A régi lakók hadviselést indítanak a felső szomszédok ellen

További Kultúr cikkek
-
Básti Juli: Annyi napidíjunk sem volt, hogy elmenjünk egy hülye pizzát enni
- Olyan helyen tűntek fel a magyarok, ahol senki sem számított rá
- L. Simon László: Erről nem akarok nyilatkozni, kérdezze Demeter Szilárdot
- Rendkívüli együttműködést jelentett be a Magyar Állami Operaház
- Michael Douglas: Nem akartam holtan összeesni a forgatáson
„Fontos számunkra, hogy saját bemutatóink is legyenek. Idén nyáron négy új darabot is színre viszünk – mondja Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója. – A Kőszegi Várszínház története 1982-ben egy, a kőszegi ostromra emlékező darabbal indult: idén újra történelmi drámát mutathattunk be, egy kiváló kamaradarabot A bosszú fogadója címmel, amelyet F. Tóth Benedek írt a felkérésünkre.

Óriási sikert aratott május közepén, ezzel vezettük fel a nyári évadunkat.
Aki még nem látta, pótolhatja július 14-én és 15-én a Köz-Játék Fesztiválunkon. A történet 1666-ban játszódik Kőszegen, az egykori Somogyi András-féle fogadóban, a mai Arany Struccban, amely több mint három évszázaddal ezelőtt a Wesselényi-féle összeesküvés kezdetének egyik helyszíne volt.”
A négy szereplő: Epres Attila (Wesselényi Ferenc), Bánfalvi Eszter (Széchy Mária), Marton Róbert (Zrínyi Péter), Csiby Gergely (Frangepán Ferenc). Epres Attila szerint telitalálat a darab:
Nem szoboralakok beszélgetnek fennkölten. Emberek vitatkoznak félelmeikről, lehetőségeikről, arról, mennyire válnak cinkossá, ha nem lesznek elég bátrak.
Azzal is foglalkozik a szerző, miként vettek részt ebben a szabadságküzdelemben művelt és okos nők, például Széchy Mária, Wesselényi nádor felesége, vagy Frangepán Katalin, Zrínyi Péter neje. Ezek a világi gondolkodású asszonyok sokszor bölcsebbek is voltak, mint a bosszúálló férfiak, és én ezt nagyon szeretem ebben a darabban.”
Bánfalvi Eszter hozzáfűzi: „Mind a négy szereplő számára az a fő kérdés: hogyan lehet megteremteni a szabadságot, elérni az önazonosságot, hogy legyen saját nyelvük, saját törvényük, saját kultúrájuk, de csak önkritikával, a dolgok újragondolásával juthatnak el idáig.”
Szomszédok csatája
A Kőszegi Várszínház immár hagyományos Köz-Játék Fesztiválját – amelyen nagyszínpadi előadások, gyerek- és zenei programok, kamaraszínházi darabok, kiállítások is lesznek – július 10. és 20. között rendezik meg több helyszínen. A fesztivál nyitó előadása közös produkció a Rózsavölgyi Szalonnal: Laurence Jyl Felső szomszédok című darabja két generáció, két házaspár kíméletlen csatározása egymással.
A régi lakók ötvenesek, s nem igazán viselik el, ha rajtuk kívül még más is lakik a kétszintes, kétlakásos házban. Éppen csak beköltözik a fiatal pár, amikor már az első éjszaka különféle mulatságos, minden szempontból szellemes hadviselést indítanak ellenük a felső szomszédok. Annyira kizökkent a világ, hogy egy ilyen humoros, kedves, érzékeny, és persze a nemzedéki összecsapások ellenére megható darab mindenki szívét megnyitja
– fogalmaz Őze Áron. A szomszédok pedig: Schneider Zoltán és Balázs Andrea, illetve Nyomárkay Zsigmond és László Rebeka eh. Balázs Andrea szerint a kicsit bohókás, kicsit gyermeteg házaspár életszemlélete nem áll távol sem tőle, sem Schneider Zoltántól: „Csomó lehetőségünk van az előadásban a poentírozásra, és mi ki is használjuk ezt Zolival. A darab persze jól be is tud találni, megcsavarja az embert. Meg lehet benne mutatni a szívet is.”
Nem törekszik szórakoztatásra ez a darab, mégis nagyon szórakoztató az elképesztő humorával. A fiatalok, az alsó szomszédok, öregesen élnek. Mi pedig, a felső szomszédok, idegesítően nem tudunk felnőni. Túl azon, hogy képesek vagyunk őrületbe kergetni az infantilis dolgainkkal új szomszédjainkat – mindannnyian küzdünk belső kételyeinkkel, félelmeinkkel, bizonytalanságainkkal. A poénok jól takarják ezeket egy ideig. De a szembenézés eljön
– jegyzi meg a Kőszegi Várszínház közleménye szerint Schneider Zoltán. A Felső szomszédokat játsszák még július 11-én és 12-én is.
Színpadon Az igazi
„Idén ünnepeljük Márai Sándor születésének 125. évfordulóját. Ennek apropóján visszük színpadra Az igazi című regényének színpadi adaptációját Paczolay Béla rendezésében, Balázsovits Edit, Pető Kata, Haumann Máté, Cserna Antal főszereplésével – mondja Pócza Zoltán. – Márainak szinte minden mondatában sűrűsödnek az élet legmélyebb gondolatai. Valódi érzelmi esszencia. Néhány szóban is képes felkavaróan pontos képet adni az emberi lélekről. Július 17-én tartjuk a premiert, szintén a Köz-Játék Fesztiválon.”
Az igazi történetében mindenkinek megvan a saját igazsága, mind a négy szereplőnek. A négy szemszög nagyon izgalmas megközelítés, hogy ki mit gondol a dolgok mögé, és mi a valóság. A belső magyarázat keresésben nagyon-nagyon erős Márai
– mondja a rendező, Paczolay Béla. Balázsovits Edit hozzáteszi: „Márai Sándor nagyon érezte a női lelkek legfinomabb rezdüléseit is. Felteszi a kérdést, létezik-e egyáltalán az igazi? Szerinte nem, ugyanakkor nem állítja, hogy ez rossz, rettenetes, talán inkább azt sugallja, hogy ez nem baj, hiszen az egyetlen út a boldogsághoz, ha az ember ezt elfogadja. Azt hiszem, mindenki talál majd az előadásban olyan gondolatot, érzést, amely a saját életére fog rezonálni.”

