2024. június 15. 15:00
Magyarország
Svájc
RheinEnergieStadion I. forduló
2024. június 15. 18:00
Spanyolország
Horvátország
Olympiastadion I. forduló
2024. június 15. 21:00
Olaszország
Albánia

Hangos harc a túlélésért Budapesten

DSZZS20180805112
Budapest klubélete számtalan izgalmas helyszínt tartogat, amelyek mind mást és mást képviselnek. Bár a jelenlegi energiaválság kellően megnehezíti a dolgukat, akadnak szórakozóhelyek és kulturális terek, melyek minden nehézség ellenére küzdenek és talpon maradnak. Ezek közül mutatunk be néhányat, természetesen a teljesség igénye nélkül.

A művészet világa egy széles és mély medrű folyó, melyben helyet kap a zene, a színház, a film, a képző-, vizuális és testművészet, gazdagítva az emberek napi létezését, gondolkodását. Bár le lehet élni egy életet komolyabb kultúrafogyasztás nélkül is, az emberek többsége szeret kikapcsolódni, vagy elgondolkodni az élet nagy dolgain különféle művészetek segítségével. 

Rengeteg helyszín akadhat erre, most fókuszunkat a fővárosra irányítjuk, azon belül is a zenei közegre.

Lehetetlen lenne egy viszonylag rövid listán minden részvetőt megjeleníteni, így a teljesség igénye nélkül összeszedtünk öt olyan szórakozóhelyet, melyet mi is szívesen meglátogatunk, ha lehetőségünk adódik rá.

Jedermann

A 2010 óta működő Jedermann Jazz Kávézó a Körút szélén, a város központi kulturális körének peremén található, létezése mégsem periferikus a budapesti életben. A legtöbb klubhoz hasonlóan legerősebb időszaka az ősztől tavaszig terjedő szezon, mellyel szemben a nyár kiszámíthatatlan. Ekkor csupán egy-egy koncertet csíphetünk el, míg az év többi részében, októbertől májusig rendszeresen heti két-három eseményt tartanak.

Ügyelünk az arányokra, hogy ne váljunk rendezvényhelyszínné, hanem „kocsmaként” is megmaradjunk a vendégeinknek.

– meséli Boskovics Gábor, a Jedermann tulajdonosa. A rezsiválság számukra is nagy teher, annak ellenére, hogy abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy csak áramot kell használniuk. Igyekeznek fokozatosan alkalmazkodni az emelkedő költségekhez, melyet egyelőre stabilan tartanak. A másik nehézség számukra, hogy nemcsak a rezsiköltség növekedett, hanem a beszerzési árak is.

„Eszméletlen mértékben nőttek az árubeszerzési árak, miközben a vendégek szórakozásra, kultúrára fordítható lehetőségei egyre szűkülnek. Ezen a vékony pengeélen egyensúlyozgatunk legjobb tudásunk és megérzéseink szerint” – fogalmazott Boskovics Gábor. Hozzátette:

Az áraink arányos és folyamatos emelése egyszerű válasz lenne, de nem megoldás, hiszen vendégeik egy részét elveszíthetnénk, ami nem cél.

Amin csak lehet, takarékoskodnak, amíg ez nem megy a minőség rovására. „Minden felesleges kiadást igyekszünk kerülni, és sajnos halasztanunk kell néhány betervezett fejlesztést, például ülőalkalmatosságaink kárpitozását vagy éppen a hang- és színpadtechnikánk korszerűsítését.”

Az áraikat óvatosan és a minimálisan elkerülhetetlen mértékben korrigálják. 2023-ban semmi jóra nem számítanak, de már hozzászoktak, hogy csak magukban és közönségünkben bízhatnak.

Annak ellenére, hogy a mi kis vállalkozásunk évente több mint 20 millió forintnyi adót, járulékokat és egyéb kötelező díjat fizet be az államkasszába, továbbá 15 embernek ad munkát, megélhetést, emellett még kulturális téren is színesebbé igyekszik tenni a várost immár 13 éve, valódi támogatást a nehézségek közepette, onnan, ahonnan illene, esélytelen kapni.

Az elszabadult infláció mellett jogos igény, hogy a fellépő művészek tiszteletdíjait is folyamatosan emeljük. Szerencsére a jazz, amelyben mi főleg aktívak vagyunk, és annak képviselői – hozzánk hasonlóan – igazán szívből teszik a dolgukat, így egymást kölcsönösen megértve és segítve haladunk tovább.

