Ha jót akar enni, itt minden van, mi szem-szájnak ingere

Dubajban 13 ezer étterem található, ezek közül 14 Michelin-csillagos, négyük két csillagot is szerzett. Már ezzel képet kaphatunk arról, milyen a 3,6 milliós metropolis kulináris kínálata, de ha hozzávesszük, hogy ezeken a helyeken indiai, szír, libanoni, francia, olasz, portugál, amerikai és japán ízekkel is találkozhatunk, akkor lesz teljes az a gasztronómiai térkép, ami ebben a csodavilágban vár minket.

Itt nagyon könnyű egészségesen étkezni: dominál a sokféle saláta, a hal, és úgy általában a tenger gyümölcsei, a hummusz és más szószok, mártások. Van sokféle húsétel is, de ha valaki húsmentesen szeretne étkezni, azt is könnyen meg tudja oldani, olyan változatos a kínálat. 

mégis, ha Dubajban járunk, és szeretnénk a hagyományos arab gasztronómiában elmélyedni, érdemes felkészülni, mert nem azt kapjuk, amit itthon esetleg megszoktunk. Egyrészt mert ennél sokkal változatosabb a kínálat, másrészt keverednek és hatnak egymásra a nemzetek konyhái.

Megosztható ízek

A sokféle stílus már a reggelizőasztalon megjelenik. A világ más szállodáihoz hasonlóan itt is talál magának az európai turista számára megszokott ételt, ahogy mi is az Al Seef Heritage Hotelben, ahol megszálltunk: a croissant, a lekvár, a vaj, a számos felvágott és sajt mellett az english breakfast szerelmesei is megkapják a tojást, a babot, a kolbászkákat, a paradicsomot és a gombát. Mindezeken túl

a kávéhoz, teához pedig a mini palacsinta és a mini baklava mézesen, pisztáciásan, édesen.

Már a reggelinél megjelent az, amit egész utunk során megtapasztaltunk: sok kisebb tányérban adják (vagy szedjük magunknak) az ételt, így sokféle ízt meg tudunk kóstolni, és nem telítődünk el egyetlen fogással. A hideg és meleg mezzék lehetnek zöldségesek és húsosak, mártogatósok, saláták és kenyerek is. Ilyen sharingrendszerben ehetünk minden étteremben, nem tartják furcsának, sőt egyenesen ajánlják, hogy osszuk meg a fogásokat.

Limonádé zacskóban

Az általunk meglátogatott helyek bemutatását kezdjük a Dubai Marina Mallban található számos étterem egyikével, a Salt nevűvel, és az alkalmazottakat látva elsőre azt gondolná az ember, hogy ázsiai konyhát visznek, de nem. Ez egy igazi hamburgerező, azon belül viszont rengetegféle ízzel és variációval: megtapasztalhattuk, hogy

Hamburgereik puhák, szószosak, ízesek voltak, szinte etették magukat. Utána alig maradt hely a gyomrunkban a fagyinak és a kávénak, miközben az öbölre néző kilátásban gyönyörködtünk.

Este, a Jumeirah Zabeel Saray étteremben csak azért nem tudtunk gyönyörködni a tengerben, mert a Talise Ottoman Spaból igyekezve vacsorára érkeztünk a szállodák közti medencéket összekötő hidakon. A hely szabadtéri étterme igazi nyári, tengerparti hangulatot áraszt a fehér bútorokkal, a növényekkel és a tenger gyümölcseire épülő kínálattal, amelyben

Vendéglátóink azt szerették volna, ha mindent megkóstolunk, ezért egy idő után teljesen beborították az asztalt a salátás és szószos tálak, az apró tányérokban érkező falatkák és a lepényes kosarak.

