Kylie Minogue nagyon cuki, de odavághatott volna a Szigetnek jobban

20240807- MG 0962
2024.08.08. 06:31
A Sziget Fesztivál szerda esti nagyszínpados headlinere jó választásnak tűnt, mégsem lett a bulijából tombolda. Pedig sokan várták, hogy Kylie Minogue visszatérjen Budapestre, aki el is hozta a legnagyobb slágereit, de a biztonsági játék mintha kissé visszafelé sült volna el ezen a koncerten. Beszámoló.

Csaknem az utolsó pillanatban, a Sziget szokásos tavaszi sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy a Grammy-díjas ausztrál dalszerző-énekesnő, Kylie Minogue lesz a fesztivál első napjának nagyszínpados headlinere. Bár a szervezők minden évben előrukkolnak egy olyan előadóval, aki a többieknél gázsiban is fajsúlyosabb, a pop hercegnőjeként is emlegetett világsztár fellépésére valószínűleg senki nem számított – az elmúlt két évben egyébként Justin Bieber és a Z generáció egyik aktuális szupersztárja, Billie Eilish voltak azok, akik a költségvetésben anyagilag nagyobb kiadást jelentettek.

Hogy vajon Kylie Minogue vonzott-e ilyen sok embert, azt nem tudom megmondani, de a Sziget első napján rengetegen voltak. Mintha a Covid miatti leállást követő, kissé fura két év után a harmadikra végre százszázalékosan visszataláltak volna önmagukhoz a fesztiválok – néhány hete a debreceni Campuson is ugyanazt éreztem, amit ma este itt:

szinte tapintható volt az a fesztiválfeeling, amit egy ilyen típusú rendezvényen szeretne átélni az ember.

A Nagyszínpadon egyébként – amiről mindenképp meg kell jegyezni, hogy az idei évben elképesztően jó a hangzása – szerdán a Margaret Island kezdett, majd Tom Odell állt – vagy inkább ült zongorához – a színpadra. Az angol dalszerző-énekes a korai idősáv ellenére rendesen odatette magát: torkaszakadtából énekelt, és sikerült is azzal a jól bevált csellel mindenkit végig ott tartania, hogy az Another Love című gigaslágerét utoljára hagyta a koncerten. Odellnek egyébként – bár a mélabús szőke srác kategóriájába tartozik – a sok helyen erőteljes hangszeres kíséret miatt rendkívül dinamikusan szóltak élőben a dalai. Nem úgy, mint ahogy Kylie Minogue-nál lehetett tapasztalni. 

Az ausztrálok Madonnája már korábban is járt Magyarországon, először 1993-ban, majd 2008-ban és 2014-ben is láthatták élőben a magyar rajongók. Az 56 éves ikon koncertjei eddig főként a látványos show-elemektől voltak visszhangosak, így volt bennem várakozás, hogy vajon egy fesztivál színpadát, amit előtte egymás után többen is használnak, milyen mértékben tud birtokba venni és magára szabni a popdíva. Affelől nem volt kétségem, hogy – bár Minogue a mai napig ad ki új albumokat – a koncert valahol egy időutazás is lesz egyben, hiszen az énekesnő legnagyobb slágerei inkább a 80-as, 90-es években születtek.

Nekem például az 1987-es The Loco-Motion vagy a Jason Donovannal közös, 1989-ben kiadott Especially for You, illetve az 1990-es Step Back In Time jut eszembe először róla, a későbbi időkből pedig a 2001-es In Your Eyes és a Can't Get You Out Of My Head című dalok. Ha valaki nem igazán követte a munkásságát, vagy netán olyan fiatal, hogy ez az időszak nincs meg neki, nagy valószínűséggel akkor is hallotta már az említett slágereket a rádióban vagy egy jó retrópartin. Ha mégsem, akkor feltehetőleg a 2023-as Tension albumról ismert, és a megjelenése után a TikTokon vírusként terjedő Padam Padam című gigasláger ugorhat be róla először, amiért az énekesnő egyébként 2024 februárjában a legjobb pop dance felvétel kategóriában egy Grammy-díjat is bezsebelt. A szerda esti koncertjére el is hozta a legismertebb dalait, de valahogy így sem ütött akkorát a koncert, mint amire előzetesen számítottam. 

