Lovasi András: A rockzene az ellenkultúra zázslóshajójából a jóléti társadalom liftzenéje lett

Csak a nőket sajnálom mert

Elvétve akadt rendes

Volt azért köztük jó meg

Talán a télapóért tényleg kár

Meg a kerti kultúrák

A jó baracklekvár amit anyád csinál

A Tűkön táncolt, a magyar rocktörténet egyik legszebb balladáját hallgatom félhangosan a telefonomról a 19-es villamoson, ahogy haladok Lovasi András budai lakása felé. Leszállok, odasétálok az impozáns, a szinte biztosan a két világháború között épült villához. 

Ez mind a Bandié lenne?! 

Aztán amikor becsöngetek, és beengednek, kiderül, három lakás osztozik a házon, közülük csak az egyik a Kiscsillag alapítójáé. Az ominózus a lakás pedig korábban Kiss Tibié, a Quimby énekes-gitárosáé volt.

Megemlítem Lovasinak, mit hallgattam a 19-esen, meg hogy milyen fontos dalnak tartom a Tűkön táncol-t.

És mennyire profetikus! – emeli fel a mutatóujját. – Már akkor lehetett sejteni, hogy a huszonegyedik század nem lesz egy fáklyásmenet... Egy fura pszichózisban szenvedő, merényletre készülő bácsiról szól a szám. Egyébként az az érdekessége ennek a dalnak, hogy külön írtuk a Lecsóval (Leskovics Gábor, az egyik alapító, főállásban Pál Utcai Fiúk frontembere – a szerk.). Ő írta az első felét, én a másodikat, és a magam részét úgy írtam, hogy ismertem az ő verzióját.

Elmondta, hogy még 1984-ben, nagyon tinédzser korában írta, hogy „először egy ember érkezett, nem szólt, nem is kérdezett, autójában fegyverek, ...stb. ”, amikor nemhogy a Kiscsillag nem alakult még meg, de még a Kispál és a Borz sem. „És én 2005-ben írtam meg onnan, hogy csak a nőket sajnálom... Különben ebben az összerakós technikát mindig szerettem...”

Védjegyük a sortörés

Ha már összerakós technika, itt van a sortöréses szöveg, ami a Lovasi-szövegek védjegyévé is vált. 

A Kispál és a Borz harmadik lemeze idején lett egyre több ebből, írtam szövegeket, de nem a zenére, aztán meg félig-meddig a zenére, illetve külön készült a zene, külön a szöveg, és néha muszáj volt sortöréssel megoldani. Aztán ez tényleg a védjegyünkké lett. Ez persze nem előzmény nélküli, Bereményi Géza is alkalmazta korábban. A mi generációnk Cseh Tamáson nőtt fel, én is nagyon szerettem. Jó esetben van a sortörésnek plusz jelentéstartalma, funkciója, ha van benne humorforrás. Ez akkor rossz, ha öncélú, mert akkor kilóg a lóláb. Akkor tákolmánynak tűnik.

Azt mondják, a Kiscsillag garázszenekarként vagy projektbandaként indult. De vajon tényleg? Lovasi szerint az állítás első fele szó szerint nem igaz, mert a Kispálnak volt egy bejáratott próbaterme a Patacs nevű pécsi városrészben, és az nem egy garázsban volt, hanem egy padlástérben, egy kis művelődési házban. Ahol a Hétköznapi Csalódások nevű zenekar gyakorolt, közismert nevén a PICSA, velük osztották meg az épületet, a PICSA lent, Lovasiék fent a padláson.

Ahol a PICSA próbált

„A Kiscsillag úgy alakult meg, hogy 2004-ben pár Kispál-koncerten újra egy színpadon zenéltünk az eredeti tagokkal: Ózdi Rezsővel és Ricsivel (Bräutigam Gábor – a szerk.). Nem volt az egy hosszú turné, de jólesett, hogy újra elkezdtünk zenélni. Rezső különben rendes polgári foglalkozást űzött, de akkor mi ketten elhatároztuk, hogy alakítunk egy bandát. Az Ózdival.

Ekkor ott volt velünk sokszor Rátgéber Laci is, a kosáredző, aki a mai napig egyfajta tiszteletbeli tag, több lemezünkön is énekel. Időről időre megjelent a próbateremben, még 1995-ben nyerték az első bajnokságukat a PVSK-val, és 2004-ben is felügyelt bennünket, beledumált, hozott ötleteket. Megírta a Russian in the Schoolt. Lacinak komoly rockzenei műveltsége van, Nick Cave, Clash... Így kezdődött a Kiscsillag, egy idő után jött a Ricsi, és végül a Lecsó, vagyis Leskovics Gábor a Pál Utcai Fiúkból, aki akkoriban állandó vendég volt a Kispál-koncerteken” – mondja a múltba révedve Lovasi András.

Az együttes hat albumot készített, olyan slágerekkel, mint a Ha én lennék, a Kockacukor, az Állnak a férfiak vagy az Olajoshordó, amelyek egy generáció meghatározó zenei élményévé váltak. E sorok írójának mindhárom gyermeke a kilencvenes-kétezres évek fordulóján született, és éjjel-nappal ezek a számok mentek a kocsi CD-lejátszójában.

Rendesen bekavart a Covid

A Covid rendesen megrángatta az egész előadói szcénát, beleértve természetesen a Kiscsillagot is. Utána szinte elölről kellett kezdeni az életet.

