A magyarok Pandacsöki Boborjánja, aki már az egész országot megnevettette

További Kultúr cikkek
-
Új magyar történelmi musical születik, főhőse ismert katona, felfedező, hajós
- Donald Trump indoklás nélkül rúgta ki az ország vezető könyvtárosát
- Életműdíjas lett Geszti Péter: Jó pár dalomat azért még 50-100 év múlva is énekelni fogják
- Bűnösnek találta a bíróság a szexuális zaklatással vádolt Gérard Depardieu-t
- Teljes csend volt a nézőtéren, majd egy nő sikítani kezdett: Élni akarunk!
Pandacsöki Boborján, Leopold, a porondmester, aki Winnetou kommentálója, avagy Parittya Setét Antal a L'art pour l'Art társulatból, Naftalin Ernő, egoista osztályfőnök – ez mind Dolák-Saly Róbert, aki épp ma lett 70 éves. Korai pályájáról saját elmondásából tudjuk, hogy heccmester volt már a gimnáziumi énekkarban is, ahol azzal szórakoztatta a körülötte lévőket, hogy lehet a basszus szólamból a tenorba, vagy egyenesen a szopránba ugrani. Énektanáruk ki is rúgta. Az egri tanárképző főiskolán később biológia–rajz szakon végzett, és dolgozott is tanárként, aztán zenélni kezdett. Az Omega hívta meg 1976-ban, majd egy évvel később is egyszemélyes előzenekarnak a koncertjei elé. Jó barátságba került Benkő Lászlóval, aki mentorálta, és megkérte, hogy írjon a zenekarnak szövegeket, de ezeket végül nem használták fel.
1980-ban megnyerte a Magyar Televízió Pulzus című zenei műsorának tehetségkutató versenyét a szólisták kategóriájában. 1982-ben mutatta be első önálló koncertműsorát, a XX. századi barlangrajzokat, ami egy progresszív audiovizuális előadás dia- és mozgófilmvetítéssel, UV-fényekkel, árnyjátékokkal, effektekkel. Négy évvel később jött a fordulat, mikor Laár András meghívta, hogy vicces előadását a saját filozofikus szerzeményeivel dobja fel. Innen datálódik az együttműködés Galla Miklóssal, Nagy Natáliával és persze Laárral. Megalakul a magyar abszurd társulata, a L'art pour l'art, ami 1996-ig létezett. Két CD, két közös színházi est és 11 televíziós műsor.
1988-ban jelent meg Nem ér a nevem, káposzta a fejem című gyereklemeze, melyet Peremartoni Krisztinával adtak elő, ez lett akkor az év gyereklemeze. 1992-ben a Láthatatlan ég című progresszív rocklemeze már az előző év legjobb hazai hangfelvétele lett a szakmai zsűri ítélete alapján, eMeRTon-díjat kapott, 1992-ben pedig az Arany Zsiráf-díjat is kiérdemelte.
1996-ban a L'art pour l'art Társulat fele kicserélődött, maradt Laár, jött Pethő Zsolt és Szászi Móni, de Dolák-Saly lett a menedzser, akinek vezetésével két CD, néhány DVD és több mint húsz televíziós műsor is készült. 2022-ben új fordulatot vett a csapat élete, mert az alapítótag Laár András kiszállt, helyette Dolák-Saly ötletére bevették Stefanovics Angélát. Közben könyveket is írt, óriási siker lett a 6 kiadást megért Madáretető, majd a Szászi Mónival írt Boborján, de ott van az Agyatlantisz, avagy Az ember tragédia című kötete. Ez utóbbi 2009-es megjelenésekor két hét alatt fogyott el.
Boborján-Leopold-Antal-Ernő rendületlenül dolgozik, de ne gondoljuk, hogy csak viccelődik, komolyan filozofál az élet értelméről, a nőkről. Hiánypótló szövege a Kezdő űrhajósok 12 pontja, amiben olyan fontos intelmek vannak, minthogy: ha kilövés után bárki csönget, ne nyissunk ajtót, vagy a súlytalanság állapotában ne köpködjünk, esetleg ne álljunk szóba idegenekkel. Felesége szerint utálja az ünneplést, a kötelező köszöntéseket, mi most mégis készültünk számára egy kis kvízzel, hogy méltán ünnepeljük meg a hihetetlen, de 70. születésnapját.
(Borítókép: Dolák-Saly Róbert 2022. november 15-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)