Pinkvilág és diszkógömb

Az énekesnőt érezhetően nagyon sokan várták, mégsem tűnt úgy, hogy az a rengeteg ember, aki aznap a Szigetre érkezett, kizárólag miatta érkezett volna. Én mindenesetre nagyon kíváncsi voltam rá, és igyekeztem is egy olyan helyet találni, ahonnan a színpadot és a közönséget is be lehet látni. Kylie Minogue pontosan kezdett, és a belépője is stílusos volt: negyed tízkor rózsaszínbe borult a közepén egy háromosztatú lépcsősorral ellátott színpad, majd egy csapat táncos férfi rohant be, és hirtelen egy 

füstöt és szikrákat köpő robbanássorozattal a popikon is megjelent közöttük.

Szó se róla, a térd fölé érő csizmát, neccharisnyát és egy rövidke, csillogó ruhát viselő Kylie Minogue most is olyan, mint húsz évvel ezelőtt – a jó ég tudja, mit tesz magával, de úgy tűnik, mintha nem fogna az idő rajta. Messziről legalábbis, a fotózást ugyanis közelről (fotósárokból) nem engedélyezte a menedzsmentje – nem egyedi eset, vannak még ilyen előadók, Justin Biebernél is ez történt. A kanadai énekes 2022-es szigetes show-ja egyébként több szempontból is hasonlított a mostanira – Kylie is biztonsági játékos, szemrebbenés nélkül élt a félplaybackkel.

Az ausztrál énekesnő a Tension album címadó dalával indította a koncertet, közben villódzó fényjátékkal életre kelt az egyetlen díszletet jelentő, csaknem az egész színpadot elfoglaló háromosztatú lépcsősor, valamint a magasból belógatott óriási diszkógömb, az ahhoz tartozó korszakot, illetve zenei stílust megidézve. Ezeken kívül három LED-fal segített teljessé tenni a látványt, hol vizuálokkal, hol a főhősnőt nagyban kivetítve. Bár a pink színvilág végig uralkodó volt, már az első dalnál is szivárványosra festették időnként a környezetet, Kylie Minogue pedig még mielőtt véget ért volna a szám, abba foglalva köszöntötte Budapestet.

A táncosok egyébként, akik többnyire férfiak voltak, ám időnként hölgyek is megjelentek közöttük, mindvégig jelen voltak a színpadon, egy idő után mégis az volt az érzésem, hogy hiába próbálják dinamikusabbá és mozgalmasabbá tenni a produkciót, maguk a dalok ettől nem hatnak erőteljesebben az emberre. Kylie Minogue velük táncolt, néha mintha kissé el is tűnt volna közöttük – egymaga talán nem is lett volna képes betölteni a színpadot. Ennyi emberrel persze ez nem okozott gondot, ráadásul még néhány vokalista és zenész is helyet kapott a show-ban – előbbiekre nagy szükség volt, mert sokszor inkább ők vitték hangban a dalokat az énekesnő helyett, utóbbiak viszont inkább csak dísznek tűntek a háttérben – az alapokat nem valószínű, hogy a hangszeresek, vagy nem kizárólag a hangszeresek prezentálták. Persze tévedhetek.

Irtó cuki, de vajon ez elég?

Kylie egyébként becsülettel végigugrálta az egész koncertet, a táncosokkal együtt mozogva még a kifutót is bejárta többször, ám bármennyire is jó formában van, mintha a sok ugrabugrálás pont abból vett volna el, aminek a legfontosabb szerepe van egy koncerten: mintha kissé az éneklés – illetve a ráéneklés – rovására ment volna olykor, hogy ennyire kifárasztotta magát. Már a második dal után folyadékért kiáltott, és két szám között néha úgy tűnt, mintha nem bírná tovább szusszal. Ennek ellenére mindvégig mosolygott és folyamatosan csacsogott a közönséggel, mindezt pedig olyannyira bájosan tette, hogy ezzel

valószínűleg sikerült is levennie a lábáról mindenkit.

