Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMSzétrombolt egy várost, mégis a fél világ rajong érte
1954 elején egy japán halászhajó legénységét sugárfertőzés érte, miután a Bikini-atollon végzett amerikai atomkísérletből származó radioaktív sugárzásnak voltak kitéve. Erre az esetre közvetlenül utalt a film: Godzilla első támadásának célpontja is egy halászhajó volt.
Az eredeti filmet aztán kismillió feldolgozás és folytatás − egész pontosan 38 film − követte, amelyek közül a legismertebb talán az Egyesült Államokban megjelent, 2004-es verzió.
Godzilla, a „szörnyek királya” a több tucat filmen kívül képregényekben, videójátékokban, rajzfilmekben és könyvekben is szerepelt, sőt még a hírességek sétányán is kapott egy csillagot. A karakter rengeteg átalakuláson ment keresztül az évtizedek alatt, magassága 50 és 100 méter között váltakozott.
A szörny időnként új képességek birtokába jutott, de mindvégig jellemző volt rá metaforikussága:
a lényt a második világháború alatt Hirosimát és Nagaszakit leromboló atombombák, továbbá a Szerencsés Sárkány 5. nevű halászhajó katasztrófája inspirálta. Godzillát a nukleáris fegyverek okozta fenyegetés allegóriájának tekintették, ha a nagyobb képet nézzük, akkor viszont az emberiség felelőtlenségére figyelmeztet.