Másnap a Fifth Flavour Restaurant ismét a családi vendéglők hangulatát idézte: a közvetlen kiszolgálást és kedvességet az ázsiai felszolgáló hölgynek köszönhettük, a fogásokat a filippínó séfnek. A különféle ropogós, szószos és zöldséges ételek olyan ötletes tartókban érkeztek, hogy a két-három adagnyi fogást szintén el tudtuk osztani, meg tudtuk kóstolni. A húsokat pici nyársakon tálalták, hozzájuk szintén szószok, mártogatósok dukáltak, a fagylalt pedig a barna vaj ízét idézte, fenségesen. A legérdekesebb mégis a limonádé volt, amit zacskóban tettek az asztalunkra, szívószállal.

A világ tetején

A csúcsgasztronómia egyik szentélye, ahol volt szerencsénk megfordulni, a Clap nevű Michelin-csillagos étterem volt, egy toronyház kilencedik emeletén, nyitott terekkel, gyönyörű kilátással.

A vacsorához DJ szolgáltatta a zenét, mintha egy éjszakai szórakozóhelyen lennénk, a bárpult kínálata is lenyűgöző volt a hatalmas választékkal, és az asztaloknál ülő – nemzetközi – vendégsereg sem panaszkodhatott. Az étlap alapja itt is a japán konyha, ezenkívül azonban minden volt, amit a fine diningban el tudunk képzelni. Az egyik desszert bizonyult a leglátványosabbnak, aminek a tetején a cukorból készült pillangó egy pillanat alatt a lángok martalékává vált.

A másik Michelin-csillagos hely, amit meglátogattunk, a Riviera by Jean Imbert étterem volt: a Clap sötétebb tónusú színeit itt megint a világosabb árnyalatok váltották, talán a vízpart közelsége miatt is. Érkezéskor grissinit ropogtathattunk, mint egy olasz étteremben, sőt még egy kis focacciát is hoztak, a fogások pedig olyan színesek és ötletesek voltak, hogy csak kapkodtuk a fejünket. Érkezett például egy avokadó, amit kettévágtak, és egy lágytojás folyt ki belőle, de látványos volt a tatár bifsztek is, amit a szemünk láttára kevertek össze az asztalunk mellett felállított kis állványon.

Hagyományos arab teaház

A nemzetközi összehasonlításban is top étteremnek számító helyek mellett a legfelkapottabb mégis az Al Fahidi történelmi negyedben található különleges arab teaház volt, ide a legnehezebb asztalt foglalni. A tradicionális Arabien Tea House valóságosan is 

A hely zárt is meg nyitott is, fák árnyékában ülhetünk, és ha elindulunk az étteremben, mintha kis utcákon kanyarognánk. Ihatunk egy csésze gahwát (hagyományos arab kávé vagy tea) és beszélgethetünk, hiszen az arab kultúrában fontos a közösségi együttlét. A kínálat a legelőkelőbb éttermekét is felülmúlja, hústálak, színes saláták, lepénybe töltött finomságok sorjáznak az étlapon, alig lehet választani. Kardamommal, fahéjjal és sáfránnyal főtt cérnametéltes omlett, fattoush saláta, datolyamelasz, cheddar sajt, sült bab, görögdinnyelekvár, dango (édes rizsgolyó), fava bab, kenyérlepény – mindegyiknél világosabbá válik, hogy Dubajban, illetve az arab világban miért játszanak olyan fontos szerepet az ízek és az illatok.

Az utazás leginkább érzékekre ható pillanatai mégis a piacon érhetnek minket, ahol halmokban állnak a színpompás gyümölcsök, édességek és fűszerek. Persze dubaji csokit is kínálnak a turistáknak – számos változatban –, de a csomagolt finomság mellett sokkal vonzóbbak a kimérve árult csemegék, amelyeknek még a felét sem ismeri a tudatlan utazó. Az árusok szívesen mesélnek róla, adnak belőle kóstolót – ugyanolyan kedvesen, ahogy mindenhol máshol is viselkednek. Aki meg akarja ismerni Dubajt, kezdje itt az ismerkedést.

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a  Dubai Department of Economy and Tourism közreműködésével  jött létre.

(Borítókép:  Dubai Department of Economy and Tourism)