Navracsics Tibor: Ami Szigligeten történt, az Szigligeten marad?

Navracsics Tibor volt a Balaton az irodalomban című rendezvény házigazdája a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban. „A Balaton mint földrajzi egység mindig létezett, a XVIII. századig inkább problémát láttak benne. Még a lecsapolásán is gondolkodtak, hogy mennyire, annak mértéke változó volt” – mondta Nyáry Krisztián, a Líra Kft. kreatív igazgatója, hozzátéve, kétféle ember kellett ahhoz, hogy kialakuljon az, ahogyan most gondolkodunk a Balatonról: mérnökök és költők.

A költők először azt vették észre, hogy szép, vadregényes. Az első versek, irodalmi megjelenések még a környékről szólnak, később azonban magára a tóra fókuszált az irodalom. De fel kellett fedezni, mint Petőfi Sándor tette az Alfölddel. Kisfaludy Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Baróti Szabó Dávid és Garay János költészete is meghatározó volt abban, hogy az irodalom pecsétje rákerüljön.

Ugron Zsolna elmondta, hogy az írók és a költők a XIX. században találtak rá, a turizmus is ekkoriban indult be a Balaton környékén, a parasztházak tisztaszobákat adtak ki, jellemzően inkább a kiegyezés utáni időszakban.

Akit még Beethoven is olvasott

Navracsics Tibor megkérdezte, hogy a szerelem, a nők, a romantikus légyott helyszínei milyen szerepet játszottak a Balaton fellendülésében. Ugron bólogatott, és megjegyezte, hogy a romantikus nyári estéken bármi megtörténhetett, ami az irodalmat inspirálja. Nyáry Krisztián szerint ebben Kisfaludy jelentős szerepet játszott.

Ő azért fontos, mert a korszak popsztárja volt, a verseit énekelték, széles körben elterjedtek. A költészetében a Balaton mint a szerelem helyszíne jelenik meg. És nemcsak Magyarországon, hanem Németországban is, egészen Lipcséig. Ő a legismertebb magyar dalszerző, akit még Beethoven is olvasott.

Nyáry úgy véli, hogy ma nincs olyan gyerek, aki ne tudná, mi az a Balaton. A magyar tenger kifejezést is lírikusok találták ki. A 16 éves Kazinczy Ferenc írta le, aki sosem járt ott, de azért fontos, mert a következő generációk fejében már úgy élt, hogy „van tengerünk, mégpedig a Balaton”.

Az esten kiderült, hogy Trianon fordulópont volt a Balaton „életében”. A polgárságnak igénye támadt hosszasan nyaralni, így alakulhattak ki a balatoni nyaralóhelyek. Ekkoriban vetődött fel először, hogy a férfiak és a nők együtt fürödjenek, ráadásul fürdőruhára vetkőzve. Korábban ez egyáltalán nem volt jellemző.

A XX. század elején már el lehetett vonulni oda, kvázi emigrációba, akár a túlhajszolt budapesti kultúrpolitikai élet vagy a családi veszekedések elől. A harmincas évektől pedig elterjedt egyfajta modell az irodalomban, hogy a költők és az írók városból falura költöztek, ahol egy pohár bor mellett halhatatlan remekműveket írtak

– mondta Nyáry Krisztián.

Ugron Zsolna hozzáfűzte, hogy a Szigligeti Alkotóház is jelentős szerepet játszott a környék irodalmának fellendítésében. Egyesek azért mentek oda, mert vagy nem volt fűtés a lakásukban, vagy egyáltalán nem volt hol lakniuk. Remekül érezték magukat, amiről a korabeli fotók is árulkodnak. Navracsics Tibor ekkor nem volt rest megkérdezni, hogy ami Szigligeten történt, Szigligeten maradt-e. Ugron szerint „igen, de azért dolgoztak is”. És a teremben mindenki mosolygott.

Romlatlannak gondolták

Ugorva az időben, Nyáry szerint a hetvenes évek végétől a művészek „elmenekültek” a parttól, és felfedezték a Káli-medence romantikáját. A kor kulturális elitje odavolt érte. Jancsó Miklós, Cseh Tamás és Konrád György művészetében pedig már egy teljesen más Balaton-kép jelent meg, mint korábban. „Romlatlannak gondolták, egyszerűnek, olyannak, ami az övék.”

Van-e balatoni irodalom, kérdezte meg beszélgetőpartnereitől a miniszter. Nyáry Krisztián habozott, majd igennel felelt. 

Van olyan, hogy alföldi irodalom, amelyről könyveket írtak, az sem kevésbé önkényes. A Balaton egy topográfiai helyszín, amelyhez kulturális képzetek és élmények tartoznak. A nemzeti identitás része. Számos költő művében ott van, s egymás mellé teszik, kirajzolódhat valami, amit balatoni irodalomnak nevezhetünk, de külön-külön is abszolút érvényesek

– fogalmazott a Líra kreatív igazgatója, majd felvetette, hogy a Balatonról is készülhetne egy olyan könyv, mint a tavaly megjelent Budapest Nagyregény, amelybe a főváros 150. születésnapja alkalmából huszonhárom kortárs magyar szerző írt történetet egy-egy kerületről. 

Navracsics Tibornak felcsillant a szeme, és ezt mondta: „Ha segítenek, megcsináljuk.”

(Borítókép: Navracsics Tibor a Balaton az irodalomban című rendezvényen 2024. szeptember 12-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)