Nádasdy Ádám: Nem mindenki rossz író, aki állami kitüntetést kap

DSC8067
2024.06.13. 20:10 Módosítva: 2024.06.13. 21:03
Elstartolt a 95. Ünnepi Könyvhét. Az irodalom szerelmesei most lubickolhatnak a jóban. A négynapos rendezvényt ugyanis mintegy 100 színpadi program, a részt vevő könyvkiadók műsorkínálata és könnyűzenei koncertek színesítik. Budapesten idén három helyszínen 170 kiállító 150 standdal, és több mint 1000 dedikálással várja az érdeklődőket.

Június közepén élet lengi be a budapesti Vörösmarty teret. Pedig borús az ég, szürke felhőkkel, ám az irodalom híveit ez sem tartja távol a 95. Ünnepi Könyvhét ünnepélyes megnyitójától. 

Ünnep ez a nap, a kortárs magyar irodalom legnagyobb és talán legfontosabb szabadtéri eseménye, amelyet ebben az évben június 13. és 16. között rendeznek meg Budapesten a Vörösmarty téren, a Vigadó téren és a Duna-korzó területén.

A megnyitó programja június 13-án, 16 órakor vette kezdetét a Vörösmarty téren. Elsőként a díszegyenruhába öltözött Tűzoltózenekar zenés bevonulását követhette a kilátogató közönség, amely után Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke köszöntötte a látogatókat. 

Egyebek mellett elmondta, hogy június közepe van, és a Vörösmarty teret ismét élet tölti be, a könyves standoknál ugyanis érdeklődő olvasók, a színpadokon pedig nívós programok zajlanak négy napon keresztül. Ám nemcsak a fővárosban, hanem országszerte is sok kis és nagy település főterét lepi el az irodalom. 

Ezen a napon hagyományosan, minden évben megemlékezünk a két könyvhét között elvesztett íróinkról, költőinkről, szerzőinkről. 2024-ben szokatlanul hosszú a lista, a 79 alkotó ugyanis éveken át állandó és fontos résztvevője volt a könyvheti forgatagnak. Mások mellett Dávid Katalin, Ferdinándy György, Ferge Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Lator László, Reményi József Tamás és Vajda Mihály. Szellemük, könyveik, tanításaik velünk maradnak. 

Úgy vagyunk a pénzzel, mint egy szeretővel

Ezt követően Nádasdy Ádám Kossuth-díjas nyelvész, költő, műfordító nyitotta meg a könyvhetet. Ne legyünk gyávák! című beszédét azzal kezdte, hogy őróla sokan tudják, hogy angoltanár. Ismeri az angolszász kultúrát, és annak egyik legérdekesebb elemét: a pénzt. A közönség felé címezve azt mondta: „Önök mosolyognak, de önök is tudják, hogy többféle szeretés van.”

Az angolok büszkék a pénzre, hogy adni tudnak, ezért olyan fontos a mindennapi életükben az adakozás, a jótékonyság. Mifelénk inkább úgy vagyunk a pénzzel, mint egy szeretővel: jó, ha gyakran találkozunk, ő csak tegye a dolgát, de aztán menjen, ne követeljen részt az életünkből

– fogalmazott Nádasdy Ádám, aki szerint itt az ideje, hogy az irodalmi termelésünk alaposabban megmutassa az olvasóknak a pénz világát.

Kevesli ugyanis a mai magyar irodalomban a leggazdagabbak világának bemutatását. Bár tudja ő is, hogy példák azért vannak, mint A cégvezető Háy Jánostól, vagy Kerékgyártó István több műve. Ám ő ennél is többet akar, ezért felszólította kollégáit: „Kérem az írókat, írjanak a gazdagokról!” 

„Milyen szép dolog az adakozás”

Nádasdy Ádám úgy véli, hogy az író tehet úgy, mintha bejáratos lenne gazdagékhoz. „Ha a milliomosok életébe nem is, a barátságukba, a bizalmukba beléphetünk. Sokukban van hajlandóság adakozni, csak többnyire – főleg az újgazdagok – nem tudják, hogyan kell. Hát tanítsuk meg őket okosan megírt, nekik dedikált regényekkel, melyekből számukra is kiderül, milyen szép dolog az adakozás.”

Hozzátette, hogy ne is szponzornak, hanem mecénásnak hívjuk őket. Szerinte ez szebb. Majd bevallotta, hogy bizony számára sem rokonszenves mindegyik, de nem is ez a lényeg, hanem hogy áldozzanak az irodalomra.

A legnagyobb irodalmi mecénás, Baumgarten Ferenc, aki egész vagyonát Babits Mihály kezébe tette le, zárkózott, emberkerülő ember volt, mégis az általa létesített díjjal táplálta évtizedekig az irodalmat. Biztos nem találta mindenki rokonszenvesnek, hiszen zsidó is volt, homoszexuális is, de mindezt nem szeretni, hanem elfogadni kell.

– fogalmazott Nádasdy Ádám.

A népszerű nyelvész szerint Baumgarten nem várta el, hogy hajbókoljanak előtte, ahogy a másik nagy mecénás, Soros György sem, aki viszont nem homoszexuális – fűzte hozzá. 

