„Még mindig sírok, ha újranézem” – Bucsa, egy népirtás szemtanúja

„Volt egy kislány, akinek az édesanyját a szeme láttára végezték ki az oroszok egy sötét pincében. A gyermeket fogolyként tartották tovább. A filmben is megjelenik az ő története – máig sírok, amikor újranézem azt a jelenetet” – ezekkel a megrendítő szavakkal idézte fel Oleksandr Szhur, a Bucha című film forgatókönyvírója és producere azt a jelenetet, amely számára a legfájdalmasabb az egész alkotásban. A jelenethez a Bucsát túlélő kislány egy videóinterjúban mesélte el élményeit, amely a mai napig élénken él a forgatókönyvíró emlékeiben.

Bucsa – ez a név mára az emberi kegyetlenség és a szívszaggató veszteség szimbóluma lett. A 2023-as, azonos című ukrán film nem csupán történetet mesél, hanem sebeket tép fel, amelyeket a világ sosem felejthet. A film valós események alapján készült. A 2022-es orosz megszállás idején civileket gyilkoltak, kínoztak meg az orosz katonák – a dokumentált bűncselekmények a nemzetközi közösséget is sokkolták.

A Bucha nem egy szokványos háborús film: sokkal több annál. Élő tanúságtétel arról az elképzelhetetlen brutalitásról, amely végigsöpört az orosz–ukrán háború által sújtott településeken 2022 tavaszán. Bucsában civilek százait mészárolták le az orosz megszállók, megmutatva, milyen gyorsan válhat pokollá egy békés város élete. A film középpontjában Kostiantyn Gudauskas története áll, egy kazah állampolgáré, aki litván zsidó származásúként, amikor kitört a háború, a menekülés helyett az életét kockáztatva kezdett ukrán civileket menteni.

„Ő hazamehetett volna, nyugodtan elhagyhatta volna Ukrajnát, de úgy döntött, marad” – mondta Oleksandr Szhur.

Megértette: senki nem maradhat kívülálló.

Oleksandr Szhur számára a Bucha története nemcsak szakmai feladat volt, hanem mély, személyes ügy is. A forgatókönyvíró és producer korábban hosszú éveken át a Kvartal 95 produkciós cégnél dolgozott Volodimir Zelenszkij elnök mellett, könnyed, humoros műsorokat és filmeket írva, de a háború kitörésekor tenni akart valamit. Bár Oleksandr Szhur nem katona, de a frontvonal közelében önkéntesként segített, így a maga is látta a háború pusztítását, azonban úgy érezte, saját művészetén keresztül is segítenie kell hazáját.

„Szerzőként mindig át kell élned, amiről írsz” – mesélte.

De amikor a saját néped tragédiáját írod meg, az már nem szakma. Az már belül tép szét.

Az író az alkotás során szinte minden túlélővel személyesen konzultált, már akiket meg lehetett találni. A történetek, a párbeszédek, a fájdalom mind valódi – az ukrán hírszerzéstől kapott dokumentumokkal is alátámasztva.

A forgatókönyvírót személyes veszteség is vezette: néhány évvel ezelőtt elvesztette a lányát egy súlyos betegség következtében. Bár nem a háború vitte el őt, a fájdalom, amit átélt, mégis segített abban, hogy teljes szívvel át tudja érezni a bucsai tragédiák súlyát.

Átérzem, mit éreznek azok, akik soha többé nem ölelhetik meg a szeretteiket

– mondta halkan.

Bucsa nem csak Ukrajnáról szól

Sokan kérdezték tőle, nem túl korai-e filmet készíteni egy még zajló háborúról. Oleksandr Szhur szerint azonban épp most van itt az ideje, hogy a világ lássa az igazságot.

