Az üstökös, amit még a Neander-völgyiek is láthattak

A cirkumpoláris üstökös

 A 2023-as esztendő eddigi legígéretesebb üstökösét mindjárt év elején megcsodálhattuk. Az északi félgömb lakói igen szerencsés helyzetben voltak, mivel legfényesebb időszakában annyira közel járt az égi pólushoz, hogy az éjszaka bármelyik szakaszában megfigyelhető volt (ezt nevezi a szaknyelv cirkumpolárisnak). A C/2022 E3 (ZTF) elnevezésű hosszú periódusú üstököst 2022. március 2-án fedezte fel Bryce Bolin és Frank Masci a Zwicky Transient Facility projekt alkalmazásában álló távcső segítségével. Az akkor 17,3 magnitúdó fényességű és 735 millió kilométerre járó „piszkos hógolyót” először kisbolygóként azonosították, később detektálták az objektumot körülvevő kómát (az üstökös magját körülvevő anyagfelhőt), így egyértelművé vált, hogy üstököst fedeztek fel. Az elmúlt hetekben hatalmas médiafigyelmet kapott, mivel legutóbbi napközelsége 50 ezer évvel ezelőtt következett be, így hamar körbejárta a világsajtót, hogy talán a Neander-völgyi emberek is láthatták.

Fényesedett, de szabad szemmel mégsem volt látható

A kométa már 2022 nyarán/őszén hozta az elvárásokat, szép porcsóvával lehetett megörökíteni, amit november végére kiegészített egy hosszú ioncsóvával is. A tavaly decemberi időjárás sajnos nem fogadta kegyeibe a hazai üstökösvadászokat, de amikor reménykedtünk, hogy az idei január jobb lesz, bele kellett törődnünk, hogy még rosszabb lett, hetekig nem adódott lehetőség az észlelésre. Eközben az üstökös töretlenül fényesedett, a 2023. január 12-i napközelségét (perihélium) követően egyre közelebb került a C/2022 E3 (ZTF) Földünkhöz. A rálátási szögünk is megváltozott, az üstökös január második felében egy úgynevezett ellencsóvát növesztett, vagyis három csóvát is láthattunk: két porcsóvát és egy ioncsóvát. Az ellencsóva jelen esetben optikai csalódás volt, mivel azokban a napokban legyezőszerűen láttunk rá a porcsóvára. Az üstökös 2023. február 1-jén mintegy 42,5 millió kilométerre haladt el bolygónktól. Ez a közelség a C/2022 E3 (ZTF) égi háttér előtti vándorútját is felgyorsította, rendkívül sebesen haladt napról napra az akkor kb. 5 magnitúdó fényességű üstökös (ez elméletileg már szabad szemmel is látható, de a gyakorlatban inkább könnyed binokuláros célpontnak felelt meg).

Együttállás a Marssal

Február első felében a távolodás ellenére elég jól tartotta a fényességét, és vékony ioncsóvája is gyönyörűen megmutatkozott még (az ellencsóva már nem látszódott). Gyors égi útjának köszönhetően az elmúlt hetekben több csillagképben is megfordult, így történhetett meg, hogy 2023. február 5-én a Capella mellett, február 6-án a C/2022 U2 (ATLAS)-üstökös mellett, majd február 11-én a Földről nézve a Mars mellett is elhaladt. Igyekeztem a ritka találkozó legszorosabb időszakát megörökíteni, amihez az iTelescope robot-távcsőhálózat 10 cm-es ausztráliai telepítésű lencsés távcsövét használtam. Érdekesség, hogy a képek feldolgozásánál nemcsak az üstökös, hanem a Mars elmozdulásával is külön kellett foglalkozni.

Hogyan tovább?

A C/2022 E3 (ZTF) további sorsa kérdéses. Túlélte a napközelségét, de a számítások bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy az égitest örökre elhagyja Naprendszerünket, vagy millió évek múlva visszatérhet az Oort-felhőből.

(Borítókép: A C/2022 E+ [ZTF] és a Mars. Fotó: Majzik Lionel)

Marsra magyar! május 2-ától, csak az Indexen.