Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- szépírók társasága
- szépírók-díjátadó
- hetényi zsuzsa
- magyar műfordítók egyesülete
- anti tóth árpád-díj
A felháborodás oka, hogy tisztán politikai és egyoldalú döntés született
További Kultúr cikkek
Kezdjük ott, hogy Szépíró-díjat három kategóriában ad át minden évben a Szépírók Társasága: szépirodalom (vers, próza, dráma), értekező próza (kritika, tanulmány, esszé) és junior (35 év alatti szépirodalom). Ezek mellett negyediknek a Kéri Piroska-díjat is kiosztják, amelyet kiemelkedő irodalomszervezői munkássággal lehet kiérdemelni. A Szépíró-díjat 2001-ben alapította a Szépírók Társasága. A szakmai zsűrit 2021-től három éven át Deres Kornélia, Németh Gábor és Péntek Orsolya alkotja.
Az idei díjazottak:
- Szépirodalom: Danyi Zoltán
- Értekező próza: Deczki Sarolta
- Junior: Borda Réka
- Kéri Piroska-díj: Ágoston Zoltán
Idén első alkalommal az Alternatív Tóth Árpád-díjat is kiosztották a 2023. október 28-án megrendezett eseményen. A Szépírók Társasága a díjról az alábbi közleményt juttatta el az Indexnek:
A Szépírók Társasága korábban már két évre (2021–2022) felkarolta a bajba került Osvát-díjat. Habár az egyesület anyagi kilátásai egyre borúsabb képet mutatnak, most újabb szolidaritási lépés mellett döntöttünk: a Hetényi Zsuzsa, valamint a Magyar Műfordítók Egyesülete által az eredeti Tóth Árpád-díj idei botrányos lebonyolítása miatt kényszerűségből (és szakmai alázatból) létrehozott Alternatív Tóth Árpád-díj mögé sorakozik fel a Szépírók Társasága a következő két évre. A Tóth Árpád-díj így, első alkalommal, idén a Szépíró-díjakkal együtt kerül átadásra október 28-án a Három Hollóban. A díjak létrejöttét és átadását magánadományozók, a Szépírók Társasága és a Magyar Műfordítók Egyesülete finanszírozzák.
Nem jó dolgukban maradtak távol
A Magyar Műfordítók Egyesülete (MEGY) nem hirtelen és nem jó dolgában döntött úgy, hogy távol marad a Tóth Árpád Műfordítói Díj jelölésétől. Szinte nem maradt más választásuk, nyilatkozta az Indexnek Hetényi Zsuzsa, a MEGY alelnöke. És hogyan jutottak idáig? Mint mondja, rögös úton, amelyen a szakmaiság vezette őket, de az út mellé idén politikai jelzőtáblákat raktak.
Emlékeztetett, hogy a Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díjat az I. kerület önkormányzata alapította még 2011-ben, amikor tíz díjat hoztak létre. „Nem tudom, milyen indíttatásból, de mindig öröm, ha a kultúrát díjazzák, és itt nem is kis summával. Négy szervezet küldhet javaslatot, és a szabályzat szerint véleményezik is a beérkezett ajánlásokat: a Magyar Írószövetség, a MEGY, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) és a Janus Pannonius Irodalmi Társaság. Utóbbi mintha megszűnt volna Szőcs Géza halálával, mindenesetre nem jelöl már.”
Hetényi Zsuzsa szerint a jelölő szervezetek jellege és irányultsága is sokat változott az elmúlt tizenkét évben. „Változott az I. kerületi képviselő-testület is: az új ellenzéki polgármester asszony és csapatának munkáját tavaly óta jobboldali többségű képviselő-testület bénítja meg. Ellenzékinek már be sem érdemes mennie szavazni – a műfordítói díjnál fontosabb kérdésekben sem.”
