Korabeli fotók segítségével utazhatunk vissza a múltba

2025. május 18-án különleges időutazás részesei lehetnek az érdeklődők a Néprajzi Múzeumban. A Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállítás programnapján az 1862-es londoni világkiállításon bemutatott, Magyarország korabeli tájegységein, településein készült népviseleti fényképsorozat kerül a középpontba − derült ki az esemény sajtóközleményéből.

• Mi jellemezte akkoriban Magyarországot?
• Milyen hangulat uralkodott ebben a rövid alkotmányos időszakban?
• Mégis hogyan volt lehetséges, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia részeként, a magyar nép is képviselhette magát a londoni világkiállításon?

Május 18-án lehetőség nyílik elmerülni a témában és válaszokat keresni a fenti kérdésekre. A a felnőttek számára a  kurátori vezetéseken kívül interaktív múzeumpedagógiai játékkal, workshopokkal és további tematikus tárlatvezetésekkel készül a múzeum, a gyerekeket pedig citerazene és a Barboncás társulat bábelőadása várja.

Új ismereteket szerezhetünk

Aki ezen a napon ellátogat a Néprajzi Múzeumba, közelebbről megismerheti a korszak sajátosságait, társadalmi kontextusát, politikai helyzetét, jellemző népviseleteit. Kipróbálhatja a cianotípia-készítést: ezzel a XIX. századi fotóeljárással egyedi, kék tónusú képeket hozhatunk létre napfény és víz segítségével. Magára ölthet egy boldogi viseletet, vagy utánajárhat, hogyan hatott a XIX. század második felének két jelentős médiuma, a világkiállítás és a fotográfia a néprajzi dokumentálás és bemutatás formáira.

amelynek alkalmából különböző témákon keresztül foglalkozhatunk a múzeumok társadalmi szerepével, jelentőségével, sajátosságaival: például a Múzeum – a veszélyeztetett faj című könyv bemutatóján és a „Múzeum és örökség” tematikus tárlatvezetésen a gyűjteményi kiállításban.

Május 18-án a belépőjegy mindössze 2500 forint, amely nemcsak a tematikus nap programjaira, de a Néprajzi Múzeum aktuális kiállításaira: az új gyűjteményi kiállításra, a Székelyek – Örökség-mintázatok , a „Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” – Herman Ottó és a Vígan zengjetek, citerák! című időszaki tárlatokra is érvényes.

(Borítókép: Incze László / Néprajzi Múzeum)