Luna, a tigrisnő teljesen meztelen volt, a tapadós tornadressz csak rá volt festve

Az irodalom, a zene és a képzőművészet találkozásából született meg a Szinergiák sorozata című előadás, amelyben a három művészeti ág összekapcsolása új minőséget hoz létre. A koncerteken prózai történetek hangzanak el Őze Áron színművész előadásában, és minden történethez tartozik egy zenemű, valamint egy képzőművészeti alkotás. A bemutatott műalkotások fizikai valójukban is láthatóak, illetve kivetítve is megjelennek.

A koncerten elhangzó szövegeket és zeneműveket Benda Gábor zongorista és zeneszerző írta, a hozzájuk kapcsolódó festményeket a kortárs magyar képzőművészet kiemelkedő alkotói készítették, mások mellett Szemadám György, Szurcsik József, Szotyory László, Csurka Eszter, Barabás Márton és Verebics Ágnes. Az esten Benda Gábor zongorán, Horváth Plútó József basszusgitáron játszik, a novellákat Őze Áron adja elő.

A meztelen tigrisnő

A képek általában a szövegekhez és a zenékhez készültek, Szemadám György Tigrisnő című festményéhez viszont Benda Gábor írta a zenét és a történetet, amely az állatkert főápolójáról szól. Hősünk munka után elhaladt a Fővárosi Nagycirkusz mellett, és egy hirdetményre lett figyelmes.

A plakát egy gyönyörű nőt ábrázolt: sárga, bő szárú selyemnadrágot viselt és laza, fekete mellpántot. Borostyánszínű szemei úgy ragyogtak, mint a gyertyaláng. A hirdetésen a következő felirat állt: Luna a tigrisnő először a Nagycirkusz színpadán

– kezdődik a novella, amelynek a vége felé a főápoló, ahogy „közelebbről látta Lunát, észrevette, hogy a nő teljesen meztelen. A tapadós tornadressz csak rá volt festve a testére.”

Csurka Eszter festménye a Chaplin Párizsban című novellára rímel. Ez a történet sem kevéssé izgalmas, mint a tigrisnőé. „Egy esős nyári éjjelen Charlie egykedvűen kortyolgatta konyakját a Hotel Notre Dame bárjában. Már egy hónapja filmet forgatott, és mostanra valami rezignált fáradtság lett úrrá rajta. – Talán a fülledt meleg az oka – gondolta. Egyszer csak egy fiatal nő jelent meg a bejáratnál. Méregzöld flitteres ruhája nedves volt az esőtől, és rátapadt karcsú testére” – így kezdődik a novella, amelynek során a titokzatos fiatal nő természetesen rabul ejti Chaplint.

Zeneszerző a pszichológusnál

Az Ébredés című írás – amelynek képzőművészeti párja Barabás Márton festménye – egy zeneszerzőről szól, akinek „nem jutott semmi új az eszébe. Ahogy teltek-múltak a hónapok, egyre kevésbé hagyta nyugodni a gondolat:

Elkeseredettségében bejelentkezett egy pszichiáterhez, aki a világháló tanúsága alapján sokakat átsegített már különféle lelki problémákon” – így indul a történet, amiből aztán kiderül, hogy dr. Palásti Aténé pszichiáter, pszichológus és pszichoterapeuta tudott-e segíteni az elakadt zeneszerzőnek.

A sorozat következő budapesti előadásai 2025. április 28-án, május 20-án és június 26. lesznek a Budapest Jazz Clubban. Május 17-én a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház, július 5-én pedig a Csigó Malom közönsége láthatja az irodalom, a zene és a képzőművészet találkozásából született produkciót, Gyulakeszin. Az előadás, bár minden érzékszervünkre hat, és sokféle úton talál el a szívünkig, egyáltalán nem osztja meg a figyelmet, nem bombáz ingerekkel: olyan szelíden és magától értetődően simul össze a három művészeti ág három alkotása, olyan egynemű és egy lényegű, hogy a közönséget ellazítja, nyitottá és befogadóvá teszi.

(Borítókép: Szinergiák sorozata)