Beborulhat a szabadtéri színházak nyara

Az a fránya műsorfüzet. Idén ilyet mintha feltűnően kevesebbet nyomtattak volna. Pedig ilyenkor már több is kézhez vehető. Olyan, amelyikből kiderül, a szabadtéri színházak nyáron milyen programokkal, előadásokkal várják a nézőket. Miközben a naptár már május közepén is túlbillent. Jegyeket kellene árulniuk. Van olyan szabadtéri színház, például a Szentendrei Teátrum, amelyik még nyári műsort sem hirdetett.

Igaz, a mostani tájékoztatóra azért gyűltek, hogy bejelentsék a Szabadtéri Színházak Találkozójának idei, Balaton-parti programsorozatát, amelyet június 17. és 25. között rendeznek meg Balatonbogláron és Alsóörsön, a Kultkikötő különleges fesztiválhelyszínein, s mindezt a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával.

Még egy miniszter is üzent

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosáért felelős kormánybiztosa még köszöntőlevelet is írt a Szabadtéri Színházak Találkozójához. Ebben ez áll:

A színház jóval több, mint időtöltés, a szabadtéri színház pedig idén is jóval több, mint nyári szórakozás. A Szabadtéri Színházak Találkozója talán emiatt az egyik legjobb példája lesz annak, hogy egy szakma összetartása újabb közösségeket teremt az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés negyvenéves történetében. Amikor két ekkora kulturális esemény találkozik, azonnal kiderül, hogy a színház nem pusztán kiváló előadások sorozatát jelenti, hanem közösségteremtő erőt is.

A Szabadtéri Színházak Találkozója két helyszínen, Balatonbogláron és Alsóörsön kapcsolódik a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozatához. Megtisztelő, hogy idei rendezvényünk közös lesz.

Nagy Viktor, a Szabadtéri Színházak Szövetségének alelnöke – és egyben a Kultkikötő igazgatója –, a rendezvény házigazdája ezekkel a szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket:

A nyár idén sem marad el.

Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy a szakmai szervezethez tartozó mind a 14 színház létrehoz értékes saját produkciókat is nyaranta, amelyek – sok esetben – csak néhány előadást érnek meg a szabadtéri helyszíneken, ezért azt gondolták, fesztiváljelleggel nagyobb nyilvánosság elé is vihetnék ezeket. 2022-ben volt az első Találkozó, akkor a Városmajori Szabadtéri Színpadon.

Annyira sikeres volt, hogy rögtön pályáztak a következő ilyen rendezvényre. Tagtársuk, a Kultkikötő révén most bekapcsolódhattak a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozatba, s annak támogatásával tudják megvalósítani találkozóját június 17. és 25. között Balatonbogláron és Alsóörsön. Az idei közös rendezvényük házigazdája tehát a Kultkikötő.

Nagy Viktor pedig hozzátette, hogy meg kell felelniük az Európa Kulturális Fővárosa ethoszának, szellemiségének, értékrendjének. Köztük az együttműködés, a párbeszéd, vagy épp a környezettudatosság elvének. A Szabadtéri Színházak Szövetsége alapvetően az együttműködés és a párbeszéd híve.

Megrekedt pályázatok

A rendezvényt követően, külön beszélgetve a jelen lévő igazgatókkal, kiderült az is, miért olyan kevés a máskor már kézbe fogható műsorfüzet.

Az Index direktorokat kérdezett arról, hogyan áll az idei saját nyári szezonjuk tervezése. A válaszok azt sejtették: az égbolt, egyelőre, felhős. Az okokat keresve bárkit kérdeztünk is, lényegében ugyanazt a választ kaptuk:

A működési pályázatok beadási határideje 2023. március 18-a volt. Idén eleve kései időpontban. Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója lapunknak azt mondta, hogy először május közepére, majd május végére, majd június elejére ígérték a döntést. Az időpont folyamatos tologatása miatt azonban nem tudnak könnyű szívvel tervezni. De hasonló helyzetről számolt be a többlettámogatások pályázatainak esetében is: ennek benyújtási határideje 2023. április 14. volt, és eredményt még ezeknél sem hirdettek.

