Ápolatlan, félős kislány volt, de történelmet írt, amikor kieresztette a hangját

GettyImages-73907512
2025.06.15. 08:55
Tanulunk, tanulunk és tanulunk, de hol marad az ösztön? Hol marad az a természetesség, az a valódiság, ami egy alkotót az egekbe emel, ami örökkévalóvá teszi művészetét? Valahonnan mindenki indul, mindenki inspirálódik, de kérdés, hogy túl tudunk-e lépni ezen. Ella Fitzgerald képes volt rá. A jazz királynője, a dalok first ladyje gyökeresen megváltoztatta a jazzről és könnyűzenéről alkotott képet. Hatása máig velünk él, és élni is fog, amíg létezik ember alkotta zene. 29 éve, 1996. június 15-én halt meg Lady Ella. Ma rá emlékezünk, egy kvízzel is.

Nem minden zenész élete fáklyásmenet, Ella Fitzgeraldé sem volt az. Virginiában született mulatt szülők gyermekeként. Alig pár éves volt, amikor szülei szakítottak, anyjával és annak új partnerével, Joseph da Silvával pedig New Yorkba költözött. Tanulmányait egy szegény olasz környék iskolájában kezdte. Gimnazista évei előtt több oktatási intézménybe is járt, de végig kiemelkedő tanuló volt.

A zenével a vasárnapi iskolában és a templomban került közelebbi kapcsolatba, de a tánc is foglalkoztatta. Earl Snakships Tucker nagy hatással volt rá, ezért egy ideig a tánc és a zene egyformán jelentős volt az életében. Eközben otthonukban Louis Armstrong, Bing Cosby és a The Boswell Sisters zenéje szólt. Utóbbi kiemelten sokat adott a fiatal Fitzgeraldnak, aki odáig volt a trió egyik énekesének, Connee Boswellnek a hangjáért, egy ideig próbálta utánozni is. 

1932-ben azonban hatalmas csapás érte. Édesanyja meghalt. Ella mindössze 15 éves volt, egy évvel később pedig elköltözött nevelőapjától. Harlembe ment, hogy a nagynénjénél éljen, a körülmények azonban egyre rosszabbá váltak. Jegyei romlottak, az iskolából is lógni kezdett. Rossz társaságba keveredett, illegális szerencsejátékot folytató személyekkel dolgozott, őrszem is volt egy bordélyháznál. Amikor a hatóságok elcsípték, a színes bőrűeknek fenntartott árvaházba, majd javítóintézetbe küldték. Életének erről az időszakáról sosem beszélt szívesen. 

Nem mert táncolni

Az 1930-as évek elején az utcán énekelt, majd 1934-ben részt vett egy amatőr esten az Apollo Színházban. Eredetileg táncolni akart, de nem sokkal előtte állt színpadra egy helyi táncduó, és performanszuk láttán elbizonytalanodott, ezért úgy döntött, inkább énekelni fog, ami élete egyik legjobb döntésének bizonyult. 

Hangjával lenyűgözte a zsűrit, és az ápolatlan, félig-meddig utcán tengődő, visszahúzódó lány megnyerte a versenyt.

A rá következő évben újabb lehetőségeket kapott, ekkor már a Harlem Operaházban énekelhetett. Bardu Alit, egy helyi jazz-zenészt annyira lenyűgözött Fitzgerald hangja, hogy bemutatta Chick Webb dobosnak, aki egy nagyzenekar vezetője volt. Webb eleinte vonakodott hitelt adni a fiatal énekesnő tehetségének (annak rossz hátteréből adódó) ápolatlan külseje, megjelenése és kiállása miatt. 

Mégis csiszolatlan gyémántként tekintett rá, így végül esélyt adott neki, hogy a Yale Egyetemen tartott koncertjükön bizonyítson. Fitzgerald Webb minden elképzelését felülmúlta, hamarosan pedig a zenekar első számú énekesévé vált. A harlemi Savoy Bálterem visszatérő vendége lett, ahol egyre több siker érte. Számos dalt rögzíthetett Webbel és zenekarával, majd 1938-ban az A-Tisket A-Tasket című dal hozta meg számára az igazi áttörést. Webb 1939-es halálával Fitzgerald vette át a zenekar vezetését, amivel 1942-ig koncertezett. 

Az új zene királynője

Világsztárrá azonban csak később, az 1940-es évek második felében vált, amikor a swing és a big bandek kora kezdett leáldozni, helyüket a bebop vette át. Énektechnikájába egyre több scattelést ültetett, amit teljesen új megközelítésben alkalmazott. Bár korábban számos sztárzenész, például Louis Armstrong is alkalmazta a scat éneklést, Fitzgerald más szinten űzte ezt. Hangszeres szólókat felülmúló minőségben volt képes játszani a hangjával, és az olyan dalok, mint a Flying Home vagy az Oh, Lady Be Good! már a nagyközönségnek is megmutatta, hogy az énekesnő miért olyan páratlan tehetség. 

Innentől kezdve egyenes út vezetett a világsiker felé.

Olyan alkotókkal énekelt, mint Frank Sinatra, Dean Martin, Nat King Cole vagy Louis Armstrong, miközben hosszú távú szakmai kapcsolatot épített ki többek közt Duke Ellingtonnal és Joe Pass-szel. Az évek haladtával képes volt megújulni zenéjében, a populáris stílust is remekül tudta adaptálni.

Igazán korszakalkotó és meghatározó művei daloskönyvei lettek, azokban eleinte az USA könnyűzenéjének jól ismert, sztenderd darabjait vette elő, később pedig rá tudta irányítani velük a figyelmet a dalszerzők fontosságára, elismerést szerzett kollégáinak. 

Napestig lehetne sorolni, milyen érdemei vannak még: dalaival és énekstílusával meghatározta a korabeli jazzt és könnyűzenét, továbbá a mai zenét is. Emléke sosem fog kikopni, amíg létezik ember alkotta zene,

hiszen olyasmit adott a kollektív művészethez, ami mára alkotók tízezreinek zenéjét járja át napi szinten. 

Utolsó évei nem voltak könnyűek. Súlyos betegséggel küzdött, 1993-ban térdtől lefelé amputálni kellett lábait. Élete 1996-ban, június 15-én ért véget: otthonában sztrókot kapott. 79 éve alatt olyat adott az emberiségnek, ami példa nélküli, így ma, halálának 29. évfordulója alkalmából rá emlékezünk. Olvasóinknak összeállítottunk egy kvízt, hogy tesztelhessék, mennyit tudnak a híres énekesnőről, meglévő ismereteiket pedig bővíthessék. 

(Borítókép: Ella Fitzgerald. Fotó: Michael Ochs Archives / Getty Images)