Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMNégy évvel zaklatási botránya után megszólalt Gothár Péter
További Kultúr cikkek
L. Frank Baum klasszikusát – Horváth Péter átiratában – január 28-án mutatta be a Kolibri Színház Óz, a varázsló címmel. Az előadás rendezője és díszlettervezője Gothár Péter, akivel szigorúan a darab kapcsán készített interjút a Papageno.
Gothár Péter elmondta, mindenképpen klasszikus mesével szerettek volna dolgozni, ami különbözik attól a digitális vészhelyzettől, amiben ma élnek a gyerekek. Olyan anyaggal, aminek egészséges mondandója van a célközönség számára.
Jegyet venni az Ózra elsősorban felnőtt választás, vagyis nem a gyerek akar színházba menni, nem ő veszi le a polcról az Ózt, hanem a felnőttek adják neki. Elviszik egy előadásra, ami a barátság kialakulásáról, a felnőtté válás felé vezető útról szól. Egy előadásra, ami a mai zűrös mesemaszatban tisztán fogalmaz, és a kapcsolatteremtésnek, az érzelmek felismerésének készít helyet
– fogalmazott a rendező.
Nincs olyan, hogy gyerekszínház
Gothár Péter szerint semmi különbség nincs aközött, hogy az ember egy gyerekelőadást vagy egy felnőtt előadást rendez.
Nem is szabad, hogy legyen. Sőt. Szerintem nincs olyan, hogy gyerekszínház
– húzta alá. Hozzátette: mesét csak komolyan véve, gügyögés nélkül szabad mesélni. „Sőt, még többet kell beletenni, hiszen a „ma született” nézők nagyon jó nézők, nyitottak, felismerőek, jobbak az asszociációs készségeik. Az a fajta leegyszerűsítése, üzletivé tétele a mesének, ízlésnek, ami nagyon sok drága filmben vagy csodálatos kiállítású üres mesekönyvben kerül a gyerekek elé, az engem évtizedek óta bosszant.”
Mi színházat akartunk csinálni az első perctől fogva, és nem gyerekeknek játszani, hanem egy meseelőadást készíteni.
Aki színpadon van, az ott, akkor kasszíroz, abban a pillanatban, amikor találkozik a nézőivel – és ezt a várakozást éljük most át együtt a színészekkel, Horváth Péter íróval, Selmeczi György zeneszerzővel, Novák Jánossal és a Kolibri társulatával – tette hozzá.
Bármi történhet
2019 novemberében robbant ki Gothár Péter rendező zaklatási botránya a Katona József Színházban. A fővárosi színház előbb nem nevesítette, kiről van szó, csak annyit jelentett be, hogy „egy szerződéses munkatársa több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival” – írta meg korábban az Index.
Ezután Gothár maga jelentkezett, félig-meddig bocsánatot kérve áldozataitól. A színház etikai vizsgálatot kezdett, majd felbontotta a szerződését a rendezővel. Gothárt másik munkahelye, a Színház- és Filmművészeti Egyetem nem sokkal később szintén kirúgta.
Tavaly májusban Nádas Péter író nyitotta meg a rendező Gothár Péter fotókiállítását. A rendező akkor szívesen állt az Index rendelkezésére a képek kapcsán, de arról, hogy az ő történetének mi lesz a folytatása, csupán annyit mondott, hogy koránál fogva már a lejtőn halad, mintha kerékpáron ülve egyre gyorsabban közeledne a verseny végéhez, és ehhez már tekernie se kell. Talán egyszer könyvet ír mindarról, amit el kíván mondani. Terve rengeteg van, de azok realizálhatósága kérdéses.
Minden van, fotózás, színház, filmes terv is. Majd meglátjuk, hogy ezekre a belső igényen túl van-e kereslet. Azt sem lehet tudni, hogy mennyi időm van még hátra. Bármi történhet
– fogalmazott Gothár Péter.
(Borítókép: Gothár Péter 2022. május 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)