Elek Tibor azt is említette, hogy jelenleg is arról tárgyal Gyula Város Önkormányzatával, hogyan hirdethetné meg a nyári szezon teljes, hónapokkal ezelőtt megtervezett programját, hogyan köthetne szerződéseket az előadásokra, hiszen a minisztériumi pályázati pénzek nélkül nem áll rendelkezésre minden anyagi forrás.

Olyan nincs, hogy nem indul el a 60 éves Gyulai Várszínház

– tette hozzá Elek Tibor, aki optimista, és bízik abban, hogy megfelelő állami támogatásban részesülnek.

Az Index információi szerint amennyiben a tárcánál valaki – például Csák János miniszter – most azonnal jóváhagyná a pályázati támogatásokat, a színházak augusztus előtt akkor sem jutnának pénzhez. Addigra pedig lényegében véget ér a nyári szezon. A helyzetet az is tovább nehezíti, hogy a szaktárcánál az előadó-művészeteknek jelenleg nincsen szakmai képviselete. 

Megvágott támogatás 

A színházi szakemberek ugyanakkor nem feltételezik azt, hogy az állam cserben hagyná a teátrumokat, csupán – filmes hasonlattal élve azt érzik, hogy zavar támadt az erőben – akadozik az, ami tavaly még olajozottan működött. A szaktárcánál 2022-ben és 2023-ban jelentős személyi változások történtek, cserére és kinevezésekre még ma is van példa, a kultúrára szánt forrásokat pedig jelentősen megvágták. A színházak működtetői pedig pontosan érzik annak hatását, hogy

• amíg az előadó-művészetekre tavaly például 35-37 milliárd forint pályázati forrás jutott, idén már mindössze 4 milliárd forint,
• és amíg a szabadtéri színházak tavaly még 240 millió forint minisztériumi működési támogatásra pályázhattak, idén már csupán 170 millió forintra.

Miközben a meghatározó színházi szereplők tábora érdemben nem változott, és egyetlen kétszereplős előadás színpadra állítása is több millió forintot igényel. Ráadásul mindezt olyan gazdasági környezetben, amelyben az infláció és a költségnövekedés a színházakat is éppen úgy érinti, mint bármilyen más intézményt vagy háztartást.

A rendezvényen Lőrinczy György, a Szentendrei Teátrum igazgatója nem volt jelen. Ezért őt telefonon hívtuk fel, és amikor arról kérdeztük, hogy a honlapjukon nem látjuk a nyári programjaikat, így felelt:

Fedezet nélküli kötelezettségvállalás lenne, ha most műsortervet hirdetnék. Amíg a minisztériumi pályázatok eredménye nem hivatalos, én nem merek nyilatkozni. Bámulattal csodálom a kollégák merészségét.

A színházak vezetői szerint az idei finanszírozásuk ügye már régen túlhaladt a vörös vonalon. Pócza Zoltán szerint a helyzet még a Covid-járvány idején, 2021-ben sokkal jobb volt, mert a szabadtéri színházak akkor kifejezett kormányzati felkérést kaptak arra, hogy az embereknek a kultúra révén mutassanak kiutat, és szervezzenek előadásokat, nyugtassák meg az emberek lelkét. És mint azt Pócza Zoltán is mondta:

Nyáron mi vagyunk a színház az országban.

Nem mellékes szempont, hogy 2022-ben országgyűlési választásokat is tartottak. Idén viszont már zajlanak a Színházi Olimpia előadásai, jelentős állami forrásháttérrel, 6,8 milliárd forintos támogatásból. Vidnyánszky Attila, a rendezvénysorozat művészeti vezetője ugyan meghívta a szabadtérieket is, hogy legyenek részesei a kulturális eseményeknek, és a Szabadtéri Színházak Szövetsége el is fogadta a felkérést, ám ez önmagában nem teszi napfényessé a szabadtériek idei nyarát.

(Borítókép: Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere; Mészáros Miklós, Balatonboglár polgármestere; Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke, a Kőszegi Várszínház igazgatója; Varga Richárd, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program irodalmi és színházi programjainak vezetője; Nagy Viktor, a Szabadtéri Színházak Szövetségének alelnöke, a Kultkikötő igazgatója / Fotó: Molnár Miklós)