Látszólag nagyon törődően viszonyult a közönséghez, megmutatta, amikor valakitől egy kabalát kapott, és felhívott egy lányt is a színpadra, aki nagyon szeretett volna egy ölelést tőle. Bár úgy tűnt, talán el is énekelnek közösen valamit, ahogy azt más előadók gyakran teszik fanok társaságában a koncertjeiken, ám a rövid beéneklés, majd az egymás karjaiba borulás után ez nem így történt.

Ugyan a harmadik, In Your Eyes című számnál mintha elkezdett volna felpörögni a hangulat, ez valójában csak a koncert felénél következett be, amikor Kylie belekezdett a Spinning Around, majd a The Loco-Motion című dalokba. Addigra át is öltözött, és onnantól egy csillogó, vörös nadrágruhában folytatta az éneklést, miközben a feje fölött forgó diszkógömb teljes gőzre kapcsolva szórta szanaszét a fényeket. Nagyjából a koncert kétharmadánál érkezett a Padam Padam című sláger, amit a Can't Get Out Of My Head követett. Utóbbi volt az első olyan dal, amit valóban nagy üdvrivalgással fogadott a közönség, bár az az igazi, szigetes tombolás aztán itt is elmaradt, ehelyett előkerültek a mobilok, hogy a sokak által ismert nótát rögzítvén legyen mit megosztaniuk a jelenlévőknek a közösségi oldalaikon.

Bárhogyan is, innentől kezdve valahogy felszabadultabbá vált a tömeg, még ha azt az igazi fesztiválos őrületet nem is igazán lehetett tapasztalni. Az emberek táncikáltak, főleg elöl, és érdekes módon hátul is, ám a placc középső részén inkább csak álltak és nézték a műsort, a kevésbé ismert daloknál legalábbis így tettek.

Elmaradt a varázs

A koncert vége felé, az All The Loversnél az énekesnő rózsákat dobált a tömegbe – ilyesmit azt hiszem, a Hurtsnél láttam korábban – és konfettiesőt is kaptak a fesztiválozók, majd megismerhették Kylie Minogue egy újabb öltözetét. A zárásra egy csillogó, szűk fekete ruhát választott, amit egy ugyancsak csillogó, vörös palástszerűség egészített ki. Az utolsó két dalt, az On a Night Like This és a Love At First Sight című számokat ebben a szerelésben adta elő. Utóbbit a közönség nagyon lelkesen fogadta, ám egy újabb konfettieső és a kivetítőn megjelenő, a szeretet egységét hirdető „Love Unity” felirat mindenkit ráébresztett, hogy itt már nem lesz ráadás, hiába tartott csak 1 óra 15 percig a show. Ugyan a körülöttem lévők az I Should Be So Lucky című számot is szerették volna hallani, erre nem került sor, és

a Magic is elmaradt, mondhatni, szó szerint.

Összességében egyébként Kylie Minogue nem volt rossz választás a Szigeten nagyszínpados headlinernek, hiszen 36 éves karrierjének dalai generációkon átívelnek – feltehetőleg a szervezők is azt gondolták, hogy az ausztrál popdíva épp ezért több korosztályt is megszólít, illetve bevonz a fesztiválra. Élőben viszont valahogy mégsem volt képes kellőképp feltüzelni a közönséget, hiába kellett volna egy szabadtéri diszkóvá transzformálódnia a Nagyszínpad előtti területnek, a show-elemekkel is kevésbé operálva inkább volt langyoskás ez a buli, mintsem egy őrült tombolda. 

Az élet persze ettől még tovább pezseg a Szigeten: csütörtökön érkezik Azahriah és Halsey a Nagyszínpra, valamint Aurora, akinek a Revolut sátorban van jelenése. 

(Borítókép: Németh Kata / Index)