Fekete hattyú, többezres tömeg és Grammy-díjas zenészcsapat tűnt fel a bazilika előtt

Lassan már természetessé válik augusztus 20-a közeledtével, hogy Leslie Mandoki és zenésztársai valahol feltűnnek Budapesten. Két évvel ezelőtt a budai várban lépett fel a Soulmates, de a közelgő vihar félbeszakította a koncertet. Bár idén is volt kilátásban eső – a koncert után nem sokkal le is szakadt az ég –, a tavalyihoz hasonlóan zavartalanul ment le a 2024-es koncert.

Ismét a bazilika előtti Szent István tér adott otthont a Mandoki Soulmates koncertjének, amely sok mindenben hasonlított a tavalyi előadásra, azonban most nem a magyar, hanem az angol nyelvű dalokon és az új albumon, az A Memory Of Our Future-ön volt a hangsúly. Némi fotómontázzsal és zenei felvezetéssel indult a koncert, majd megjelent a friss kiadvány borítójáról ismert fekete hattyú, aztán jött a húszfős felállás, és birtokba vette a színpadot.

Nem sikerült helyre tenni a világot

Már az első dal, a We Stay Loud is az új lemezről érkezett. Szinte azonnal minden zenész kapott némi reflektorfényt, a gitárok egymásnak válaszolgattak, az énekesek pedig egymásra srófolva emelték a dinamikát.

A koncert összhangzása profi volt, legalábbis jobb elöl, ahol mi ültünk, remekül szólt. Eleinte a különféle percussion hangszerek kicsit elvesztek a zenében, plusz a két dob néha kioltotta egymást, ezek a gondok azonban hamar megoldódtak. A kórusok és főénekek aránya is beállt pár dal után, így voltaképp egy abszolút nem túlhangosított, tisztán kivehető koncertet kaptunk. Az egymás mellett szóló tucatnyi, különféle hangszer felerősítette az összhatást,

Néhány dal után a Cutting Crew frontembere, Nick Van Eede (aki a Mandoki Soulmates egyik oszlopos tagja) elénekelte a zenekar jól ismert világslágerét, az (I Just) Died In Your Arms Tonight című számot, miközben gitárral kísérte magát. Eede továbbra sem vesztett semmit színpadi erejéből. Amikor rajta van a reflektorfény, körbeugrálja, -táncolja a színpadot, teljesen leuralva a teret, akár egy klasszikus, karizmatikus frontember.

A produkcióját az A Memory Of Our Future lemez dalai követték. A zenekar végigjátszotta új albumát, miközben Leslie Mandoki a számok között mesélt azok keletkezéséről, mondanivalójáról. A koncerten beszélt többek között arról is, hogy ők az a lázadó generáció, amely azt hitte, egykor helyre tette a világot, de a sok háború és ellenségeskedés láttán ráébredtek, hogy ez mégsem sikerült.

Az ördög, a vasárnap, meg a kis kece

A Devil’s Encyclopedia című dalnál, amikor a felvezetőben a közösségi média negatív hatásairól beszélt a zenekarvezető, nyílt színi tapsot kapott. Ezenkívül a háború kérdését illetően azt monda: ahelyett, hogy különféle oldalakra állnának, ők azoknak akarnak segíteni, akik megsínylik ezeket az időket:

Mi, zenészek az áldozatok oldalán állunk.

A koncerten az új lemez dalai után visszatért a formáció a korábbi, Hungarian Pictures című album időszakához, azonban nem a magyar, hanem főként az angol szövegű dalok és az instrumentális alkotások kerültek elő.

Emellett két átdolgozást is hallhatott a budapesti közönség. Egyszer a Kis kece lányom című népdal hangzott el Richard Bona előadásában. A Kamerunban született basszusgitáros-énekes kicsit mókásan törve a magyart, de annál nagyobb beleéléssel, remekül helytállva adta elő a számot. A másik átdolgozás a Szomorú vasárnap instrumentális változata volt (amit ezúttal valóban vasárnap hallhattunk), ahol szimplán

A koncerten szinte minden törzstagnak voltak egyéni, szólópillanata is. A többségnek, akár Tony Carrynek vagy Mike Sternnek, leginkább zenén belüli bravúrok jutottak, de Richard Bona és a legendás gitáros, Al Di Meola egy-egy teljesen egyszemélyes részt is kapott a koncertben. Míg Bona egy énekes produkciót adott elő, addig Al Di Meola virtuozitását mutatta meg, ahogy 5-10 percig különféle dallamívekkel, technikai bravúrokkal, játék közbeni áthangolással és egyéb megvalósításokkal nyűgözte le a közönséget.

A családban marad

A Soulmates számos profi zenésszel érkezett idén is, akik közül sokan multiinstrumentalisták. Nem ritka, hogy akit fuvolával lát az ember, az két dal múlva már hegedűn játszik (akár Angyal József esetében). Emellett a zenekar származását tekintve is sokszínű, ugyanis az angolszász zenészektől a német hangszereseken át az orosz és szlovén vokalistákig a világ minden tájáról érkeztek a formációba. Külön érdekesség, hogy Leslie Mandoki ezúttal lányával, Julia Mandokival állt színpadra, aki a kórust erősítette.

A koncert végén Leslie Mandoki egyesével méltatta zenészkollégáit, köztük a kevesebb reflektorfényt kapó muzsikusokat is. Kiemelte többek közt Csaba Schmitzet, aki mint a zenekar egyik dobosa hihetetlenül profi teljesítményt nyújtott, annak ellenére, hogy a két dobosos formációkat sosem könnyű mederben tartani.

Ezután megszólalt a koncert egyetlen magyar nyelvű dala, az Ahol születtem, majd kaptunk még egy Cutting Crew-feldolgozást, az I’ve Been In Love Before című számot, de Leslie Mandoki jól ismert cintányér-összeütése sem maradt el.

Zárásként a megszokott módon John Lennon világhírű dala, az Imagine szólt, amit az addigra már székeiket maguk mögött hagyó, színpad előtt tobzódó közönséggel énekelt közösen a zenekar. A Mandoki Soulmates idei koncertje is hatalmas siker volt, számos néző állva tapsolt a közönség soraiban, akik pedig nem tudtak jegyet váltani az ülő szektorba, a kordonok mellett állva figyelték végig a három és fél órás koncertet.

(Borítókép: Leslie Mandoki 2024. augusztus 18-án a budapesti koncerten. Fotó: Tövissi Bence / Index)