Belefér a sztárok fogdosása, vagy durva büntetés jár érte?

Még hétfőn, 2025. május 19-én esett meg, hogy Denzel Washington összekülönbözött a 2025-ös cannes-i filmfesztivál vörös szőnyegén az egyik fotóssal, aki fogdosni kezdte. A paparazzo először csak finoman megérintette a karjánál – hogy fel akarta hívni magára a színész figyelmét, vagy csak biztosra ment, nehogy Denzel Hologram Washington álljon előtte, egyelőre nem tudni. Erre a színész odafordult hozzá, ujját a fotós arca felé szegezte és felszólította, hogy hagyja abba ezt a viselkedést. Ezután, amikor elfordult, hogy továbbmenjen, a kitartó paparazzo gyakorlatilag belekarolt, hogy ott tartsa a filmsztárt, aki erővel fejtette le magáról a férfi kezét.

Az esetről több felvétel is készült, a kommentelők pedig többségükben az Oscar-díjas színész pártját fogják. Sokan úgy vélik, hogy a fotós nem csupán túllépte a hatáskörét, de egyenesen arcátlanság, amit tett. Hogy érte-e bármilyen retorzió a taperolós paparazzót, egyelőre nem tudni.

Az a fránya etikett

Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy voltaképp mit illik, és mit nem egy újságírónak? Azok a normák és szabályok, amelyekre sok szakember esküszik, tényleg elkoptak és átalakultak volna az évek során? A mindenre elszánt újságíró figurája a szakma hajnala óta létezik, de az, hogy mennyire sérti a másik felet, már egészen más kérdés.

Ha utánaolvasunk egy kicsit az interneten, számos szaklap foglalkozik a vörös szőnyeg etikettjével. Ezekben külön részt szentelnek a sajtó képviselőinek és a meghívott vendégeknek. Alapszabály, hogy kerülni kell mások zavarását minden formában: nem teperünk kéretlen interjúkért, tisztelni kell a vendégek személyes terét (vagyis nincs fogdosás), és a kollégák munkájára is tekintettel kell lenni,

Online persze látni spontánnak beállított videókat, amikor influenszerek úgy tesznek, mintha csak odarohannának egy-egy hírességhez, akivel két-három kérdés erejéig szóba elegyednek. Ezek az esetek általában előre megtervezett helyzetek, hiszen egy hasonló eseményen pontos időbeosztás van, így többnyire nem férnek bele a kéretlen villámbeszélgetések. 

Külön oldalak foglalkoznak az influenszerekkel is, a kínos helyzetekkel, amikor egy-egy márka vagy cég véleményvezéreket kér fel újságírói feladatokra, akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, tudással. Ilyenkor gyakran közhelyes vagy épp sértő kérdéseket tesznek fel az interjúalanyoknak, fogdossák őket, vagy szimplán felkészületlenek, és fogalmuk sincs, kivel ülnek le beszélgetni. 

Náluk bármilyen fajta selfie készítése (még a meghívott színészek esetében is) a rendezvény durva megsértésének minősül – ráadásul rengeteg időt emészt fel a bejutásnál –, helyette a profi fotósok munkájára kell magát bíznia minden jelenlévőnek.

Szintén sarkalatos pont az öltözet: a férfiaknak – a színészeknek és a vörös szőnyegnél jelen lévő sajtóképviselőknek egyaránt – kötelességük szmokinggal és csokornyakkendővel megtisztelni az eseményt. A hölgyeknél valamivel lazább a szabályozás, egészen addig, amíg ruhájuk a rendezvény színvonalát nem csorbítja. A szervezők ezen felül – a közelmúlt szélsőséges vörös szőnyeges pillanatai miatt – mindenféle meztelenséget megtiltottak az idei fesztiválon.

