2024. június 24. 21:00
Albánia
Spanyolország
Düsseldorf Arena III. forduló
2024. június 24. 21:00
Horvátország
Olaszország

Ókovács Szilveszter: A dolgozók vesztesége e körforgásban minimális

2024.05.21. 16:55
A Magyar Állami Operaházban néhány hete írták alá a kollektív szerződést, ezzel az intézmény történetében a leghosszabb sztrájknak lett vége. Ókovács Szilveszter most egy interjúban beszélt arról, hogy az ő álláspontja kezdettől az volt: a bérküzdelem céljával egyetért, a formájával viszont nem. „Aki kívül van, erről fogalma sincs, de törvényesen sztrájkolni csak nyitva tartott munkahelyen lehet, és egy operaház esti működését négy-öt tár egyikének kétórás munkabeszüntetése önmagában blokkolja. A dolgozók vesztesége e körforgásban minimális, hónapokig is bírják anyagilag – épp ebben rejlik a dolog nyomatéka.”

Mint ismert, 2024. április 25-én a Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1332 dolgozót képviselő szakszervezetek elnökei aláírták az intézmény belső életét, működését szabályozó új kollektív szerződést − olvasható a Magyar Állami Operaház közleményében.

Bárány Balázs, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSZ) elnöke az Indexnek elmondta: azt reméli, hogy a kollektív szerződés aláírása tartós nyugalmi állapotot eredményez az Operaházban, amely a közösség hasznára fog válni, és további sikerek elérést is lehetővé teszi.

Ókovács Szilvesztert, az Operaház főigazgatóját az Index is kereste az ügyben, a kérdéseinket is elküldtük, egyelőre ezt a választ kaptunk:

„A Magyar Állami Operaház és az érdekképviseletek között három hete kötött megállapodás  nyomán  – amely lezárta a sztrájkot és a hétéves munkaügyi vitát – még folyik a nyári előadások és a következő évad áttervezése. Ezért néhány nap türelmet kérünk, hogy az áthangolással egységes szerkezetben ismertethessük meg a nyilvánosságot.”

Kölcsönös kompromisszumot kötöttek

Ókovács Szilveszter most a Fideliónak adott interjút interjút, amelyben a sztrájkról kérdezték. A cikkben egyebek mellett arról beszél, hogy: 

  • Az egyezmény aláírása néhány hete megtörtént, ezzel pedig nemcsak az intézmény történetének sajnálatosan leghosszabb sztrájkja végére tettek pontot, hanem a hét éve húzódó munkaügyi vitát is lezárták végre. 
  • Elmondta, hogy idén 15 százaléknyi, jövőre további 15 százaléknyi alapbéremelésről állapodtak meg, emeltek a cafeteria-juttatáson (de messze nem a magánszektor szokásai szerint, ahogy bónuszok sincsenek), illetve aláírtak egy, a követelthez képest lényegesen vékonyabb kollektív szerződést.
  • Egyéb, szintén jelentős pénzügyi igényeket – múltbéli vitatott pótlékok, infláció feletti automatikus béremelés és mások – „közös érdekből sikerült eliminálni.” Kölcsönös kompromisszumot kötöttek tehát.
  • Ókovács Szilveszter hangsúlyozta, kezdettől az az álláspontja, hogy a bérküzdelem céljával ért egyet, nem a formájával. „Ma is állítom, hogy egy negyedórás, pólóhúzásos, figyelmeztető sztrájksorozattal ugyanezt elérhették volna a kollégák, az előadás elmaradása, tehát a közönség érdekének súlyos sérülése viszont olyan elem, mint amikor a gyermekkel zsarolják valamelyik szülőt, márpedig ő biztosan ártatlan.”
  • A direktor arról is beszélt, hogy ez volt a kilencedik sztrájkhelyzet az ő operás idejében, és pontosan látszott, hogy önerőből már nem tudják hárítani. „Aki kívül van, erről fogalma sincs, de törvényesen sztrájkolni csak nyitva tartott munkahelyen lehet, és egy operaház esti működését négy-öt tár egyikének kétórás munkabeszüntetése önmagában blokkolja. A dolgozók vesztesége e körforgásban minimális, hónapokig is bírják anyagilag – épp ebben rejlik a dolog nyomatéka.”
  • „Megegyezésünk a kompromisszum volumenén múlott, meg azon a felismerésen, hogy a további pénzügyi és presztízsbéli károkozásnak akkor is elejét kell venni, ha a megoldás kizárólag rövidebb távon és csak új világot hirdetve működhet saját erőből – fenntartói forrásra nem volt esélyünk. Merész számítás, unortodox kiadási szerkezet és koncentráltabb, minőségibb feladatellátás az egyetlen esélyünk, szűkebb, hatékonyabb munkaszervezéssel, óriás bevétellel.”
  • Ókovács szerint több fog múlni a kollégákon, szigorodnak feltételek, komolyan kell venni a jogszabály otthoni felkészülés nevű fogalmát is. „Hogy úgy mondjam: sikerre vagyunk ítélve, mert csak úgy jöhet ki a matek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy magunknak kell a magunk által bedobált ablakot is megjavítanunk, tehát a sztrájk alatti 84 milliós jegyvisszaváltást és a megzavart értékesítésű új szezon bérleteinek egyelőre 20 százalékos visszaesését is ellensúlyoznunk kell. E következményeket mind jeleztem előre és minden irányba, de hasztalan, ma pedig már mindegy is, sajnos. A kerékpáron kéretik előre tekinteni.”
  • Mint fogalmazott, a kollégák így 2025-ben annak az illetménynívónak a peremére érnek, amelyre több állami kiemelt intézmény már költségvetési támogatásemelésekkel feljutott, ez mindenképpen jó hír. 
  • Ókovács Szilveszter megfogalmazása szerint fel kell pörgetniük az értékesítést, amely már eddig is toronymagasan vezette ugyan a hazai kulturális szcénát, de az elmúlt évek kumulálva 50 százalékot meghaladó inflációs veszteségét ellensúlyozni egy tavalyihoz hasonló, 6,1 milliárd forintos saját bevétel sem lesz elég az Operának.
  • „Huszonöt százalékkal magasabb mérvű bevétel kell, benne még nagyobbat robbantó rendezvényes ággal, újabb kreatív turistaprogramokkal, és közben rendkívül takarékos működés, kisebb mértékű, de érezhető létszámleépítéssel a feleslegessé váló posztokon – mindez együtt gazdálkodhatja ki a rapid béremelés, illetve a korábbi, az intézményünkön ragadt terhek és a magas rezsiárak, valutaárfolyamok gyilkos együttállását.”