Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMLehet, hogy ezt is behálózta és megrontotta a politika
További Kultúr cikkek
- Al Pacino partnere volt, Vorosilov levelét vitte Montgomerynek a magyar szobrász
- A fogadók többsége szerint Herendi Gábor új filmje megdönti a 400 ezres nézőszámot
- Újra látogatható Magyarország legjelentősebb kortárs művészeti eseménye
- A lakást sem akarta elhagyni, de egy férfi harminc üzenetet hagyott a rögzítőjén
- Új befejezés és zseniális Kern András lesz Spiró György darabjában
„Nem várt meglepetés” – így fogalmaztunk, amikor kiderült, hogy Han Kang kapta 2024-ben az irodalmi Nobel-díjat. A dél-koreai írónőnek eddig két kötete – a Növényevő és a Nemes teremtmények – jelent meg magyarul. Egészen a közelmúltig jelentős nehézségekbe ütközhettek azok, akik még nem találkoztak a szerző műveivel, és a legnagyobb irodalmi elismerés hatására az ismerkedés, munkából hazafelé menet egy könyvesbolti kitérő mellett döntöttek, ugyanis Han Kang művei szinte teljesen beszerezhetetlenek voltak. A Jelenkor Kiadó pár napja jelentette be, hogy a könyvesboltok polcain újra elérhetőek a Nobel-díjas írónő kötetei, valamint Görög leckék című alkotását a korábbi tervekkel ellentétben már idén kiadja.
A döntés nemcsak a világot, hanem magát a végtelenül szerény írónőt is meglepte, talán nem véletlenül, de erről egy picit később.
A fiam is meglepődött. És azóta sem tudok mást mondani, csak azt, hogy megtiszteltetés. Csak teáztam, nem iszom, teáztam a fiammal, és csendben ünnepeltem
– fogalmazott egy friss interjúban. Akik nem találkoztak még a szerző műveivel, azoknak a 2014-ben megjelent könyvével érdemes kezdeniük az ismerkedést, legalábbis ezt javasolta Anna-Karin Palm, az irodalmi Nobel-bizottság tagja, miután kihirdették, hogy az idén 53 éves szerző kapja az elismerést. Han Kang az indoklás szerint azért kapta a legrangosabb díjat, mert minden művében rámutat az emberi élet törékenységére, egyedülállóan érzékeli és érzékelteti a test és lélek, az élők és a holtak közötti összefüggéseket, költői és kísérletező stílusával a kortárs próza megújítója lett.
Kiss Marcell, a kötet fordítója úgy fogalmazott az Indexnek, hogy őt kellemes meglepetésként érte, hogy a dél-koreai szerző kapta a Nobel-díjat. Úgy véli, nagyon jó stiliszta, tehát nagyon jól ír, mindemellett olyan témákat érint a regényeiben, amelyek fontosak Dél-Korea számára. „Ezeknek mindig az emberi mélységeit találja meg, illetve olyan emberi tragédiákkal foglalkozik, amelyek máshol is megtörténtek vagy megtörténhetnek. Az irodalmi érték mellett állandó aktualitása is van, ezért érdemes minél nagyobb körben olvasni a műveit.”
Politika és irodalom
Remekül illusztrálja, mennyire nem számított senki Han Kang díjazására, hogy a bejelentést élőben követő koreai kiadó munkatársai is döbbenten vették tudomásul, hogy győzött, persze az elképedés után örömkönnyeket hullattak. Han Kang Nobel-díját legalább olyan sokan megkérdőjelezték, mint amennyien helyeselték, miközben az irodalmi teljesítményt egyébként is nagyon nehéz objektív eszközökkel méricskélni. A The New York Times riportja kiválóan rávilágít a díjazás politikai aspektusaira.
Rögzíti, hogy a dél-koreai írónők számára az írás nemcsak az önkifejezés, hanem az ellenállás és másként gondolkodás meghatározó formája.
Magyarul politikai eszköz. Egyes hangok szerint az írónőt 2013 és 2017 között kizárták a jobboldali kormány által ellenőrzött támogatási programokból. Ez azért is érdekes, mert Han Kang Nemes teremtmények című kötete Dél-Korea történetének legtragikusabb korszakába nyújt betekintést, 1980-ban Kvangdzsuban felkelés tört ki, a tüntetők demokratikus változásokat követeltek. A forradalmat brutálisan vérbe fojtották, legalább ezren meghaltak, több ezren megsebesültek, csak másfél évtizeddel később kezdődött el Dél-Korea demokratizálódása. Ezekben a vészterhes napokban játszódik a Nemes teremtmények, amelynek főhősei kamaszok, akik szeretnék eltemetni elhunyt társaikat, miközben azzal is meg kell küzdeniük, hogy a forradalom elbukott, és együtt kell élniük az elnyomókkal. Han Kang másik, magyar nyelven is olvasható regénye, a Man Booker-díjas Növényevő története emlékművet emel a társadalmi szokások, a bántalmazás köréből szabadulni vágyó életnek: egy meg nem értett, mentális betegséggel küzdő nő életének ezen a világon.
A művészi teljesítmény
A magyarul megjelent köteteket – talán megkésve – olvasva számomra is egyértelművé vált, hogy Han Kang jelentős író. Ennyire letisztult, egyszerű és mégis költői nyelvvel ritkán találkozik az olvasó. Rendkívül fontos, minden egyes embert közvetlenül érintő témákhoz nyúl. Okos és érzékeny feminizmusa egyenesen dicséretre méltó.
De talán ennél is fontosabb kérdés, hogy Han Kang megújította-e a kortárs prózát. Ő a legjelentősebb kortárs író, aki még nem kapott Nobel-díjat? A válasz egyértelműen mind a két kérdésre az, hogy
nem.
Már csak az esélyesebbnek tartott írók között is találunk legalább tíz olyan szerzőt, aki valóban megújította korunk irodalmát, elég, ha csak Thomas Pynchonra gondolunk. Ennek ellenére csak arra tehetünk javaslatot, hogy olvassák önök is Han Kang remek műveit.
(Borítókép: A Nobel-díjas Han Kang részt vesz a Pony Chung díj átadásán 2024. október 17-én Szöulban, Dél-Koreában. Fotó: Korea Pool / Getty Images)