A sajtó fekete bárányai

Denzel Washington zaklatójának esetében úgy fest, a ruha összejött, de minden más kevésbé (bár arra nem találtunk külön szabályt az esemény oldalán, hogy nem szabad belekarolni a filmsztárokba, de gondolnánk: ez magától értetődő). Persze az Oscar-díjas színész még mondhatni olcsón megúszta, hiszen megannyi paparazzobotrány volt már, ahol az eltökélt fotósok és influenszerek sokkal komolyabb határokat léptek át jóval nagyobb emberi és anyagi kárt okozva. 

Ha csupán a vörös szőnyeg példájánál maradunk, hírhedt alak Vitalii Sediuk, aki olyan újságíró, aki hírességek fontos eseményeken való megviccelésével és megbotránkoztatásával vált közismertté. 2012-ben szájon csókolta Will Smitht Moszkvában, a Sötét zsaruk 3 premierjén, aki visszakézből pofonnal köszöntötte Sediukot. Szintén botrány volt, amikor Kim Kardashiant viccelte meg,

Persze ezek a tréfák még egészen ártatlanok ahhoz képest, amire egyes paparazzók képesek. Reese Witherspoon például 2005-ben kislányának hatodik születésnapját ünnepelte a Disney Kalandparkban, amikor egy Todd K. Wallace nevű fotós próbálta lencsevégre kapni. Wallace nem akarta elfogadni, amikor a színésznő visszautasította a kérését, ezért hőzöngeni kezdett. A szemtanúk szerint összetűzésbe került a park személyzetével, és egy ötéves kislányt is megütött a kamerájával. Wallace-t, akinek korábban már volt letartóztatási ügye, a hatóságok hamar lekapcsolták.

Szintén legendásan megosztó személy Carl Wu, aki számos hírességnél húzta már ki a gyufát, köztük Nicole Kidmannél is. Biciklijéről, menet közben próbálta lencsevégre kapni a színésznőt, amikor elvesztette az irányítást a kerékpár felett, és fotózás helyett elsodorta Kidmant. A színésznő szerencsére nem sérült meg. 

Baleset és halál

Jennifer Aniston is megtapasztalta a paparazzók ámokfutását, amikor 1999-ben (a Jóbarátok csúcsidejében) egy fotós be akart lesni akkori párjával, Brad Pitt-tel közös otthonába. A paparazzo felmászott a villa körüli, mintegy 2,5 méter magas kerítésre, és lefotózta a színésznőt, aki épp meztelen felsőtesttel napozott az udvarán. A képek bejárták a sajtót, Aniston azonban nem hagyta annyiban. Beperelte Francois Navarrét, aki megjelentette a lesifotós képeit.

Persze ennél is van lejjebb. Sean Penn és Madonna esküvőjét például helikopterekkel zavarták meg bulvárlapok megbízottjai, hogy lőhessenek pár felvételt, a Britney Spearst szállító mentőautót pedig egyszer bekerítették a paparazzók, akik a villogó, szirénázó kocsit nem hagyták továbbmenni, amíg meg nem szerezték a nekik kellő fotókat. Lindsay Lohan és Chris Brown is szenvedett már autóbalesetet, amikor a lesifotósok elől próbáltak menekülni. Mindkét esetben nagy volt az anyagi kár, de egyik sem végződött olyan súlyosan, mint Diana hercegnő halálos végkimenetelű autóbalesete – amit részben szintén a paparazzókhoz kötnek a hatóságok. 

Létezik a sajtónak az a szelete, amely mindent megtesz egy-egy látványos fotóért vagy szaftos sztoriért, még akkor is, ha ehhez át kell lépniük bizonyos korlátokat, amiket jóhiszeműen sokan már nem tennének meg. Hogy a helyzet mennyit romlott vagy javult az elmúlt években, azt nehéz megítélni, de annyi biztos, hogy Denzel Washington mostani esete újfent rávilágított: érdemes beszélni arról, hol kell meghúzni a határokat. 

(Borítókép: Denzel Washington a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon 2025. május 19-én. Fotó: Stéphane Cardinale – Corbis / Getty Images)