Újlaki Miklós: A hűséges barát vagy a Hunyadiak rejtett ellensége?

A hűséges barát vagy a Hunyadiak rejtett ellensége? Talán ez a kérdés merül fel először abban, aki kicsit utánajár Újlaki Miklós életének. Az Újlakiak a kor legnagyobb birtokait tudhatták magukénak, a 15. században csak a Hunyadi  és a Garai családok rendelkeztek hasonló méretű területekkel. Míg azonban a Garaiak gyűlölték a Hunyadiakat, az Újlakiak addig hol ehhez, hol ahhoz a családhoz „csatlakoztak”, természetesen mikor hogyan állt érdekükben. 

Bár Újlaki Miklós születésének pontos időpontja ismeretlen, 1410 körül, László macsó bán fiaként láthatta meg a napvilágot a mai Horvátország területén, Újlakon. Lászlónak öt gyermeke született, de nem mindegyik érte meg a felnőttkort. Újlaki Miklós apja 1418-ban, bátyja, István pedig 1430-ban halt meg, így a teljes Újlaki-vagyon Miklósra szállt.

1438-ban macsói bán lett, megkapta Bács, Baranya, Bodrog, Szerém, Tolna és Valkó megyék örökös főispánságát. Miután Habsburg Albert magyar király 1439-ben meghalt, Újlaki először a néhai király születendő fiúgyermeke – a későbbi uralkodó, V. László – oldalára állt, amit László anyja, Luxemburgi Erzsébet királyné Újlaki fiának a lovaggá üttetésével jutalmazott. A négy évtized alatt Újlaki a bárók egyik legfontosabb képviselője lett.

Folyton más oldalán állt

Annak ellenére, hogy korábban Albert fiát támogatta, idővel mégis I. Ulászló oldalára állt, ekkor kötött barátságot Hunyadi Jánossal is: a bátaszéki győzelem után az uralkodó mindkettőjüket erdélyi vajdává és temesi ispánná nevezte ki. Újlaki a vajdai tisztséget 1441–1458-ig, majd 1459–1465-ig viselte, Hunyadi pedig 1446-ig volt a társa. Erdélyi vajdaként együtt harcoltak a török ellen, ám a jó kapcsolat nem tartott örökké: Újlaki Hunyadi ellen fordult, és a Garai–Cillei-ligához csatlakozott.

És itt még nem ért véget a dolog, ugyanis Újlakinak 1457-ben nagy szerepe volt Hunyadi László kivégeztetésében is. Szintén ebben az évben Giskra Jánossal együtt főkapitánya lett a Szilágyi Mihály ellen indított hadjáratnak. V. László halála után egy időre visszavonult az országos politikától, miután azonban 1458 elején Mátyást királlyá választották, a főurak pedig hamar megelégelték az ifjú uralkodót, Újlaki ismét feltűnt, ráadásul megint oldalt váltott. 1458 júliusában szövetségre lépett Garai nádorral és Szilágyi Mihály kormányzóval, aki ellen egy évvel korábban még hadjáratot indított.

Miután Mátyás elfogatta Szilágyit, Újlaki (Garaival egy ligába tömörülve) lett a lázadók vezére, 1459-ben pedig felajánlották a koronát III. Frigyes német–római császárnak. A Mátyás király elleni háborúban 3000 lovast vezetett, Mátyás azonban győzött, így Újlaki 1459 júliusában meghódolt.

1465-ben Mátyás leváltotta erdélyi vajdai tisztségről, helyette kinevezte ozorai bánnak, amely tisztséget 1471-ig töltött be. 

A Vitéz János nevével fémjelzett összeesküvésben Mátyást segítette, ezért 1471-ben adományul megkapta Bosznia törököktől visszafoglalt északi részét, azzal együtt pedig a bosnyák királyi címet. Önálló királyi ambícióinak azonban Mátyás idővel megálljt parancsolt: 1473-ban elvette tőle a szlavón báni tisztséget. Újlaki Miklós 4 évvel később, 1477-ben halt meg. Újlakon helyezték végső nyugalomra. Fia, Lőrinc volt az utolsó Újlaki: vele halt ki a család.

(Borítókép: TV2)