Fantasztikus humora van, nem értjük, eddig miért nem vették észre

Teljesen megdöbbentünk azon, hogy Vojnich Erzsébetnek még nincs monográfiája, ezért is fontos könyv Darida Veronika által írt Képérintések. Kommentárok Vojnich Erzsébet festészetéhez című könyv, amely reflektál a festőművész életművére. Ez volt az első gondolatunk, amikor nemrégiben részt vettünk az Írók boltjában megrendezett kötetbemutatón, amelyen Vojnich Erzsébetet és Darida Veronikát Forgách András kérdezte széles közönség előtt.

Mindenki azt hitte

Darida Veronika elmondta, sokáig azért sem vágott bele a munkába, mert úgy gondolta, nem elég kompetens az íráshoz.

Ezért nincs monográfia rólam, mert mindenki azt hitte, nem tudna írni rólam

– vágott közbe viccelődve a festőnő. Darida visszavette a szót, és elmondta, szerencséjére a művész honlapján is számos kép megtalálható egészen 2020-ig, majd amikor eldöntötte, hogy belevág a projektbe, csak a kiadónak árulta el, Vojnichnak is csak utólag említette. Nem akarta, hogy bármilyen külső hatás érje, a saját ösztöneit, megérzéseit követte a munka során. Nem tudományos monográfiát akart írni, inkább a szavak segítségével akarta letapogatni a képeket, amit tudja, lehetetlen dolog, mert bármit mondunk a képről, mindig kevés lesz. Forgách András megjegyezte, hogy a festőnő egyébként sem szeret beszélni a műveiről. Erzsébet eközben mélyen bólogatott.

Így van, hagyjanak békén. A képeim önmagukért beszélnek. Darida Veronika kötete ezért is tetszik, minden sorát imádom olvasni, ahogy asszociál. Semmit sem akart megmagyarázni, túlfontoskodni

– adott hangot a művésznő annak, mennyire örül a kötetnek, amelyről azt is megtudtuk, hogy egy nyáron, körülbelül másfél hónap alatt készült el.

Szakrális terek

Szó esett arról is, hogy Vojnich Erzsébet művészetében hiába látunk konkrét tárgyakat – például egy kádat, vagy széket – igazából mégsem az, hanem inkább egy másik dimenzió nyílik meg előttünk. A művész ezt jobb szó híján misztikumnak nevezi, de nem vallási értelemben. Ezek majdnem mindig szakrális és átszellemült terek. Forgách felidézte, sokszor mondják, hogy ezek nem politikus képek, de szerinte abban az értelemben mindenképpen azok, hogy egy képet mutatnak arról, milyen világban élünk, amelyen évtizedek óta nem léptünk túl.

Darida Veronika szerint Vojnich-műveit legtöbbször azt mondják, hogy borúsak, sötétek, de ő arra akart rávilágítani, mennyire humorosak. „Fantasztikus humora van. A címadásai önmagában poénosak.” A festő arcára mosoly ült, jól látszott, örült, hogy valaki ezt a szándékát is észrevette. Forgách András úgy véli, ez a kötet akár monográfia, akár nem, mégis egyfajta összefoglalása az életműnek. Vojnich Erzsébet szerint meg a Képérintések. sokkal több, mint egy monográfia.

Vojnich nemrégiben nagyinterjút adott az Indexnek, amelyben egyebek mellett az állami kulturális díjakról is beszélt. „Időnként egy-egy jót benyomnak a Kossuth-díjra vagy akár a Munkácsy-díjra, és azt gondolják, ezzel megadják a díj rangját. Nem. Csupán azt érik el, hogy a jót is devalválják” – mondta a festőművész, de ő, köszöni szépen, nem fogad el állami díjat.

A Munkácsy-díjas festőművésznek és a tavaly, 78 éves korában meghalt férjének, Szüts Miklósnak nemrégiben nyílt közös kiállítása a Godot Kortárs Művészeti Intézetben, amely még április 13-ig megtekinthető.

(Borítókép: Vojnich Erzsébet, Darida Veronika és Forgách András 2025. április 9-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)