Bús Balázs elárulta, mitől alakult ki a tavaly év végi feszültség

További Kultúr cikkek
Azokat a projekteket támogatja továbbra is a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), amelyek egyébként nem tudnának megvalósulni – ezt az elvet vallja a megalapítása óta a szervezet. Ily módon kevéssé a gigarendezvények, inkább a kisebb programok, fesztiválok, könyvek, művészeti alkotások tarthatnak igényt a pénzösszegekre. Az NKA nem működési támogatást ad, hanem a produktumok létrejöttét próbálja elősegíteni.
Emellett azonban a harmincéves NKA is lépést tart a világ változásaival, így 2025. január 1-től – illetve a későbbi minisztériumi végrehajtási rendelet megszületése után – más struktúrában álltak föl az egyes területeket lefedő kollégiumok: 18 helyett hét művészeti főtematikájú állandó kollégium jött létre, így a korábbi 116 helyett összesen 72 kurátor vesz majd részt a szakmai munkában. Emellett a korábbi öttel szemben három ideiglenes kollégium működik majd, ebből kettő – a Hangfoglaló és a Halmos Béla Program – munkáját három évvel meghosszabbították.
Izgalmas és erős kollégiumok
A változásra Bús Balázs, az NKA alelnökének elmondása szerint azért volt szükség, mert egyre kevesebb a tisztán egy művészeti ághoz köthető produkció, inkább összművészeti projektekkel találkoznak, ezért
érdemes bizonyos területeken nagyobb szakmacsoportokat létrehozni.
Az NKA éves költségvetésének egyharmada a szerzői jogdíjbevételből származik, és Bús Balázs szerint a jogdíjkezelők is azért bízzák az NKA-ra, hogy rajtuk keresztül juttassák vissza az alkotókhoz a pénzt, mert látják, hogy valóban a produkciók létrehozására fordítják ezeket a forrásokat.
Bús Balázs szerint izgalmas és erős kollégiumok jöttek létre. A tagok 50 százaléka megújult, ami jó, de az is fontos, hogy maradtak olyan tagok, akik rálátnak a korábbi döntésekre. A kollégiumok munkájában továbbra is szakemberek vesznek részt, egyharmadukat a szakmai szervezetek delegálják, egyharmadukat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), további egyharmadukat pedig a szakmai javaslatok alapján Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter jelöli ki.
Az új kollégiumok a következők:
- Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma (könyvkiadás, szépirodalom), vezetője: Szentmártoni János;
- Előadó-művészetek Kollégiuma (színház, zene- és táncművészet, könnyűzene), vezetője: Pataki András;
- Épített Örökség Kollégiuma (építőművészet, örökségvédelem), vezetője: Salamin Ferenc;
- Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma (ismeretterjesztés és környezetkultúra, közművelődés, népművészet), vezetője: Kemecsi Lajos;
- Közgyűjtemények Kollégiuma (könyvtár, levéltár, múzeum), vezetője: Cseri Miklós;
- Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma (kulturális fesztiválok), vezetője: Borsa Kata;
- Vizuális Művészetek Kollégiuma (film- fotó-, ipar- és képzőművészet), vezetője: Horváth Judit.
A kollégiumokba 19 szakterületről 64 szakmai szervezet és 16 ernyőszervezet javasolhatott tagokat. Minden kollégium esetében az ernyőszervezet volt az úgynevezett gesztor szervezet, amelyik lebonyolította a jelölést.