Gödör Klub

Budapest legnagyobb múltú zenés szórakozóhelyeinek listáján mindenképp érdemesnek találtuk megemlíteni a Gödör Klubot. Bár többször költözött, és az évek során némi változáson esett át, az eredetileg 2002-ben indult Gödör ma is aktív a belváros szívében. Nagyjából két éve a Király utcában – a régi Sirály helyén – várja a vendégeket, sokrétű zenei kínálatával egyszerre képviselve a klasszikus éra szüntelenül aktív és érdemes előadóit, valamint az új, feltörekvő, tehetséges hangokat.

Filep Ákos, a Gödör Klub vezetője elmesélte nekünk, hogy egy folyamatos küzdelem az élő zenét a belvárosban – pontosabban a körúton belül – tartani, miközben épp ez lenne a megfelelő hely erre, ahova az ember előszeretettel megy szórakozni. Elmondása szerint a jelenlegi rezsi- és katahelyzet sem segíti az élő zenés helyek fennmaradását, mert azok a klubok,

melyek első sorban koncerthelyszínként, és nem kocsmaként működnek, nehezen teremtik elő a fennmaradáshoz szükséges feltételeket.

A zenekarok az inflációs helyzet és a megszűnt kedvezményes adóforma miatt szükségszerűen több pénzt kérnek, másképp veszteségességgel működhetnek. Mindeközben a fenntartási költségek is megugrottak. Ezek hosszú távon a vendégeken csapódnak le, és mikor az emberek pénztárcája nem engedi meg, hogy elmenjenek egy-egy koncertre, akkor az élő zene és a kultúrafogyasztás esélyei nyilvánvalóan sérülnek. Ettől függetlenül a Gödör Klub továbbra is jelen lesz a budapesti underground világában, amíg csak van rá lehetőség. Jelenleg is sűrű programkínálatukban klasszikus és modern könnyűzene mellett, élő muzsika és dj-szettek is szerepelnek, valamint alkalmanként képzőművészeti események is teret kapnak a Király utcában.

Muzikum Klub & Bisztró

A tíz éve működő Muzikum Klub a Kálvin tértől nem messze található, ahol mint bisztró és élő zenés szórakozóhely várja a vendégeket. Gyenes Ádám klubigazgató az Indexnek azt mondta: „Úgy látjuk, hogy a pandémiás időszakot követően jelentős  az átrendeződés, és a koncertlátogató közönség szokásai is megváltoztak. Egyre kevesebb olyan klub működik, amely önálló programszervezési stratégiával rendelkezik, ebből kifolyólag az üzleti koncepció is elsősorban a törzsvendégek igényeinek kiszolgálásáról szól.

A fiatal korosztályok könnyebben megtalálják a számukra vonzó koncerteket, mint a 40 fölötti generáció tagjai.

Arról, hogyan élik meg a rezsiválságot, Gyenes Ádám elmondta, hogy a koncertek lebonyolítási modelljén nem lehet változtatni, a tíz év alatt kialakult gyakorlat helyességét a közönség visszajelzései igazolják.

A magas infláció miatt fokozatosan veszít reálértékéből a munkatársak bére, ezért ennek csökkentése nem lehetséges. A mi esetünkben az intézményi szintű keresztfinanszírozás és az egyes részterületek nagyobb pénzügyi tehervállalása biztosítja a működőképességet.

Ez nyilván az egyprofilú klubok esetében nem lehet forgatókönyv, ezért nehezen tudják elképzelni, hogyan tudják ellensúlyozni a költségnövekedést.

A jelenlegi rezsiárak középtávon sem fenntarthatók, bízunk a racionális újrarendeződésben, addig is mindent megteszünk annak érdekében, hogy kihúzzuk.

A Muzikum programtáblája a szeptembertől májusig tartó évadban 120-130 koncertet tartalmaz, ezenfelül a nyári időszakban 20-30 szóló, duó, valamint trió felállású akusztikus vagy félakusztikus koncertet rendeznek a klub belső udvarán, a Muzikum Gardenben.

A klubigazgató elmesélte, hogy számukra igazán fontos, hogy repertoárjukat maguk határozhassák meg. Nyitva tartják az ajtót minden előadó előtt, hogy bemutatkozzon a klubban, azokat a zenekarokat, akik pedig már bizonyítottak, előszeretettel várják vissza.

A  minőség fenntartása garantálja a törzsközönség érdeklődését

– fogalmazott Gyenes Ádám. 

Dürer Kert

Miután elhagyta a keleti blokkot a városliget mellett, végül a Rákóczi hídtól nem messze, a Kopaszi-gát környékén találta meg új otthonát a nagy múltú művészeti tér. Bár sok minden megváltozott az új hellyel, új lehetőségek is megnyíltak előttük. A korábbi épülethangsúlyos Dürer helyett most egy nagy kerttel, vízparttal, az ezekből fakadó, szabadtéri lehetőségekből merítettek, hogy a régi zenei élményt újdonságokkal bővítsék, és mostani helyükön is sokrétű művészeti szolgáltatást kínálhassanak.

