A Hunyadi írója abban a teremben érettségizett, amelyikben született

Túlzás nélkül állítható, hogy ha nincs Bán Mór, alias Bán János író, újságíró, akkor ma nem lenne ekkora kultusza a Hunyadiaknak. Jó sok éve annak, hogy a rajz (vizuális nevelés) és történelem szakos tanár, pedagógus, alkotó, akkor már régóta újságíró arra gondolt, hogy regényt kellene írni Corvin János életéről. A naptár ekkor 1998-at mutatott.

Jánosról, a másik Jánosról

Igen, jól olvasták, Bán Mór eredetileg a törökverő Hunyadi János unokájáról akart írni. Anno megkérdeztük erről őt, hogy miért nem a hős Hunyadi János volt az első gondolata, és ezt felelte: 

az nemcsak történelmileg érdekes és tanulságos, hogyan lehet elbukni egy felfoghatatlanul értékes atyai örökséget, hanem emberileg is. Corvin János Mátyás törvénytelen gyermeke volt, ám legitim trónörökös. Sorsa drámai, tökéletes shakespeare-i karakter.

Aztán, ahogyan elmerült Corvin János életének rejtelmeiben, arra jött rá, hogy a magyarok tragédiája nem a vesztes mohácsi csatában keresendő, hanem sokkal inkább Nándorfehérvár 1521-es elestében. Ez a magyar történelem igazi fordulópontja. Mohács csupán ennek következménye.

A négy évvel ezelőtti beszélgetésünknek azt a címet adtuk, hogy Amit Hunyadi János elért, az Corvin Jánossal visszahullt a semmibe, és így talán már érthető, hogy Bán Mór hogyan és miért haladt visszafelé az időben, és jutott arra az elhatározásra, hogy „a történelmi parabola ívét csakis azoknak a döntései és cselekedetei mutatják meg a legjobban, akik felemelték az országot, majd azoké, akik hagyták a porba hullani. […] Mi ez, ha nem a legnagyobb dráma? Egy család és egy ország drámája.”

Vagyis eljutott Hunyadi Jánoshoz, ebből született a regényfolyam, amely alapján a televíziós sorozat, és az író terve az, hogy a Hunyadiak családjának történetét folytatja Mátyással, majd eljut eredeti szándékához, hogy regényt kapjon a fiatalon meghalt Corvin János is.

Érettségi és szülészet

Minden híres író élettörténetében van egy olyan pont, esemény, amelyet a biográfusok többnyire csak ilyen fordulattal szoktak emlegetni:

• Bán Mórról már akkor tudni lehetett, hogy…

Nos ez nincs így, hiszen Mór gyerekként még javában János volt. Nem is akart író lenni. Az már persze izgalmasabb, hogy kútfúró nagyapjától tanult meg írni-olvasni. Az öreg kezdetben csak mesélt neki, majd később az iskolában már ő mesélt a többieknek. A Montázs Magazinban mondta el, hogy csendben figyeltek rá, hallgatták, miket mesél, meg sem pisszentek egész idő alatt. „Nekem persze imponált, hogy le tudom kötni a figyelmüket, pedig sokszor ott, helyben rögtönöztem a történeteket. Ez inspirálhatott engem a későbbiekben is, de soha nem akartam író lenni.”

Bár Mór élete azonban tele van fordulatokkal. A Petőfi Népe 1983. június 12-én vasárnap, Villő napján például ezt írta:

Keddi lapszámunkban kezdjük közölni azt a tudományos-fantasztikus novellát, amelynek szerzője Bán János kecskeméti tanuló, a Lánchíd utcai Általános Iskola nyolcadikosa. Az Időzónában című sci-fi az első írása, s noha a szerzővel mi is tudjuk, hogy az időgépen történő utazás nem új ötlet (H. G. Wells regénye óta), Bán János írása mégis figyelmet érdemel, mert újszerűen, a huszadik század technikai, tudományos igényével dolgozott fel egy izgalmas történetet, melynek befejezése mélységesen emberi. S talán ez az, ami elsősorban dicsérendő benne. Ilyen bevezetés után az olvasó szíves figyelmébe ajánljuk Bán János írását, amelynek címképét is ő készítette.

