Az egyik Szinetár Miklóssal, a másik Miklósa Erikával dolgozna

A debreceni Csokonai Színház felújított épületét tavasszal adják át a nagyközönségek. Gemza Péter koreográfus rendező tizenöt éve dolgozik a színházban, öt évet Ráczkevei Anna igazgatóhelyetteseként töltött, majd egy cikluson át vezette az intézményt. Most azonban nem nyújtotta be a pályázatát, úgy érzi: ez a periódus lezárult – derül ki a kultúra.hu cikkéből.

A posztra viszont hárman is pályáznak. Mátyássy Szabolcs zeneszerző Szabó K. Istvánnal közösen indult. Szabó K. István, aki korábban rendszeresen rendezett Debrecenben, illetve a budapesti Nemzeti Színházban is, a művészeti vezető posztot vállalta. A páros népszínházi struktúrán alapuló, háromtagozatos színházban – a prózai tagozat mellett egy újradefiniált önálló operatagozat és önálló tánctagozat megteremtésében – gondolkodik. Az önálló tánctagozat élére Nemes Zsófia táncos-koreográfust kérnék fel, Somogyi-Tóth Dániel magas színvonalú szakmai munkájára a zenei arculat megteremtésében és az operatagozat élén továbbra is számítanak. 

Mátyássy Szabolcs színészként kezdte a pályafutását, majd zeneszerző-diplomát, művészdoktori oklevelet és művészetigazgatási menedzser képesítést szerzett. Így már nemcsak alkotóként, hanem egyfajta szervezőként, ügyvezető igazgatóként tekint önmagára. A pályázatban megfogalmazott célok Debrecen kulturális életének újjászületését szolgálják – fogalmazott.

Egy nagyváros életében a színház a művészeti origó, ugyanakkor szoros partnerségi viszonyt ápol a többi kulturális és oktatási intézménnyel. Úgy érzem, azzal, hogy a Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetésére jelentkezem, elkötelezem magam egy hosszabb távú debreceni építő munkára, a közös fejlődés jegyében

– mondta Szabó K. István.

Szinetár Miklós is a fedélzeten

Rácz István operaénekes a zenei tagozat erősítését tűzte ki célul, a prózai tagozat munkájában azonban nem szeretne azonnali jelentős változásokat. A pályázatban Szinetár Miklós vendégrendezőként dolgozna a színházban, a tánctagozat létrehozásában pedig Keveházi Gábor táncos-koreográfus is szerepel, akik segítenék a munkáját.

A társulat véleményére és erősségeire bátran támaszkodhatok, nem tartom üdvösnek, ha egy új igazgató azonnal innen-onnan verbuvál új vezetőket

– fűzte hozzá. Megjegyezte: régóta tárgyalnak arról, hogy oktatna a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán, így a két tevékenység kiegészíthetné egymást.

A harmadik pályázó a kultúra.hu értesülései szerint Végh Veronika, a debreceni Páholy Lakásszínház vezetője, aki azonban nem válaszolt a megkeresésre. A pályázatokat szakmai bizottság értékeli, a véleményét mérlegelve végül Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése dönt.

Szegeden hárman pályáztak

Barnák László és Gyüdi Sándor határozott idejű vezető állású munkaviszonya 2023. június 30-án jár le a Szegedi Nemzeti Színház és Szegedi Szimfonikus Zenekar élén, éppen ezért a vonatkozó törvényeknek megfelelően a 2022. december 16-i közgyűlésen a képviselők arról is döntöttek, hogy pályázatot írnak ki a posztokra.

A színház vezetésére kiírt pályázattal párhuzamosan a város szimfonikus zenekarának élén is lejár Gyüdi Sándor karmester mandátuma, így ott akad olyan aspiráns, aki egységben képzeli el a színház és a zenekar jövőjét. A zenekar vezetésére egyébként az évtizedek óta Szegeden dolgozó karmester ismét beadta pályázatát.

Barnák László jelenlegi igazgató – aki öt éve áll az időközben a REÖK-öt és a Szegedi Szabadtéri Játékokat is integráló intézmény élén – elmondta: színházcsinálónak vallja magát, ez érdekli, ez a hivatása, és számos olyan előadás létrehozásának a lehetősége van előtte, előttük a társulattal, amiért bármilyen nehézséget érdemes leküzdeni. Erre példa az elmúlt három év – jegyezte meg. „Felelősséget érzek a kollégák, a színházunk iránt.”

Egy művészeti tanács komplex módon, egymás iránti tiszteletre épülve, de kritikus szemlélettel tudja ösztönözni egymást és a művész társakat – tette hozzá Barnák.

Tóth Péter zeneszerzőnek rengeteg elképzelése van, hogy miként lehetne a Szegedi Nemzeti Színházat felemelni. Mint fogalmazott, régóta foglalkoztatja a színház, miután opera- és musicalszerzőként is számottevő tapasztalatot szerzett. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán tizenhárom éve tanít, hat évig dékánja volt.

Szegeden az öt játszóhely lehetőséget teremt, hogy a kísérletező daraboktól a prózai klasszikusokon, az operetten és operán át számos műfajt kínáljunk. A szabadtéri játékok programjába – a vendégjátékok helyett – saját produkciókat kell létrehozni, amelyek kizárólag Szegeden láthatók, ezért az ország minden részéből odautazik a közönség

– vélekedett Tóth Péter.

Barnák László a prózai tagozat vezetésével Nagy Viktor rendezőt bízná meg, az operatagozat vezetőjeként Hamar Zsolt karmestert nevezi meg, aki ezzel párhuzamosan – Kesselyák Gergely művészeti vezetői támogatásával – benyújtotta pályázatát a Szegedi Szimfonikus Zenekar élére. Operastúdió létrehozásán gondolkodnak, és pályázatukban számos törekvést fogalmaztak meg a nagy múltú szegedi operajátszás felvirágoztatására.

Korábban az Index megírta, hogy Peller Károly, a Budapesti Operettszínház művésze is megpályázza a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói posztját. „Szeged gyerekkori szerelem, ott mindig otthon érzem magam. A szüleimmel nyaranta a szabadtéri játékokra jártunk, ahol később művészként rendszeresen felléptem” – fogalmazott, majd azt is elmondta, hogy a társulatból keresték meg néhányan, és kapacitálták, hogy pályázza meg a főigazgatói posztot.

Peller vezetőtársai a szegedi társulat meghatározó tagjai, Szilágyi Annamária, László Boldizsár és Pál Tamás lesznek.

Miklósa Erika a szabadtéri művészeti tanácsadójaként csatlakozik, és velünk lesz Makláry László, akinek karmesteri karrierjét a Vaszy Viktor nevével fémjelzett Szegedi Nemzeti Színház operatagozata alapozta meg.

A posztot 2023. július 1-jétől tölti majd be a megválasztott szakember.

(Borítókép: a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Nemzeti Színház nézőtere 2023. január 25-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)