Régebben, a világháborúk idején, az emberek csak évekkel később tudták meg, mi történt valójában. Ma viszont azonnal meg kell mutatnunk a valóságot, mert az orosz propaganda minden erejével torzítani próbálja

– jegyezte meg, majd felelevenítette, hogy Charlie Chaplin is alkotott 1942-ben, még a háború idején, ahogyan a Casablanca is a világégés közben született.

A Bucha című filmet már a Vatikánban, az Európai Parlamentben, Washingtonban, a Harvardon és több más nagy presztízsű nemzetközi helyszínen is bemutatták. Az üzenete mindenhol egyértelmű volt.

Ez a film nemcsak Ukrajnáról szól. Ez a film a világ figyelmeztetése arra, hogy ha nem állítjuk meg a gonoszt, Bucsa bárhol újra megtörténhet.

Bár a Bucha egy rettenetes korszakot örökít meg, Oleksandr Szhur nem adta fel a reményt. Bízik benne, hogy egyszer ismét visszatérhet korábbi könnyedebb, humorosabb műfajhoz, amelyen még Zelenszkijjel együtt dolgozott a Kvartal 95 produkciós cégnél.

„Nehéz ilyen témákról írni, de amikor megakadtunk, akkor mindig arra gondoltunk, hogy van célunk, hiszen honfitársaink ott vannak a frontvonalakon, és ez erőt adott. De amikor majd egyszer vége lesz ennek a rémálomnak, nagyon szívesen visszatérek a vidámabb történetekhez.”

Amikor arról kérdeztük, mit szeretne, hogyan érezzenek a nézők a film után, Oleksandr Szhur így válaszolt:

Ha ukránok nézik, szeretném, hogy újra érezzék az összefogás erejét. Ha külföldiek, szeretném, hogy megértsék: nem azért nincs béke, mert Ukrajna nem akarja. Azért nincs béke, mert Oroszország meg akarja semmisíteni Ukrajnát. És ha nem állítjuk meg, Bucsa mindenhol Bucsa lesz.

A film üzenete egyértelmű

„Az elmúlt évben 35-40 filmvetítésen vettem részt Amerikában, köztük a Kolumbia Egyetemen, a Harvardon, a kongresszusban. Ott nagyon világosan láttam: az amerikaiak is érzik, hogy ez a háború nem csak Ukrajnáról szól” – mondta. Szerinte az Egyesült Államok és Oroszország között zajló diplomáciai mozgások nem a gyors békéről szólnak, hanem a geopolitikai erőpróbáról.

 „Oroszországnak soha nem Kína volt az ellensége” – fogalmazott élesen – „Mindig is Amerikát gyűlölte. Haragszanak a Szovjetunió széteséséért, és vissza akarják szerezni a befolyásukat a volt szovjet államok, köztük a balti országok és még Közép-Európa felett is.”

Oleksandr Szhur szerint az, ami ma zajlik, nem más, mint „egy játszma Putyin részéről”, és annak kimenetele messze nem biztos. Bár a háttérben folynak tárgyalások, Szhur úgy látja: Ukrajna sorsa még mindig függőben van, és a veszély nem múlt el.

Trump utóbbi megjegyzései is azt mutatják, hogy már ő is sejti: ez nem csak Ukrajnáról szóló játszma. Ez sokkal nagyobb tétre megy.

Ugyanakkor Oleksandr Szhur szerint a legfontosabb az, hogy Ukrajna ne veszítse el a nemzetközi figyelmet. Ezért is tartja elengedhetetlennek, hogy a Bucha című film minél szélesebb közönséghez jusson el:

A filmünkben világosan látszik, hogy az orosz hozzáállás mit jelent a gyakorlatban. Nem területszerzésről van szó. A cél Ukrajna eltörlése.

És ha a világ nem értelmezi helyesen ezt az üzenetet, akkor – ahogy fogalmazott – „Bucsa nem marad egyedül Bucsa. Bucsa lesz egész Ukrajna.”

(Borítókép: Oleksandr Szhur. Fotó: Németh Kata / Index)