Az Index bejutott oda, ahová csak néhány embert hívnak meg évente

Bedugul a fülem, olyan sebesen haladunk Champagne-Ardenne felé. Soha nem ültem TGV-n, de Párizsból így a leggyorsabb eljutni a híres borvidékre és annak központjába, Reimsbe. Április vége, verőfényes napsütés, legalább 25 Celsius-fok, a helyiek szerint ez ilyenkor ritkaság, én azonban el sem tudom képzelni, hogy errefelé rossz idő is lehet.  

Kiváltságos ismerkedés

A champagne-nyal csak most ismerkedem: bár jó pár neves nedűt kóstoltam már, olyanokat, amilyenek Reimsben várnak rám, még sosem. A következő két napban a champagne-ok királyát, a Krugot fogom kóstolni, ráadásul nem is akárhol: a márka szülőházában, a Maison Krugban és a Le Mesnil-sur-Oger nevű faluban található szőlőben. A csapat többi tagjától megtudom, hogy amit hamarosan átélek, azt rajtam kívül csak nagyon kevesen élték és élhetik át. A maison ugyanis a publikum előtt zárva, csak meghívással lehet bejutni. 

Anyanyelve a portugál, Dayse Costa azonban úgy beszéli a franciát, mintha maga is az lenne. De nem az: Brazíliából költözött először Torontóba, majd a Champagne régióba, és itt sajátította el a „pezsgőzés” csínját-bínját. Lassan egy éve dolgozik a Krugnál mint hospitality ambassador, amit vendéglátási nagykövetnek fordíthatnánk. Lényeg a lényeg: Dayse vezet be minket a család és a márka történetébe, majd vezet körbe az épületben. Ő garantálja, hogy az élmény, vagyis a KRUG Experience felejthetetlen legyen.

„Emlékeznek, mikor ittak először Krugot?” – teszi fel a kérdést a szakemberekből álló csapatnak. 

„Több mint tíz éve” – hangzik az első válasz.

„Nem emlékszem pontosan, de tudom, hogy Magnum volt” – így egy másik.

„A férjem – akkor még csak a pasim volt – apjánál vacsoráztunk, ott ittam először” – fogalmaz a csapat egyetlen női szakértője.

Én következem; egyetlen laikus a szakértők között. „Ma!” – mosolyodok el, Dayse pedig gratulál, hiszen nem sokan mondhatják el magukról, hogy itt, a Krug Maisonban estek át a tűzkeresztségen. Az ominózus ital pedig nem más, mint a Krug Grand Cuvée, 172ème Édition. Kezdésnek nem rossz...

Teljesült az apai vágy

Joseph Krug 1843-ban érkezett Champagne-ba, és alapította meg a Krugot. A Mainzből származó Joseph megértette, hogy a champagne igazi lényege maga az élvezet. Az volt az álma, hogy minden évben az éghajlattól függetlenül a lehető legjobb champagne-t készítse el. 

A szőlők karakterére való odafigyelés, az egyes parcellák és a belőlük készült borok egyediségének figyelembevétele, valamint a különböző évjáratokból származó rezervborok széles körű gyűjteményének létrehozása lehetővé tette számára, hogy megvalósítsa álmát: így született meg a Krug Grande Cuvée első kiadása. 1848-ban egy sötét cseresznyeszínű napló lapjaira vetette vízióját, ezzel megkezdte tudásának átadását a következő generáció számára:

Olivier azonban két meeting között néz be hozzánk, hamar magunkra is hagy minket, és Dayse gondjaira bíz, aki levezet minket a pincébe. A Krugban a vendég kényelmére is gondolnak, a hoszteszek vastag pokrócokkal várnak minket a pince bejáratánál, így az sem fázik, aki a kinti meleghez öltözött.

Daysetől megtudjuk, hogy Paul (Joseph Krug fia) követte apja kívánságát, és az 1870-es években pincéket létesített a ház alatt, amelyek 2,5 kilométer hosszan húzódnak. Az első „teremben” Julie Cavil pincemester mosolyog ránk egy óriási, kivilágított plakátról, aki egyszerre testesíti meg a luxust és a kemény munkát. Az elegáns öltözéket és magas sarkút viselő hölgy lába mellett egy pár gumicsizma hever: a bizonyíték, hogy a pincemester is kiveszi a részét a fizikai munkából.

Ez egy 100 családból álló közösség, ők látnak el minket szőlővel. Némelyik család öt generáció óta dolgozik nekünk. A leghosszabb szerződésünk 1876-ig nyúlik vissza

− emeli ki Dayse a szőlőt ábrázoló plakátra mutatva, mielőtt áttérnénk a rozsdamentes acéltartályokhoz. A pincében egyébként a felbontásra váró pezsgők ezrei mellett különleges vintage-okat is tárolnak, a legrégibb 1880-re datálódik, a legfiatalabb 1966-os. 

