerepet játszó összművészeti kulturális intézmény maga is egy gigantikus pajta – így is hívják az egyik épületrészt.

Az e heti sztárvendég Berecz István néptáncművész, aki hivatalosan a ház művészeti vezetője, de inkább a lelke és mókamestere, vagy ahogy a kisfilmben elhangzik: ikon. Édesapjához, Berecz Andráshoz hasonlóan – akinek a népi stand up comedy előadásával egy korábbi epizódban már megismerkedhettünk – ízesen kanyarítja a szót, olyan ügyesen, amilyen virtuózan táncol. Nem is kertel sokat, elmondja, hogy a párkeresés csatamezején jött rá ő is igazán, hogy mi szükség van a táncra az ember életében, a zenélés, a furulyázás mellett ekkor fordult a néptánc felé is.

Fiú gimnazistaként ez volt az egyetlen kiskapu a másik nem felé, így találtam rá a táncra egy életre, ez nevelt belőlem embert, ez hozta ki a személyiségemet. Hogy ez jó-e, vagy rossz, azt majd az utókor meg a környezet eldönti

– mondja „Pityu”. A katolikus fiúgimnáziumban pallérozódva hiányzott neki az a virtus, szenvedély és művészet, amit az édesapjától látott, és ez a táncban tudott kiteljesedni.

Lapátra tett népzenészek

A tánc és a zene olyan nyelv, amely a legszélesebb horizonton köti össze a társadalom különböző pontján élő embereket. „Ennek a háznak is az a nagysága, hogy itt a buszsofőr a szívsebésszel együtt tud mulatni” – mondja Berecz István, aki szerint mindamellett, hogy itt számtalan sors összefutott már, egyben a múlt oda tudja adni a stafétabotot a jövőnek.

Pityu azt is elmondja, hogy a Fonó olyan korban lett a zene és a tánc emblematikus helyszíne, amikor még nem volt állami pénzzel kibélelve ez a műfaj. Azért alakult 27 éve magánmecenatúrából, hogy éjfélkor ne tegyék ki mindig szerencsétlen népzenészeket a művházakból a teljhatalmú portások, és kompromisszum nélkül tudják szolgálni ezt a szerves kultúrát és az erre épülő társműfajokat.

A kisfilmből kiderül még, hogy

  • ha a néptáncból kivesszük a férfi- és női szerepeket, akkor más műfajt kapunk,
  • Berecz Pityu hogyan forgatta meg Julcsit,
  • mi a gyimesi csűrök titka, miben áll az erdélyi emberek kultúrája,
  • milyen az Őrség a négy évszakban,
  • hogyan szól a muzsika egy őriszentpéteri pajtában,
  • hogyan táncol ugyanitt Keck Mária flamencoművész,
  • hímsoviniszta-e a néptánc,
  • hogyan valósítható meg a fenntartható lassulás a vendéglátásban
  • és konkrétan a szálláshelyekkel bővülő őriszentpéteri Pajta étteremben,
  • Lakatos Róbert brácsaművész pedig elmondja, milyen koncerthelyszíneken muzsikálnak Németországban akár a szimfonikus zenekarok.

De hogy jön ide Micimackó?

Aki lemaradt a PajtaKult előző epizódjáról, amely Révkomáromba kalauzolta el a nézőket, ide kattintva megnézheti.

(Borítókép: PajtaKult)