2022 őszén én kezdtem el felhívogatni a régi fellépéseink helyszíneit, vidéki művelődési házakat, annyira nem voltak meghívásaink – idézte fel Lovasi a nehéz időszakot. – A Covid előtti utolsó Kiscsillag lemez 2020. március nyolcadikán jelent meg, és pár nappal később, március 11-én kihirdették a vészhelyzetet, a lezárást. Az akkori menedzserünk meglépett a zenekari pénzzel, mi meg ott voltunk a pandémia kellős közepén, és elkezdtünk online dolgozni, olyan tartalmakat állítottunk elő, amire elő lehetett fizetni annak, aki meg akarta nézni az interneten. Például csináltunk egy szilveszteri tévéközvetítést, és azt streameltük. 2023-ra álltunk vissza a rendes kerékvágásba.

Az új album nagyrészt már készen van, kilenc szám elkészült, az egésznek őszre kell összeállnia. 

„Az utolsó fél évben négy új dallal jöttünk ki, ebből kettő lesz fenn a lemezen. Még nem tudjuk, hogy melyik lesz az a kettő. Tövisházi Ambrussal, a zenei rendezőnkkel döntjük el, ő csinálta az első két lemezünket, meg a negyediket is. Most annyira beleszerettünk a közös munkába, hogy Ambrus már nemcsak a lemezfelvételnél, hanem a szövegírásnál is segédkezik. Ott ül a próbateremben, hallgatja a dalt, majd beleszól. Hogy ez így nem jó,  nem lenne jobb amúgy? Szóval beleszól a hangszerelésbe, a végső farigcsálásba.

Ez olyan szempontból jó, hogy mi mindig is problémás zenekar voltunk, többféle verzióban megírtunk egy dalt. És most Ambrus félig-meddig kívülállóként segít a szelekcióban. Mert mi bentről nem látjuk a fától az erdőt. Ilyenkor jön jól egy zenei rendező. Például a Ha én lennék-et is megcsináltuk két változatban. Ambrus a melankolikusabb lassú változat mellett kardoskodott, én a pörgősebb, rockosabb mellett. És mindkettő megmaradt.”

Azahriah, Carson Coma, Beton.Hofi, Krúbi tehetséges srácok, de...

Lovasinak sajátos a viszonya napjaink hazai divatos énekeseihez, zenekarjaihoz.

„Én nem akarok olyan zenét játszani, mint a mostani húszévesek, sem arról énekelni, amiről ők. Miközben a rockzene, a popzene mindig is a fiatalok zenéje volt – ismeri el a Kossuth-díjas zenész. – Persze, Azahriah, Beton.Hofi, Carson Coma, Krúbi nagyon jó, ezek roppant tehetséges srácok, szeretem és hallgatom is őket, de a rock- és a popzene már sohasem lesz annyira fontos, mint a hetvenes években volt.

Amíg ellenkultúra volt, valamilyen szinten lázadás, de összességében ma már a jóléti társadalom liftzenéje. Nincs az a felhajtóereje, amitől annak idején fontosnak tűnt. Valamiféle dekoráció lett belőle.

Ebben a koordináta-rendszerben vajon hol helyezkedik el a készülő új album? „Nagyon remélem, hogy van benne olyan vagányság vagy önirónia, pikírtség, ami a korai Kiscsillag-lemezekben megvolt. Közben párhuzamosan működik a Kispál, mint projektzenekar és a Kiscsillag. A Kispállal augusztus közepétől október végéig koncertezünk, a Kiscsillagnak meg akkor pont nem nagyon lesz fellépése.”

„A Kiscsillagnak május 10-én lesz a nagy jubileumi koncertje a Budapest Parkban, de amellett is folyton fellépünk, országszerte a kisebb klubokban. És valamikor novemberben megjelenik a lemezünk. Továbbá kijöttünk a huszadik évfordulónkra, azaz május 10-re egy dupla vinyllel is, amelynek 20 őszinte, kőkemény év a címe, és amely egy best of válogatás. Illetve április 30-án lesz a Puskin moziban a Csókoljál meg, Kiscsillag! című filmünk közönségtalálkozóval egybekötött díszbemutatója.” 

Túl rövid az élet ahhoz, hogy összevesszünk a politikán

Manapság mindent átsző a politika. Vajon az új Kiscsillag-lemezt is? Lesz-e rajta, benne politikum?

„Csak ilyen közérdekű. Nem gondolom, hogy...tudja, mindig volt valamennyi politikum a szövegeinkben. Ahogy élünk, ahogy beszélünk, ahogy működünk, abban mindig van politikum. Egy ilyen végsőkig átpolitizált helyzetben, amelyben ma Magyarország van, minden politika. Azt gondolom, hosszú távon, de rövid távon is, a nagyon direkt politikai megnyilvánulás, mint amilyen például a Majkának a Csurran, cseppenje volt, nem áll jól nekünk. Volt időszak, amikor határozottabban elmondtam, hogy mit gondolok a politikáról, de rájöttem, hogy semmi értelme nincs. Azok, akik ismernek, meg követik a munkásságomat, azok úgyis tudják, hogy bizonyos dolgokról mit gondolok. Hála Istennek, akikkel a politika miatt összevesztem volna, azoknak mostanra elegük lett a jelenlegi helyzetből, így nincs is min összeveszni.”

Rátgéber azt mondta, túl rövid az élet ahhoz, hogy szar borokat igyunk, ugyanez igaz a barátságok felrúgására is holmi politikai nézetkülönbség miatt

– mondja Lovasi András.

Ez a szentencia akár csattanó is lehetne a beszélgetésünk végén.

(Borítókép: Lovasi András. Fotó: Szollár Zsófi / Index)