Nyilvánosház is volt a hányatott sorsú villa, ma a divat Balaton-parti szentélye

Tavaly nyáron nyílt meg Balatonfüreden a Petőfi Sándor utca 32. szám alatt nemcsak a város, hanem az ország első divatmúzeuma, a Katti Zoób Fashion & Museum, amelynek tavaly augusztus 24-én, az Anna-bálon volt a megnyitója. Ha valaki Budapest felől érkezik a 71-es úton, ki sem kerülheti a gyönyörű, felújított villát, amely annak idején magánnyaraló volt, fénykorában pedig Blaha Lujza is megfordult itt a barátaival.

1881-ben még kis nyaraló épült a mostani pompás villa helyén, ez Gyivis János veszprémi szobafestőé volt, amit 1893-ban vettek meg Blaha Lujzáék. Tőlük vásárolta meg pár évvel később Hassenstab-Schiffner Rudolf bécsi ügyvéd és nagybirtokos. Az 1908-as Anna-bálon Rudolf és neje Blaháékkal együtt szórakozott. Az első világháború után a család neve nem szerepel a füredi dokumentumokban, az épület új tulajdonoshoz kerülhetett, tetszik, nem tetszik, egy ideig nyilvánosház is működött a falai között.

1940-ben már özvegy Nagy Lászlóné Csesznyák Elza tulajdona volt. A második világháború után több család is lakott benne, az 1970-es évek végétől a belügyi üdülőhöz tartozott. Az 1980-as években közösségi célokat szolgált, majd magántulajdonba került. Működött benne panzió, szórakozóhely is, végül sokáig üresen állt, míg a közelmúltban fel nem újították a Bánáti + Hartvig Építész Iroda tervei alapján, a tulajdonossal szoros együttműködésben.

Itt látogatható ezekben a napokban, még június 29-ig, a Szerelem című színpompás kiállítás, amelyen Zoób Kati kalauzolta végig az Index riportereit.

Ez a divatmúzeum tavalyi megnyitása óta a harmadik kiállításunk, amely a Szerelem címet, ha úgy tetszik, fantázianevet viseli – mondta Zoób Kati. – Valamennyi kiállításunk a divatmesterség jeles alkotásairól szól, azokat mutatja be. A mostani alapmotívuma a szerelem, ennek megfelelően a selyem dominál mint anyag, és az 1980-as évek elejétől mutatunk be ruhákat, szembeállítva a kortárs divattal. Egy életen át gyűjtöttem és gyűjtöm ezeket a ruhákat, ez a szenvedélyem.

Az egyik földszinti teremben Antonín Dvorák legnagyobb sikerű operája, az 1901-ben Prágában bemutatott Ruszalka (magyarul vízi tündér) jelmezei láthatók. Az opera sztorija tragikus, a herceg beleszeret a vízi tündérbe, miközben mindenét odaadná egy csókjáért. Végül megkapja, amire vágyott, tudván, hogy Ruszalka csókja egyben a halálát jelenti. 

A jelmezek a Magyar Állami Operaházban tavaly bemutatott, Szikora János rendezte Ruszalka jelmezei. Zoób Kati ruhakölteményei az art nouveau, a szecesszió két sztárja, a cseh Alfons Mucha és a skót Charles Rennie Mackintosh munkáiból inspirálódtak, akikről nem tudni, hogy ismerték-e egymást, de művészetük nagyon is összecseng.

A másik teremben Puccini Manon Lescaut-jának jelmezeit láthatjuk, természetesen ennek az operának is a szerelem az alapmotívuma. A Manon időben mintegy húsz évvel előzte meg a Ruszalkát, mindez érződik a jelmezek jellegén is. 

Találkozhatunk még a múzeumban a 19. századi míves couture-technikákal, majd azok ellentétpárjaként ikonikus 20. századi dizájnerruhákkal – Paco Rabanne, Lanvin, Temperley London, Agnès B kreációival –, amelyek mind-mind Zoób Kati fantasztikus magángyűjteményéből valók.

(Borítókép: Látogatás a Katti Zoób Fashion & Museumban 2025. június 19-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)