Huszonheten meghaltak, miközben a La Manche csatornán próbáltak átkelni

Idén többségében európai alkotók szerepelnek a Nemzetközi Booker-díj rövidlistáján, a kiválasztott szerzők és fordítók között pedig hét ország képviselteti magát: Dánia, Anglia, Franciaország, Japán, Olaszország, India és Skócia. A mezőnyből öt könyv eredeti nyelven szerepel, kettőt franciából, egyet-egyet pedig dánból, olaszból és japánból fordítottak le.

Max Porter zsűrielnök úgy véli, a lista a fordításban készült szépirodalmat ünnepli, és témája szerint beszélgetésre készteti az emberiséget . Olyan kérdésekkel szembesít, hogy mi várhat ránk a jövőben, hogyan gyászolhatunk, szerethetünk, vagy élhetünk túl bizonyos élethelyzeteket. Ezekre hol görcsös, hol pesszimista, hol radikálisan reményteli válaszokat kaphatunk.

Furcsán érezhetjük magunkat

Ezeket a válaszokat nevezhetjük lehetőségeknek is, de az bizonyos, hogy a művek lencseként szolgálhatnak, amelyen keresztül az emberi élményt – beleértve az igazán zavarót és a fájdalmasan szépet – szemlélhetjük. Mindegyik könyv külön ablak a világra, miközben mindegyik pompásan univerzális.

Nem könyvszakértőként választottuk ezt a hat könyvet, nem akarjuk megmondani, hogy az emberek mit olvassanak. Azért döntöttünk így, mert úgy éreztük, szükségünk van ezekre a művekre, megtaláltuk és szeretjük őket. Olyan irodalomra van szükségünk, amely megdöbbent, elkápráztat, és felfedi, milyen furcsán érezhetjük magunkat a jelenlegi életünkben

– fogalmazott Max Porter, hozzátéve, hogy ezek a könyvek épp ezt a spektrumot szélesítik ki, miközben a beszélgetés minőségét is javítják azáltal, hogy nem zárják le a vitát, inkább generálják. Nincs mindenre válaszuk, de rendkívüli kérdéseket tesznek fel.

Megfoghatatlan hiány

A kiválasztott művek közül négy 200 oldal alatti, a Tökéletesség és a Small Boat alig haladja meg a 100 oldalt. Az Eye of the Big Bird a lista leghosszabb könyve a maga 278 oldalával. Vincenzo Latronico Tökéletesség című műve is felkerült a rövidlistára, a kötetet magyarul a Magvető Kiadó adta ki 2023-ban, Todero Anna fordításában. A történet szerint egy olasz pár, Anna és Tom a húszas éveikben járnak, és látszólag irigylésre méltó életet élnek Berlinben. Ahogy telnek az évek, a csillogó felszín mögül egyre inkább átsejlik az unalom, a sehová sem tartás és valamilyen megfoghatatlan hiány. Az olasz szerzővel készített interjúnkat itt olvashatják el.

Solvej Balle On the calculatio of volume című művében egy antikvárius könyvkereskedő időhurok csapdájába esik, és minden reggel arra ébred, hogy november 18. van. Vincent Delecroix Small Boat című könyvében egy migránscsoport igaz történetét mutatja be, ahogy 2021-ben egy gumicsónakon igyekeztek átkelni a La Manche csatornán, és kísérletük tragédiába fulladt, és

Hiromi Kawakami Under the Eye of the Big Bird kötetében a távoli jövőben élő emberek a kihalás szélén találják magukat – a gyerekeket gyárakban dolgoztatják, míg a felnőttekre anyának nevezett mesterségesintelligencia-lények vigyáznak. Banu Mushtaq Heart Lamp novelláskötetében 12 szellemes, élénk és szívszorító történetben örökíti meg a marginalizált muszlim nők és lányok rendkívüli mindennapjait Dél-Indiában.

Anne Serre A Lopar-Sin Hatben a narrátor és gyermekkori legjobb barátja, Fanny közötti barátságon túl plátói szerelem alakul ki, mindez kétségbeeséssel párosul, amikor kiderül, hogy a lány súlyos pszichés problémákkal küzd. 

A 2024-es Nemzetközi Booker-díjat Jenny Erpenbeck és Michael Hofmann nyerte el Erpenbeck Kairos című regényéért, amelyet Hofmann fordított németből. A győztes szerzőt és fordítót ebben az évben is 25-25 ezer fonttal, vagyis több mint 11 millió forinttal jutalmazzák. A hosszú listán szereplők 2500 fontot, tehát mintegy egymillió forintot kapnak. A győztest 2025. május 20-án hirdetik ki a londoni Tate Modernben.