Nos, mi sem szeretnénk tovább díszletként asszisztálni politikai játszmákhoz. A miénk minden tekintetben független szakmai szervezet, nem kap sehonnan támogatást sem ezért (pl. szakmai rendezvényeink támogatására hiába pályázunk már évek óta az NKA-hoz). Értésünkre adta ugyan a Petőfi nevét mindenféle ernyőszervezetekbe belecsúfító kulturális megahálózat (Petőfi Kulturális Ügynökség – a szerk.), hogy ha besorolunk alá, akkor lesz zsozsó, de egy nagyszerű és nagyon sarkos vita után ezt leszavazta a szakmai kiválóságait tömörítő tagságunk. Szóval a MEGY nem kékharisnyák gyülekezete, hanem civil érdekvédelmi szervezet. Nem vállalhatjuk a felelősséget tagságunk előtt további részvétellel a díjazásban
– fogalmazott a szervezet alelnöke.
Fel sem merült bennük
Hetényi Zsuzsától azt is megkérdeztük, miért okoz ekkora közfelháborodást, hogy kinek ítélték oda a díjat. „A közfelháborodás oka, hogy nem szakmai, hanem tisztán politikai és egyoldalú döntés született. Idén magyarról műfordítókra szólt a kiírás, kétévente kerülnek sorra a magyarra fordítók. Yann Caspar műfordító munkássága szabad szemmel alig látható. Két, ismétlem, kettő műfordítása egyike ajánlójának, Petőcz Andrásnak a verseskötete volt, aki a MAOE Irodalmi Tagozatának vezetője. Hozzáteszem, hogy az Irodalmi Tagozat erről az ajánlásról nem is tudott. Nálunk az egész tagság szavaz a jelölésről. Jelzem még, hogy a kormányhű Írószövetség szintén méltó jelöltet állított” – mondta a MEGY alelnöke. Hozzátette: a továbbiakat részletesen megírta az Élet és Irodalomban megjelent cikkében.
Mondhatná valaki, hogy miért nem tiltakoztunk korábban. Nem kérték ki véleményünket a jelöltekről, amit pedig a szabályzat előír. Az az igazság, hogy jót nevettünk Caspar egyébként igen felületes, tán ötsoros jelölésén. (A mi páros jelölésünk lehetett volna 40 oldalas bibliográfiával bővített, csak tapintatból adtunk be csupán két oldalt.) Fel sem merült bennünk, hogy Casparnak bármi esélye lehet.
Hetényi szerint Yann Caspar nyílt Orbán-propagandista. Külpolitikai szakértőként rendszeresen szerepel a Hír TV műsorán, véleménycikkeit a mandiner.hu közli. Jelenleg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kutatója. Könyvet írt Orbán Viktor 12 éve hatalmon címmel. Blogján szélsőjobbos nézeteket hangoztat, többek között hamis, tendenciózusan ferdített híreket közöl külpolitikai témákban is, például az ukrajnai háborúról.
Szabadidejében most Orbán Balázs MCC-alapítványi kuratóriumi elnök könyvének fordításán dolgozik. Kiérdemelt valami díjat, de nem ezt, az biztos. És biztosan nem hiányzik neki hó végén a mi 3000 adóeurónk.
A MEGY alelnöke arról is beszélt, miért alapították meg az Alternatív Tóth Árpád-díjat, és mit várnak tőle. „Először csak egy ötlet volt részemről, első felháborodásomban született, fel is hívtam barátomat, Tóth Árpád unokáját, mit szól hozzá. Fogalma sem volt az egészről, mert nem is kérték ki a véleményét egykor a díj alapításáról, tőlem tudta meg néhány éve. Ezt azért bocsátom előre, mert lehetett volna más nevet is adni a díjnak, de úgy gondoltam, az nem fejezné ki, hogy a budavári jelenleg nem érvényes. Hozzáteszem: ha a kerületi vezetés visszatérhetne majd a valódi munkához, azt hiszem, ismét partnerek lennénk.”
