Krízis a Pannonhalmi Főapátságban: rovarfertőzés miatt be kell zárni a kincseket őrző könyvtárat

A nemzeti szellemi vagyon elidegeníthetetlen része a 400 ezer kötetet őrző könyvtár, ami egyben a legrégebbi magyarországi gyűjtemény. Jelenleg a kérdés nem az, hogy bárki beléphet-e a 200 éves épületbe, hanem az, hogy egyáltalán megmarad-e a könyvtár. A krízis tétje, hogy a következő 200 évben is lesz-e olyan könyvállomány, amit megmutathatnak a látogatóknak, kutatóknak.

A második legnagyobb egyházi könyvgyűjtemény a bencés közösség hagyatéka és öröksége, amelyet eddig is gondosan őriztek, és megmutattak a nagyközönségnek. A főapátság feladata és felelőssége, hogy a jövő nemzedékek számára megőrizze ezt az értéket. Jelen helyzetben az az elsődleges feladat, hogy a szakmai partnerekkel együttműködve megmentsük a muzeális állományt, megszüntetve a fertőzést és a további károsodást. Most a megmentés a kiemelt feladat

– közölte az Indexszel a Pannonhalmi Főapátság, hozzátéve, hogy a megfelelő szakemberek megszólításával haladéktalanul megkezdték a kármentesítési és átfogó állományvédelmi feladatok előkészítését.

Jelezték, a főapátság hálás, hogy a Miniszterelnökség és a Kulturális és Innovációs Minisztérium biztosítja a fertőzésmentesítéshez szükséges anyagi forrásokat.

A kenyérbogár a ludas

A Pannonhalmi Főapátság szerint a következő, második lépésben a prevenciós, könyvtárgépészeti és klímaadaptációs fejlesztéseket kell megvalósítani. Illetve az esetlegesen sérült állomány restaurálását, ez utóbbi forrásait még keresik, és ebben számítanak minden jó szándékú ember segítségére is.

A beazonosított fertőző ágens, a kenyérbogár (Stegobium paniceum). Ahogy a neve is mutatja, elsősorban élelmiszerekben okoz kárt, a konyhákban, raktárakban gyakran előforduló kártevő. Joggal adódik a kérdés, hogy mit keres egy történelmi könyvtárban ez a rovar. A válasz egyszerű: táplálékot és védett szaporodási helyet. A kenyérbogár ugyanis a könyvtárakban is gyakori kártevő, mert kedveli a háborítatlan, sötét helyeket és a meleg környezetet. Rendkívül szapora fajta, kedvező körülmények között egy év alatt akár négy nemzedék is felnő. Az egyetlen gátló tényező a hőmérséklet: a szaporodás csak akkor indul el, ha az átlaghőmérséklet eléri a 20 Celsius-fokot.

A rovarok a nyílászárókon keresztül és az emberi ruházaton megkapaszkodva juthattak be a pannonhalmi főkönyvtárba, és ott táplálékot kerestek maguknak. A régi könyvekben ugyanis több helyen, jellemzően a könyvtest gerincén, a borítóanyag alatt található állati eredetű enyv, és növényi eredetű keményítő. Mindkettő ideális táplálék számukra. Az, hogy a könyvgerinceken jól látható kis kerek lyukak vannak, jelzi a röpnyílásokat, amelyeken át a lárvákból kifejlődött egyedek távoznak. A legnagyobb károsodást sajnos a lárvák okozzák a könyveken belül, a táplálkozási szakaszokban. A kifejlett rovar már kevésbé kártékony.

A fertőzés kiterjedt

Több szakértői csapat is vizsgálódott az ügyben, és nagy bizonyossággal elmondható, hogy ez a gyakran előforduló ízeltlábú a hőmérséklet emelkedésével egyre intenzívebben szaporodik és terjed. A klímaváltozás hatását mutatja, hogy a teremkönyvtár átlaghőmérséklete és páratartartalma is emelkedett az elmúlt években, ami kedvez ezeknek a bogaraknak, mert gyorsabban szaporodnak. Ezért kiemelten fontos a mielőbbi, szakszerű beavatkozás.