Minden, ami szem-szájnak (és fülnek) ingere 

A pincéből felérve máris egy színpompás terembe invitálnak minket. Nem csak egy átlagos kóstolóról van szó, itt a champagne-ozás túlzások nélkül minden érzékszervre (még a fülekre és a hallásra is) ható élmény.

A pezsgők, amelyeket ma kóstolni fogunk, ebben a teremben születtek. Ez volt az a szoba, ahol a kóstolóbizottság a champagne-ok és a borok összes jellemzőjét felmérte. Meg akartuk találni a módját, hogy elmagyarázzuk, mi a szerepe az egyes pezsgőknek

− mondja Dayse.

A teremben három üres pezsgőspohár vár minket, majd érkeznek az italok is: Krug Vintage 2000, Krug Vintage 2011 és Krug Grand Cuvée 167ème Édition. Egyesével ízleljük meg őket, nem is akárhogy. Étel helyett zenei körítést kapunk, a cég ugyanis zenészeket kért fel, hogy komponáljanak egy-egy muzsikát az adott pezsgőkhöz. Felcsendül az első darab, mi pedig a szájunkhoz emeljük az első poharat. Majd a másodikat, végül a harmadikat is. Természetesen más és más zenei aláfestéssel. „Mit hallunk?” − kérdezi Dayse, mi pedig soroljuk: kiegyensúlyozott, intenzív, lágy, egzotikus, excentrikus.

A vintage-oknak egyébként becenevet is adnak, amelyek tökéletesen jellemzik az adott italokat.

• A 2000-es vintage a Capricious Indulgence, vagyis Szeszélyes Élvezet nevet kapta, hogy az év drámai és kiszámíthatatlan időjárási körülményeit tükrözze. A hőség, az eső és a viharok végül egy különösen összetett és gazdag évjáratot eredményeztek.
• A 2011-es vintage a Spirited Roundness, vagyis Szellemes Kerekdedség becenévre hallgat. A Krug kóstolóbizottsága azért választotta ezt az elnevezést, hogy kifejezze a 2011-es év egyedülálló és paradox éghajlatát, amely fordított évszakokkal és hirtelen időjárási változásokkal járt.

A kertben már egy újabb finomsággal, a Krug Rosé 28ème Éditionnal várnak bennünket, aztán a vacsora alatt sem halunk szomjan, sőt éhen sem: a répás tartlet mellé az előbbi rozé, a krémes spárga mellé Krug Grand Cuvée 170ème Édition, a süllő mellé Krug Grand Cuvée 162ème Édition, a bárány mellé Krug Rosé 22ème Édition dukál, a csokoládés desszerthez pedig a Krug Collection 1982/1985/1988/1989 illik.

Tisztaság és pontosság 

Az élmény másnap Reimstől nagyjából háromnegyed órányi autóútra, Le Mesnil-sur-Oger-ban folytatódik.

egy 1,84 hektáros, 1698 óta fallal védett szőlőültetvényből, amelyet csupán néhány évtizede vásároltak az alapító Joseph Krug leszármazottjai. Az erjesztés kis tölgyfa hordókban történik, ez az eljárás fokozza az összetettségét és gazdagságát. Az italok egyetlen évjáratból származnak, és több mint egy évtizeden át tárolják őket a pincékben, hogy elnyerjék kifinomult karakterüket. A Krug Clos du Mesnil figyelemre méltó tisztaságáról és pontosságáról ismert, a friss citrusok, fehér virágok illata jellemezi. Ízében élénk és koncentrált, citromos, almás, és a meszes talajra emlékeztető, jellegzetes ásványossággal írható le.

Laura Mannarini Henry ismertet meg minket a birtok és a champagne történelmével, majd ad kóstolót a legendás italból. Akárcsak Dayse, ő is élvezettel, érdekesen, már-már baráti hangnemben mesél. Pezsgővel a kézben járjuk be a szőlőt és a szeszfőzdét is, miközben gyönyörködünk a mesebeli tájban, és irigykedünk a szomszédokra. A pazar étkezés természetesen itt sem maradhat el, a Mesnil mellé az édesköménytől elkezdve a garnélasalátán át az epres sajttortáig mindent elénk raknak, ami csak szem-szájnak ingere.

Az élmény itt, Le Mesnil-sur-Oger-ban páratlan ebéddel és még páratlanabb italokkal zárul. Meleg búcsút veszünk egymástól és a Krug dolgozóitól, akik két napig gondoskodtak arról, hogy a világ legismertebb borvidékének legjavát kapjuk.

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a KRUG közreműködésével jött létre.

(Borítókép: Mikael Benard Exterieurs)