Bár az építkezések még zajlanak, a koncertek szervezése és lebonyolítása már folyik,

ha minden a tervek szerint halad, hamarosan ismét sokszínű, az underground kultúra egyik központi helye lesz a Dürer Kert, ahol vásárok, koncertek és kiállítások váltják egymást.

A Dürer csapata a hozzánk eljuttatott levelében elmeséli, hogy a kulturális tereknek fontos szerepük van az emberek mindennapi életében. Az ő szavaikkal élve:

A hétvégi „buligépezeten” túl, úgy gondoljunk, meghatározó szerepünk van abban, hogy az embereket inspiráljuk, szellemileg tápláljuk, és valami olyan extrával tudjanak hazamenni tőlünk, amitől ők maguk is motiváltak lesznek, feltöltődnek, és szívesen járnak vissza.

Ebben a misszióban nem kevés fejfájást okoz számukra a jelenlegi rezsihelyzet, a kata megszűnése és az energiaválság. Mint koncertbefogadó hely, valamint koncertszervező csapat, látják a zenekarok és a menedzserek nehézségeit, amihez az általános kihívásokon a még folyamatban lévő építkezéseik extra költségei is hozzáadnak.

Ami a leginkább érint minket a fentieken túl, az a jelenleg zajló építkezésünk és az ezzel kapcsolatos aktuális történések a világban: küzdünk a megemelkedett költségekkel, az alapanyaghiánnyal és minden olyan apró követelménnyel, hogy végül az általunk megálmodott koncertteremben köszönthessünk majd a vendégeinket.

Bár a nehézségek nem adják könnyen a kitűzött célokat, a Dürer Kert jelenleg eltökélt aziránt, hogy az általuk elképzelt összművészeti szórakozóhelyet és kulturális teret megalkothassák, hogy ismét betölthessenek egy olyan szerepet – vagy akár egy még jelentősebbet – a budapesti underground életben, mint amit az elmúlt évtizedben megszokhattunk tőlük.

A38 Hajó

Listánkon talán az egyik legismertebb és legrégibb szereplő a legendás, idén húszéves A38 Hajó. Fennállása óta egyik legfőbb feladatának tűzte ki, hogy olyan progresszív előadókat mutasson meg a világnak, akik eszméjükben és zeneiségükben valami egyedit és különlegeset teremtenek.

Berta Zsuzsa, az A38 marketingvezetője elmondta nekünk, hogy a Hajó sok éve tagja számos hazai és nemzetközi programnak, amiknek köszönhetően különleges szereppel bírnak a magyar klub- és fesztiválszcéna életében. Az EU által is támogatott Liveurope projekttel rengeteg friss, feltörekvő európai előadónak képesek lehetőséget adni a bemutatkozásra a hazai közönség előtt.

A tavalyi évben több mint 40 előadó léphetett fel, és szerezhetett rutint így a kontinens legkülönbözőbb országaiból az A38-on.

Többéves együttműködésük a Petőfi TV-vel és a Petőfi Rádióval lehetőséget teremtett arra, hogy még több előadónak biztosíthassanak esélyt a bemutatkozásra, a fizikai és digitális térben egyaránt. 

Azt is elmesélte nekünk a Hajó marketingvezetője, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet őket is több szinten ostromolja. Egyfelől az A38 mint hajó a megemelkedett energiaárak mellett messzemenőkig nem számít a legkönnyebben fenntartható koncerthelyszínek, másfelől az euró–forint árfolyam és a külföldi előadókat szintén sújtó energiaválság, mely szimplán a benzinköltségeken is érezhető, egyre nehezebbé teszi a helyzetet. Az egészet tovább bonyolítja a bizonytalanság, hogy vajon a jelen helyzet miként fog eszkalálódni a jövőben, így szinte lehetetlen hosszú távra előre tervezni.

Most, amíg a válság részben elvágta hazánkat a nyugati előadók széles körű importjától, igyekeznek nagyobb hangsúlyt fektetni a hazai zenészekre. A Covid-válság körülményei anno még inkább a produkciós műsorgyártás felé terelték a szervezeti struktúra fejlesztését, így az A38 Hajó Európa-szerte is meg tudta őrizni szerepét a feltörekvő, regionális és hazai előadók megörökítésében, archiválásában és ezen felvételek különböző online csatornákon való közzétételében.

A témát nem zártuk le, a következő cikkünkben azt vizsgáljuk, hogyan boldogulnak a klubok a többi nagyvárosunkban.

(Borítókép: Vendégek a Szimpla Kertben 2018. augusztus 5-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)