Meghívásos pályázat
Az alelnök szerint a fesztiválok még a legszerencsésebbek a támogatások terén, mert tavaly a lottó-többletbevételből folyóirat- és fesztiváltámogatásra adott pénzt az NKA. Bús Balázs idén is azt az álláspontot képviselte, hogy próbálják a fesztiváltámogatásokat előrébb hozni, hogy már az év elején tudjanak ezzel a fesztiválok számolni.
Múlt év végén adtunk 700 millió forintot az ez évi fesztiválokra, az idő rövidsége miatt annyi megszorítással, hogy nem volt teljesen nyílt a pályázat: a meghívásos pályázatra azokat hívtuk meg, akik a korábbi évben 3,5-4 millió forint támogatásnál többet kaptak. A kisebb fesztiválok tehát nem tudtak ebben részt venni, számukra múlt héten írtam alá a pályázati felhívást 200 millió forinttal, amit a kollégium jóformán az alakuló ülésén kiírt. Erre nem pályázhatnak azok, akik a tavaly év végi meghívásos pályázaton részt vehettek, hiszen ők erre az évre már kaptak támogatást
– mondta Bús Balázs, hozzátéve: tudnak előzetes kötelezettséget is vállalni a jövő évi költségvetés terhére, tehát 2026-ra és '27-re is előzetes kötelezettséget vállaltak 700 millió forintra, ami azt jelenti, hogy a jövő évi pályázatokat már idén ki fogják tudni írni. „Bizonyos szempontból sokkal stabilabb lesz a fesztiválok támogatása” – mondta az alelnök.
Az NKA éves költségvetésében idén is 6 milliárdos lottóbevétellel számolnak, és a tavalyihoz hasonlóan 2,9 milliárd forintos bevétel várható a szerzői díjakból, az Artisjustól és egyéb jogkezelőktől. Ez megegyezik a tavalyi támogatás mértékével, de változhat is pozitív irányba, ha megint halmozódás lenne az ötös lottón.
Folyóiratok támogatása
Tavaly a folyóiratok támogatásából adódtak feszültségek: az Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma már kétszer ülésezett, és hamarosan kiírják a pályázatokat.
A folyóiratoknál abba a problémába futottunk bele tavaly, hogy van az NKA hároméves folyóirat-támogatása – ami nem működési, hanem print és online támogatás –, és emellett van az állami laptámogatás. Ez a kettő mindig is egymást kiegészítve működött. Bár a 2020-as kormányhatározat a Magyar Kultúra Alapítványt jelölte meg laptámogatóként, az alapítvány jelezte, hogy nem kapta meg a forrást ehhez. Amikor láttuk az NKA-ban, hogy pluszbevételünk lesz a lottóból, elhatároztuk, hogy forrást biztosítunk azoknak a lapoknak, amelyek a kormányhatározatban szerepelnek 25 éve
– magyarázta Bús Balázs, mi történt tavaly év végén, miből alakult ki feszültség. „Azért jött létre fura helyzet, mert azok, akik részt vesznek a hároméves támogatásban, nem ugyanaz a kör, mint akik a kormányhatározatban szerepelnek. Voltak tehát olyan lapok, amelyek nem kaptak támogatást, és úgy érezték, hogy ki vannak zárva, pedig nem ez történt – mondta az NKA alelnöke.
A kollégium most megnézte, kik azok, akik nem részesültek a hároméves laptámogatásban, és azok számára is meg fogja nyitni a pályázati lehetőséget, hogy az idei forrásból kapjanak. De ez nem oldja meg azt a kérdést, ami a Kulturális és Innovációs Minisztérium, illetve a Magyar Kultúra Alapítvány feladata, hogy biztosítsák a folyóiratoknak a működéshez szükséges támogatást. Ezt jelezni fogom miniszter úrnak és az alapítvány kuratóriumi elnökének, Demeter Szilárdnak is.
Egyébként a folyóiratokra is van hosszú távú kötelezettségvállalás, 2026–27-re 400 millió forint.

Változott a bizottság összetétele
Az Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma írja ki a Márai-programhoz köthető pályázatokat is, amelynek keretében – 200 millió forint értékben – kortárs irodalmat szerezhetnek be a könyvtárak ezer cím közül választva. Az NKA itt is előzetes kötelezettségvállalást tett 2026-ra és '27-re, tehát a hároméves Márai-program tud folytatódni.
Bús Balázs kiemelte még a hosszú távú kiadói programot, amelynek keretében 200 millió forint értékben pályázhatnak a kiadók könyvekkel, tervekkel. Emellett a bizottság döntött arról, hogy 100 millió forintot biztosít folyóiratok könyvtárakba juttatására.
2024-ben a Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága is megváltozott,
bekerült például Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója és Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke is, vagyis – Bús Balázs szavaival – a szakterületek markánsabb képviselői kaptak helyet.
A magyar dalszerzés éve
A tavalyi támogatások 66 százalékban vidéken megvalósított projektekhez mentek, 22 százalék budapesti, 12 százalék határon túli produkciót segített életre. A bizottság meg szokta határozni azt is, hogy adott évben milyen tematikában írnak ki pályázatokat:
idén ezek a Jókai-, a Márai- és a Klebelsberg-emlékévhez kapcsolódnak,
illetve az Artisjusszal közösen elhatározták, hogy 2025 a magyar dalszerzés éve lesz. A zenei pályázatokat is ebben a tematikában írja ki a Hangfoglaló Program az induló és kezdő zenekarok számára 50 millió forintos kerettel, illetve további pályázatokat plusz 10 millió forint értékben ugyanerre a tematikára.
Az NKA mindemellett – a korábbi évekhez hasonlóan – 60 millió forintot biztosít európai uniós önrészekre, így a szervezetek tudnak pályázni a már nyertes Kreatív Európa programjaikkal az önrészek meghatározott hányadának biztosítására. A Liszt Intézetek és a külképviseletek számára 100 millió forintot különítettek el. A bizottság továbbá 100 millió forintot biztosít a Márai olvasásnépszerűsítési programra: a meghívásos pályázatot a Petőfi Kulturális Ügynökséggel közösen bonyolítják.
(Borítókép: A Nemzeti Kulturális Alap székháza 2023. május 23-án. Fotó: Balaton József / MTI)