Szerinte a mecénás a saját pénzét nyújtja, szemben az állami kitüntetésekkel, amelyeket a kormányzat az adófizetők pénzéből ad. Nagyon helyesen. Ő is kapott ilyet, örömmel vette. 

De az élet már csak ilyen, hogy a kormánytisztviselők főleg a nekik rokonszenves írókat díjazzák. Ha adnak, fogadjuk el. S legyünk méltányosak: nem mindenki rossz író, aki állami kitüntetést kap!

– jelentette ki Nádasdy Ádám.

Mint fogalmazott, nem helyes, ha fanyalogva nézünk az állami díjazottakra, s ugyanúgy ne fanyalogjunk, ha hajbókolni kell a milliomosok előtt, hogy rábeszéljük őket a díjalapításra. Ám soha ne hagyjuk, hogy politikai rokon- vagy ellenszenvünk rátelepedjen irodalmi ítéletünkre. Ezt arra értette, hogy a magándíjak átlátható zsűrizéssel, a hosszú és rövid listájukkal az íróknak, az olvasóknak és a könyveseknek hosszú vitaalapot nyújtanak.

Nádasdy Ádám ezután hivatalosan is megnyitotta a 95. Ünnepi Könyvhetet. A négynapos rendezvényt közel 100 színpadi program, a részt vevő könyvkiadók gazdag műsorkínálata, könnyűzenei koncertek színesítik. Idén három helyszínen 170 kiállító 150 standdal, és több mint 1000 dedikálással várja az érdeklődőket.

Épp a lényeget nem tartalmazza

Ez most az ünnep ideje, ám a könyves szakma nehéz időket él, Gál Katalinnal erről beszélgettünk. Az Indexnek elmondta: a kulturális szféra egyre nehezebb helyzetben van, ez alól a könyvkiadás és a könyvterjesztés sem kivétel. Ám ha nehéz is, de hajózni muszáj, és amikor az éves termés összeáll, attól mindig lendületet kapnak: érdemes csinálni. 

„A könyvek évről évre egyre nyomatékosabban fejezik ki, hogy a könyvkiadás, könyvterjesztés, és egyáltalán, a könyvek a modern kori világ nagy túlélője lehet. Miközben a körülmények nem javultak, sőt sok új nehézség előállt.

Az új törvények, mint a könyvek árkötöttségéről szóló törvény és a családvédelmi törvényen belüli, a köznyelvben fóliázós vagy homofób törvény. Az utóbbiban történtek módosítások, a megfogalmazása most precízebb, és egérutakat is tartalmaz, de 2024-ben Magyarországon nem lett volna szabad létrejönnie, mert senkinek sem használ

– fogalmazott Gál Katalin, aki szerint a törvény épp a lényeget nem tartalmazza.

„Csak arról szól, hogy szankcionálunk, elítélünk, kirekesztünk, nem engedünk, büntetünk, tehát az írói, szerzői és közlési szabadságot hatalmi eszközökkel kívánják befolyásolni, de ennek szerintem lassacskán el kell kopnia” – fűzte hozzá.

De hogy ez valóban bekövetkezhet-e, arra azt felelte, szerinte a magyarok kreatívok, a könyvesek főképp, meg fogják találni azt az utat, módot, hogy azokat a témákat, dolgokat, amelyek mentén ez a törvény félrevezeti a valóságot és kitiltja azokat a közmegjelenésből, de főleg a könyvekből. „Szeretném, ha a gyermekek védelme nem úgy zajlana, ahogy napjainkban történik” – jegyezte meg a MKKE elnöke.

Az ősszel életbe lépő új törvény szerint a könyvkiadók nem adhatnak 10 százaléknál nagyobb akciót az új könyvekre. Az Index korábban vaskosan foglalkozott az üggyel, kiderült, hogy a magyar könyvszakma ebben a formában már a javaslatot sem támogatta. Egyrészt mert nem keresték meg őket, és a társadalmi egyeztetésre mindössze négy napot kaptak, másrészt szerintük a kis kiadók ezáltal csődbe mehetnek, amiből a nagy könyvhálózatok sem jönnének ki jól. Úgy érzik, kivéreztetik őket.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke lapunknak korábban elmondta, arra kéri a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy a 140 céget magában foglaló egyesülésük tagszervezetei egyeztetés keretében javaslatokat tehessenek. Gál Katalintól most azt is megkérdeztük, hogy sikerült-e megállapodni az ügyben. Mint mondta: „ez nem történt meg, pedig azt mondták, lesz rá alkalom. Mi leírtuk, kérjük, hogy az akkor még törvényjavaslat minden során egyesével menjünk végig. A szándékot egyeztessük a valóssággal.”

Ám most az is a valóságunk, ha tehetjük, június 16-ig ünnepeljük az irodalmat Budapesten a Vörösmarty téren, a Vigadó téren és a Duna-korzó területén.

Starcz Ákos, az Indexet kiadó médiacsoport igazgatósági tagja az Index.hu Zrt.-től és az Indamedia csoporttól függetlenül működő Libri–Bookline Zrt. igazgatóságának is tagja.

(Borítókép: Nádasdy Ádám. Fotó: Tövissi Bence / Index)