Így is történt… Bán Mór írói valósága tehát egy iskolai fogadással – ki meri bevinni írását a megyei lapba – és ezekkel a mondatokkal kezdődött: „Az autó végighajtott a forgalmas sztrádán, majd leparkolt a magas épület előtt. Egy ősz, idős úr szállt ki belőle. Alec Benson professzor már a hetvenes éveiben járt, ennek ellenére jól öltözött, gondozott külsejű úriember benyomását keltette. Szeméből jóindulat és örök vidámság áradt, amint felpillantott az előtte tornyosuló felhőkarcolóra. Annak első emelete fölött, a homlokzaton öles betűk hirdették: »Űrkutató akadémia.« Az öreg elmosolyodott, és elindult a felfelé vezető lépcsőn.” 

Ám Bán Mór életében van egy olyan esemény, egészen pontosan kettő, amit az életrajzírók aligahanem már most imádnak. Bán János ugyanis a kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban érettségizett,

Az ok egyszerű, a Montázs Magazinban erről is mesélt.1968-ban a későbbi gimnázium épülete még szülészetként működött. Vagyis az a terem viszonylag fontos szerepet tölt be az életében. Ezt követően jöttek a felsőoktatási évek: a Kecskeméti Tanítóképzőben szerzett diplomát vizuális nevelés szakon, majd Szombathelyen – már munka mellett – történelem szakon végzett a Berzsenyi Dániel Főiskolán. Riporterkedett a Kecskeméti Televízióban, elvégezte a Kecskeméti Lapok újságíró-iskolát, majd gyakornokként került az általa már oly jól ismert Petőfi Népéhez, ahol már főszerkesztő-helyettesként dolgozott, amikor átvette a Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap főszerkesztői posztját.

Azóta láthattuk őt az M5 televíziós csatorna igazgatójaként, a Kecskeméti Médiacentrum alapítójaként, főszerkesztőjeként, a Kecskemétfilm Kft. vezetőjeként, mostanság a Hitel Kiadónál jelennek meg regényei.

Sci-fi, fantasy, történelem 

Ő tehát Bán Mór, aki ismét a középpontba helyezte a történelmi regényeket, és azt, hogy itt az idő, hogy az írók, a maguk módján újra elővegyék a régmúlt történéseit, és olyan hősökről és antihősökről meséljenek, akiket valamiért mintha elfeledtünk volna, vagy csak nem mertünk róluk mesélni.

Bán Mór számára persze az újságírás is egyfajta történetmesélés, a jelenkor eseményeinek rögzítése, ám a regényírás másféle írói magatartást kíván. Ő már csak tudja ezt, hiszen a sci-fi-rajongók Kim Lancehagenként is ismerik, irodalmi díjat is kapott, nem is egyet, ötszörös Zsoldos Péter-díjas, és aki könyvben olvasta már a Hunyadi-sorozatot, az tudja, hogy a kezdeti történetvezetésben jelentős misztikum is felfedezhető, ami azt mutatja, hogy Bán Mórtól nem áll távol a fantasy világa sem.

Történelmi regényeiért, irodalmi munkásságáért 2019-ben Herczeg Ferenc-díjat kapott, 2021-ben pedig Magyarország Babérkoszorúja díjjal tüntették ki. Ez utóbbi díj azoknak adományozható, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a magyar irodalom területén, és már rendelkeznek a kultúráért felelős miniszter által adományozott művészeti díjjal.

Azt nem tudni, hogy Bán Mór mikor jelentkezik a Hunyadi Mátyás és Corvin János életéről szóló regényfolyammal, de azzal alighanem olyan életművet hagy majd az utókorra, amire még nem volt példa a magyar irodalomban.

(Borítókép: Bán Mór 2024. május 17-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)