A Kőszegi Várszínház negyedik saját produkciója gyerekeknek szól: a Jurisics, Kőszeg kapitánya pop-up könyv előadás szerzője Szálinger Balázs, rendezője Kovács Géza, tervezője Trifusz Péter, aki pedig játssza: Lukács Gábor. Egyszemélyes bábelőadás, amelyben hangsúly van azon, hogy a történelmi információkat élményszerűen is át lehet adni – egy színész és egy kihajtogatható könyv által, ez a „pop-up könyv”.
A kozmikus test
Pócza Zoltán igazgató még kiemeli: a Kőszegi Várszínház egyik jelentős eseménye Trifusz Péter képzőművész kiállítása lesz, aki egyben a színház arculattervezője is. A MUNDUS MINOR – Kozmikus utazások a test körül című tárlatot Oroszy Csaba képzőművész nyitja meg a Jurisics-vár lovagtermében július 10-én. A megnyitón közreműködik Binder Károly zongoraművész és Gergye Krisztián táncművész.
A kozmosz (nagyobb világ – mundus major) részét képező emberi test (kisebb világ – mundus minor) hosszú évezredeken keresztül szolgált modellként a világmindenség értelmezéséhez. A lent és a fent megfeleltetése lehetőség a világban való eligazodásra, lehetőség annak megértésére, hol lehet a helyünk az univerzumban, lehetőség jelentőségünk és jelentéktelenségünk felismerésére. A kiállítás ebből a nézőpontból vizsgálja a rész és egész harmóniáját, az anyagi és a szellemi szférák átjárhatóságát.
A kozmikus test konkrét képi megragadására nem tettem kísérletet – eleve képtelen vállalkozásnak tartanám –, munkáim azokat a rácsodálkozásokat, az asszociációkat mutatják fel, amelyeket a külső és belső testtájakon tett bolyongások inspiráltak
– mondja Trifusz Péter. Kiállítása augusztus 30-ig látható.
A Köz-Játék Fesztivál idején adják át a közönség szavazatai alapján a Hollósi Frigyes-díjat, amelyet a Kőszegi Várszínház alapított a színművész emlékére, aki csaknem húsz nyáron át szerepelt itt. A díjat 2022-ben Takács Katalin, 2023-ban Schneider Zoltán, 2024-ben Kálid Artúr nyerte el.
(Borítókép: Felső szomszédok. Fotó: Kovács Milán)