Szerencsére a könyvtár legértékesebb darabjait nem a fertőzésnek kitett teremkönyvtárban őrzik, így azokat nem érinti a fertőzés. Az elsődleges feladat most nem a károsodás mértékének felmérése, hanem az állomány megmentése, azaz a fertőzés megszüntetése a rovarok elpusztításával. A károsodás pontos mértéke az állományvédelmi munkálatok elvégzése után mérhető fel.

A klasszicista stílusú teremkönyvtár 1834-től szolgálja a szerzetesközösséget, alapvetően szerzetesi könyvtárnak épült. Hatalmas a légtere, de nincs se fűtése, se hűtése, még vízvezetékkel sem rendelkezik. Ha csak a bejáratának méreteit tekintjük, abból is látszik, hogy ezt a teret nem fokozott igénybevételre tervezték. Idővel azonban felmerült annak igénye, hogy a kulturális hagyatékot a szélesebb közönséggel is megismertesse a bencés közösség. A nagyobb – elsősorban turisztikai – leterheltség magával hozta azt a kockázatot is, hogy bármilyen kórokozó a ruhákon keresztül könnyebben bejuthatott. A korábban említett klímaváltozás hatásai – a hőmérséklet növekedése és a páratartalom emelkedése – is a rovaroknak kedveztek.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem klimatizálták már a könyvtárat. Egyrészt az eddigi, rendszeres állományvédelmi intézkedések elegendőnek bizonyultak a fertőzések kivédésére.

A megfelelő technológia kiválasztása során kiemelt figyelmet kellett fordítani arra, hogy a muzeális értékű állomány mellett a könyvtárban található műtárgyak, festmények és a műemléki épület védelme egyaránt fontos. Olyan megoldás jöhetett csak szóba, amely hatékony a fertőzéssel szemben, de semmi mást nem károsít (a könyvtár díszítéseit, a freskókat, az aranyfestéket). Figyelembe kellett venni azt is a megfelelő eljárás kiválasztásakor, hogy rengeteg, mintegy százezer darab könyvről van szó, amelyeket egyrészt a mennyiségük miatt, másrészt a sérülések elkerülése végett a helyszínről nem lehet elszállítani, minden munkafázist helyben kell elvégezni.

Szakértők bevonásával egy olyan eljárás mellett döntöttek, amelyet külföldön már sikerrel alkalmaznak, és ami egy teljesen vegyszermentes technológia. A könyveket egyesével mentesítik, és ezt követően minden felületet megtisztítanak.

Fontos megjegyezni, hogy az eljárást csak akkor lehet elkezdeni, ha a teremkönyvtár átlaghőmérséklete eléri a legalább 20 fokot.

Rutintakarítás

A fertőzés jeleit egy rutintakarítás közben észlelték. Finom, ismeretlen eredetű por jelent meg a polcokon, amiről kiderült, hogy rovarürülék. Az észlelést követően azonnal egyeztettek szakemberekkel, és a vizsgálatok kenyérbogár-fertőzést állapítottak meg. További felmérésekkel derítették ki, hogy sporadikus jellegű vagy kiterjedt fertőzésről van-e szó.

Kiderült, hogy a teremkönyvtár egészét érinti az infekció, és sürgős beavatkozás szükséges. A megfelelő cég felkutatása után kezdődhetett el a szóba jöhető rovarmentesítési eljárások számbavétele.

A Pannonhalmi Főapátság épített és természeti környezete az UNESCO Világörökség része, kiemelt nemzeti emlékhely, amit évente 140 ezer látogató keres fel.

(Borítókép: Pannonhalmi Főapátság könyvtára. Fotó: Pannonhalmi Főapátság)