12 milliárd forintot ér a váratlanul előkerült műalkotás

Caravaggio festményének több mint fél évszázada nyoma veszett. Sokáig úgy tűnt, mintha az egykori bíborost mintázó portrét – aki később VIII. Orbán pápa lett – egyszerűen a föld nyelte volna el. Az olasz La Repubblica a művészettörténet egyik legnagyobb rejtélyét látja bele ebbe a történetbe. Hogy pontosan mit, azt később kifejtjük, most ennél fontosabb, hogy

A római múzeum gyűjteményében az itáliai festészet több mint másfél ezer remekműve tekinthető meg, köztük El Greco, Filippo Lippi és Raffaello kivételes alkotásai.

Egyetlen felvétel

Szóval a nagy formátumú (124 x 90 centiméteres) alkotás 2024. november 22-től az épület egyik termében lesz látható, és nem megy sehová, ugyanis a 2025 márciusában megnyíló, az elátkozott festőről szóló jubileumi kiállítás része lesz. Az olasz lapok szerint már most vannak, akik abban reménykednek, hogy a festmény soha többé nem hagyja el az épületet. Ehhez az kell, hogy az olasz állam megvásárolja. De mielőtt erről beszélnénk, térjünk vissza történetünk első fejezetéhez.

Roberto Longhi, az elmúlt évszázad egyik vezető olasz műkritikusa volt, aki a festményre egy firenzei régiségkereskedő boltjában rábukkant és a híres festő alkotásaként azonosította. Igaz, ez sem tegnap, hanem 1963-ban volt. Erről aztán írt egy cikket a Paragone című magazinba, az alkotásról egy fényképet is mellékelt. Hosszú ideig ez volt az egyetlen felvétel, amely a mű létezésére bizonyítékul szolgált.

Longhi arról értekezett, hogy az előkerült mű évszázadokon át a Barberini család gyűjteményében maradt, majd magángyűjteménybe került – valószínűleg a nemesi család vagyonának szétszórásakor, az 1930-as években.

Az olasz műkritikus megállapította, hogy a festmény a XVII. században élő festőművész, Caravaggio alkotása. Amúgy a tévedhetetlen szeműnek kikiáltott tudós volt az, aki először állított össze koherens katalógust a művészről: Caravaggio életmű-kiállítását 1951-ben a milánói királyi palota épületében rendezték meg. A Palazzo Reale tárlata akkoriban újra feltette a térképre a művészzsenit.

Náluk pattog a labda

Azóta a történelmi források is azt igazolják, hogy Longhinak igaza volt. Giulio Mancini, a művész első életrajzírója szerint Caravaggio az 1620-as években készíthette a portrét Maffeóról. Még ugyanebben a században, 1672-ben Giovanni Pietro Bellori festő ezt írta: „Maffeo Barberini bíboros számára készült a portré mellett (Caravaggio) az Izsák feláldozását is megfestette”, az a mű, amely jelenleg a firenzei Uffiziben található.

A festményt, amely aztán hosszú évekre eltűnt a nagyközönség elől, nemrégiben egy firenzei magángyűjteményben találták meg. Ugyanabban a városban, ahol Longhi több mint hatvan évvel ezelőtt azonosította. A Corriere della Sera azt írja, hogy a mű újbóli kiállítását nem volt könnyű megszervezni, a tárgyalások finoman fogalmazva is nehezen mentek. Ebben nyakig benne van a botrányoktól hangos olasz kulturális minisztérium, no meg a miniszterváltás: a távozó Gennaro Sangiuliano helyére Alessandro Giuli érkezett.

De úgy tűnik, most eljött az idő, és a Thomas Clement Salomon által irányított Antik Művészeti Nemzeti Galéria – két időszaki kiállítás erejéig – visszahozta az eddig elveszett Caravaggiót a Palazzo Barberinibe, amelyet időközben eredetiségvizsgálatnak vetettek alá.

Ami az alkotás jövőbeni sorsát illeti, a labda most az olasz állam térfelén pattog. Az utolsó Caravaggio-festményt Olaszország 1971-ben vásárolta meg, a Judith lefejezte Holofernest azóta is a római Palazzo Barberini egyik ékköve.