Hetényi Zsuzsában utána tovább dolgozott az, vajon úgy kell-e táncolni mindenütt, ahogy a hatalom fütyül, és felterjesztett kollégáit is sajnálta a méltatlan helyzetért. Eközben Casparról egyre több adatot gyűjtött a felháborodott tagság. „Egy nyári elnökségi tanácskozáson körvonalazódott, hogy az elnökség minden tagja szívesen lépne tovább, és amikor jeleztem, cikket írok minderről, jóváhagyták, és mintegy delegáltak, hogy vigyem végig az ügyet.
Így szóban (vagyis írásban) megalapítottuk a virtuális díjat, és a cikkem révén »átnyújtottuk« Alföldi Mari hollandra műfordító, valamint Vjacseszlav Szereda történész és orosz műfordító kollégáinknak, akik már egy ideje férj és feleség, innen támadt még 2022-ben bennem a kettős jelölés ötlete. És utána megszólalt a telefon, jött egy csodás gesztus: a Szépírók Társasága (szintén független) írószervezet jelezte, hogy felkarolná a díjat, velünk együtt az anyagi hátterét és a megszervezését is az évente kiadott Szépíró-díj kiosztásához csatolná. Mint a 2020-as Szépíró-díjasnak ez a valódi civil és szakmai összefogás duplán szívmelengető volt. És felemelő. És lelkesítő.
A MEGY alelnöke szerint a díjat most két évre tervezik, majd meglátják, mi lesz a jövője. A jelenlegi testület Nádori Lídia elnökletével 2020-tól működik, és mivel 2024-ben tisztújítás elébe néznek, nem szeretnének az új elnökség számlájára kötelezettségeket vállalni.
„És ha már számla: a Szépírók Társasága adományokat gyűjt, ennek keretében közvetve a műfordítói díjat is lehet támogatni. A mi egyesületünk is csak a szerény tagdíjakból és sok-sok önkéntes munkából él. Ha valaki már támogatta a szegényeket, a menekülteket, a lerobbant kórházakat, az elbocsátott tanárokat, a független sajtót, az alternatív színházakat, a megszüntetett vagy vegetáló egyetemeket és lapokat, utánuk ránk is gondolhat.”
A Szépíró-díj korábbi kitüntetettjei:
2001 – a Magyar Rádió Irodalmi Osztálya, Márton László, Oravecz Imre, Radnóti Sándor
2002 – Kovács András Ferenc, Sipos Gyula, Spiró György
2003 – Hamvai Kornél, Kálmán C. György, Nádasdy Ádám
2004 – György Péter, Németh Gábor, Térey János
2005 – Angyalosi Gergely, Grendel Lajos, Tóth Krisztina
2006 – András Sándor, Beney Zsuzsa, Földényi F. László
2007 – Györe Balázs, Tandori Dezső, Tábor Ádám
2008 – Borbély Szilárd, Karátson Endre, Lator László
2009 – Aczél Géza, Krasznahorkai László, Takács Ferenc
2010 – Bán Zoltán András, Győri László, Vajda Miklós
2011 – Garaczi László, Marno János, Veres András
2012 – Bodor Ádám, Margócsy István, Villányi László
2013 – Báthori Csaba, Oravecz Imre, Szálinger Balázs
2018 – a korábbi szünetelésre tekintettel a támogatók jóvoltából hat szerző részesülhetett elismerésben: Csaplár Vilmos, Krusovszky Dénes, Molnár Krisztina Rita, Schein Gábor, Szilasi László, Tolnai Ottó
2019 – Ferencz Mónika, Ungváry Rudolf, Szilágyi Zsófia
2020 – Cserna-Szabó András, Hetényi Zsuzsa, Rácz Péter, Szendi Nóra
2021 – Kemény István, Bánki Éva, Fenyvesi Orsolya, Karádi Éva
2022 – Ladik Katalin, Havasréti József, Láng Orsolya, Virág Gábor