Isten atlétája, egy magyar balettművész így ejti ámulatba a világot

A táncosok Isten atlétái – Kovács Zsolt Vencel ezzel az Albert Einstein-idézettel adta hírül közösségi oldalán, hogy roppant büszke arra, hogy társulatban eljátszhatta Dionüszosz szerepét: az extázis, a művészetek és a mámor istenét. Majd ezt is írta: „Még büszkébb vagyok arra, hogy olyan isteni jó táncosok között lehetek nap mint nap, akik gyakran túlszárnyalják a fizika törvényeit. Ők tényleg Einstein szavaival élve: Isten atlétái.”

Markó Iván nyomában

Maurice Béjart „XX. Század Balett” (Ballet of the 20th Century) társulatában Markó Iván 1972-ben kapta első főszerepét, a Tűzmadár címszerepében debütált szólistaként. Ez a szerep nyitotta meg az utat nemzetközi karrierje előtt: az elkövetkező hét évben Béjart vezető szólistájaként táncolta a legendás produkciót – amellyel 1974-ben a világ tíz legjobb táncosa közé választották.

Most Kovács Zsolt Vencel kapott lehetőséget arra, hogy elinduljon a világhírnév felé. Két évvel ezelőtt csatlakozott a svájci társulathoz, most pedig főszerepet kapott a Béjart Ballet új, Dionysos (Suite) című előadásában. Az erről szóló, a szerkesztőségükhöz eljuttatott közleményben ez olvasható:

Sokan megpróbálták már elképzelni a bor és a mámor istenét. Ez leginkább Michelangelónak sikerült, akinek szobra ma is megcsodálható a firenzei Museo Nazionale del Bargellóban. Aki viszont most szeretné látni a görögök és rómaiak által is tisztelt istent, annak Svájcba kell utaznia, ahol egy magyar művész is életre kelti Dionüszoszt, a világhírű Béjart Ballet társulatában.

A Budapesten született táncos szerint rengeteg magyar hang hallatszik a színházi szünetekben a Béjart Ballet előadásain Lausanne-ban, és azt reméli, hogy ez a darab is turisztikai vonzerővé válik.

Ha élne Michelangelo...

Kovács Zsolt Vencel 2023-ban, amikor a Litván Nemzeti Opera balettelőadásában (Kafka: A per) egy évvel az orosz–ukrán háború kitörése után főszerepet kapott, a Fidelióban megjelent cikkben azt nyilatkozta, hogy „a balett ma is a kulturális diplomácia egyik univerzális eszköze, amely békés alternatívát kínál az erővel szemben, és segítheti a kormányokat abban, hogy szoros kapcsolatokat alakítsanak ki más régiók polgáraival”. 

A magyar táncos szerint a XX. századi balett-történelem azt sugallja, hogy manapság is felelősség táncosnak lenni: 

Néha úgy tűnik, nemcsak szórakoztatunk a színpadon, hanem egy kicsit a politikába és egy hajszálnyit a történelem folyamataiba is beleavatkozunk.

Most, a svájci Dionysos (Suite) bemutatójában is erős hatással volt a közönségre. A közlemény szerint a darab szünetében többen úgy vélték, ha ma élne Michelangelo, a bor, a mámor és a színház istenének teste nemcsak márványból lenne – hanem izomból, mozdulatból, élő lélegzetből is, és modellje Kovács Zsolt Vencel lenne. A darab legnagyobb kritikusai szerint pedig a magyar táncos nemcsak eljátszotta a görög istent, hanem meg is testesítette azt színpadi jelenlétével – olvasható a közleményben.