Weiler Péter képzőművész munkássága és portfóliója mesterséges intelligenciával fűszerezve.
MEGVESZEMSosem találja ki, mire készül Barabási Albert-László
További Kultúr cikkek
-
Tóth Krisztina: Lesoványodott jegesmedvék vagyunk, olvadó jégtáblákon kiabálunk egymásnak - Nemecsek a kis zsidó, aki kész az életét adni azért, hogy befogadják
- A megszűnés szélén álltak, most mégis koncertet ad az egyik legsikeresebb magyar zenekar
- Turisták ezrei várakoztak a bejutásra a világ leglátogatottabb múzeuma előtt
- Galla Miklós sajátos szemszögből szólt hozzá Aranyosi Péter visszavont Karinthy-gyűrűjéhez
Barabási Albert-László világhírű fizikus, hálózatkutató Fake News című kiállítása keddtől látható Budapesten, a Kálmán Makláry Fine Arts Galériában.
Barabási Albert-László második alkalommal mutatkozik be önálló kiállítással a Kálmán Makláry Fine Arts terében, ezzel egy időben a 19. Velencei Építészeti Biennálé központi pavilonjának homlokzatán is látható munkája – írja a Kultúra.hu.
A Budapesten látható anyag kiindulópontja Barabási kutatócsoportjának egyik kutatási projektje volt, amely a Twitter (ma már X névre átkeresztelt) platformon a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosan megjelent álhírek terjedését vizsgálta. A Barabási Lab vizsgálatában azonosította azokat az influenszereket, akiknek a legnagyobb szerepe volt a koronavírussal összefüggő álhírek gyártásában és elterjesztésében.
Covid-apostolok
Ezeket a Twitter-profilokat a kutatócsoport „Covid-apostoloknak” nevezte el, mert 12 volt belőlük. A profilok a kutatás idején egyenként több tízezres vagy akár több százezres követőtáborral is rendelkeztek, némelyiket közülük – álhírterjesztés miatt – be is tiltották. A kutatás nyomán létrejött sorozat a „Covid-apostolok” tweetjeit dolgozza fel.
Barabásinak ez a festményciklus az első olyan sorozata, amelynek nemcsak kutatásában, majd művészeti adaptációjában, de fizikai létrehozásában is aktívan részt vett.
Barabási Albert-Lászlónak a festészet médiumával való kísérletezését gyermekkori emlékei is inspirálták: egyik nagyapja szobafestő volt, akinek legtöbb megbízója a hengerelt mintás falfestést preferálta. A festékhengerek florális vagy geometrikus mintáit, amelyek az elmúlt évtizedek művészetében több jelentős alkotó műveiben megjelentek – például Tót Endre Blackout Paintings sorozatában –, Barabási adatokra cserélte, és az egyes „Covid-apostolok” legvirálisabb rövid, szöveges posztjainak felhasználásával egy-egy hengert tervezett és készíttetett. A digitális kompozíciós és materiális technikai kísérleteket követően 2023 nyarán Budapesten szakmai asszisztensek közreműködésével hozta létre a formai jegyek alapján több alsorozatból álló Fake News-szériát.
A június 6-ig látható kiállítás ebből az anyagból mutat be egy átfogó válogatást, amelyben végigkövethető annak a folyamata, ahogyan a hengerelt minta a szigorúbb struktúráktól indulva dekonstruálódik és szabadabban komponált, a személyes gesztusokra épülő festőiséghez jut el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
