Szilágyi Mihály kalandos élete: egyszer hűséges családtag, máskor gaz ármánykodó

2025.04.28. 09:34
Múzsák a csók után - Irodalmi est
A Hunyadi család egyik legfontosabb szövetségese vitán felül Szilágyi Mihály volt, aki együtt harcolt Hunyadi Jánossal Nándorfehérvárnál, majd Mátyás trónra juttatásában is jelentős szerepet vállalt. Ennek ellenére közös története sógora fiaival nem oly rózsás, mint az elsőre tűnik, hiszen Hunyadi László halála is részben az ő döntéseinek következtében történhetett, a trónra került Mátyás pedig többször is ellentétbe került nagybátyjával, akit egy ízben még börtönbe is vetett. Szilágyi utolsó éveit mégis a török elleni harcnak szentelte, így történelmi megítélése, akár a régmúlt bármely fontos szereplőjének, se nem fekete, se nem fehér.

A Hunyadi-sorozat újból elénk hozta a régmúlt történéseit, s velük együtt letűnt korok hőseit. Az egyik ilyen történelmi szereplő Szilágyi Mihály, aki Hunyadi János feleségének, Szilágyi Erzsébetnek volt a bátyja, ezáltal Hunyadi László és Mátyás nagybátyja.

Bár a történelmi források eleinte kevés említést tesznek róla, annyi tudható, hogy 1444-ben részt vett a várnai csatában, majd 1448-ban a második rigómezei ütközetnél is ott volt. Török fogságba esett, 1449-ben szabadult, 1456-ban pedig már Hunyadi János oldalán küzdött Nándorfehérvárnál.

Hősies várvédései és katonai tettei ellenére azonban Szilágyi nem minden esetben vívta ki mások megbecsülését.

A történelmi források bosszúálló természetként írják le, döntései sokszor ezt tükrözik.

Feltehetően 1455-ben történt, hogy Brankovics György szerb despota a Hunyadiakkal való korábbi ellentéte miatt embereivel kelepcébe csalta Szilágyi Mihályt és testvérét. A támadásban ifjabb Szilágyi László meghalt, Mihálynak sikerült elmenekülnie. Bosszúja nem maradt el, pár nappal később hadat gyűjtött Brankovics ellen, akit megcsonkított, majd uradalmainak egy részétől is megfosztotta.

Hunyadi János halála után Szilágyi új célt talált magának: hatalomra akarta juttatni unokaöccseit. Ehhez először a család legnagyobb ellenlábasával, Cillei Ulrikkal kellett leszámolnia. Ezt még 1456-ban megtette, az év végén kelepcébe csalta a Cillei család fejét – és vérét vette.

Ugyanakkor érdemes nem elfelejteni – ahogy azt a Rubicon Intézet beszélgetésén a szakemberek is kiemelték –, hogy a történelemben nincsenek kizárólag jó vagy rossz szereplők. A Cillei család is majdnem rokonságba került a Hunyadiakkal, ami a későbbi tragédiák sorának elejét vehette volna, végül minden másként alakult

Mátyás és Mihály

Szilágyi Mihály tettei komoly következményeket vontak maguk után. 1457-ben elfogták Hunyadi János két fiát, Lászlót felségárulás vádjával le is fejezték. A hatalmi harcok ezt követően kiújultak a királypártiak és a Hunyadiak között, s míg Mátyást Prágában tartották fogva, a Szilágyiak megszervezték az ellenállást.

A Hunyadiak, így Szilágyiék felemelkedése a király, V. László korai halálával kapott új erőt. Szilágyi Mihály trónra juttatta Mátyást, ő maga pedig kormányzó, régens gubernátor lett arra az öt évre, amíg a fiatal Hunyadi alkalmassá nem vált az uralkodásra.

Szilágyi Mihály ajándékot is kapott, birtokokat, köztük a korábban ellenálló Besztercét is, a város lakói azonban ellenálltak, mire Szilágyi erővel foglalta el a várost. Az ellenállók egy részét kivégeztette, másokat megvakíttatott, megcsonkíttatott. Vagyis megmutatta, milyen erők is dolgoznak benne...

Szilágyi Mihály szobra Ásotthalmon
Szilágyi Mihály szobra Ásotthalmon
Fotó: Wikipédia

Belső viszály

Mátyás és Szilágyi több szempontból sem ugyanúgy képzelte el az ország vezetését, így az ifjú királynak nem sok választása maradt. Mivel az országgyűlés előtt nem tudta lemondatni, szisztematikusan próbálta elvonni tőle a hatalmat. Több ízben is olyan döntéseket hozott, ami Szilágyi korábbi ígéreteit és fogadalmait ásta alá, ezzel kivívta nagybátyja haragját.

A helyzet odáig fajult, hogy Szilágyi a Hunyadiak ellenségével, a Garaiakkal is szövetségre lépett Mátyás ellen, s bár a király igyekezett békét kötni nagybátyjával, 

a Viszályuk addig fajult, hogy Mátyás 1458 végén megfosztotta Szilágyit tisztségétől, birtokaitól, majd Világos várának falai közé záratta.

Innen Mihály – hívei segítségével 1459-ben, kalandos módon, a szakácsa segítségével – megszökött, s mivel Mátyás ebben az időben számos külső és belső ellenséggel küzdött, próbálta megbékíteni a pártütők oldalára sodródott nagybátyját, akinek visszaadta elkobzott birtokait – cserébe Szilágyi felesküdött arra, hogy élete hátralevő részét a török elleni harcnak szenteli. 

Szilágyi Mihály halála a mai napig több kérdést felvet. 1460-ban Nándorfehérvárhoz érve nem kapott szabad bebocsátást seregével. Csapatait feloszlatta, néhány emberével hazaindult Erdélybe, az úton azonban a törökök fogságába esett, Konstantinápolyba vitték. Az elbeszélések szerint

a szultán Nándorfehérvár sebezhető pontjait akarta megtudni Szilágyitól, akit kivégeztetett, miután az nem volt hajlandó elárulni neki, amit akart. 

Bár sok kérdés a mai napig megválaszolatlan, Szilágyi Mihály élettörténete hazafiasságot és megaláztatást egyaránt tartalmaz. Egyes döntései megkérdőjelezhetőek, néhol ellenség volt, máskor pedig szövetséges, annyi azonban biztos, hogy vitathatatlan szerepe volt Hunyadi Mátyás trónra jutásában. Halálának körülményei is inkább hűségét igazolják, szemben azokkal a tetteivel, amik a belviszályhoz és a Mátyással való többszöri konfliktusaihoz köthetők.