Felbecsülhetetlen a kár, űrtechnológiával irtják a kártevőket Pannonhalmán

A 400 ezer kötetet (plusz a levélgyűjteményi anyagot) számláló könyvtár az elmúlt ezer évben már sokszor veszélybe került, de ez az első alkalom, hogy nem közvetett emberi, hanem környezeti behatás miatt: a klímaváltozás okozta az inváziót.

A globális felmelegedés a ludas

Hortobágyi T. Cirill főapát hangsúlyozta, hogy mindannyian a bőrünkön érezzük a felmelegedést, az apátság gimnáziumában már klímaberendezést kellett felszerelni, hogy zavartalanul tanulhassanak és vizsgázhassanak a diákok. Ám ennél is nagyobb kellemetlenség volt, amikor azzal szembesültek, hogy a könyvtárban megtelepedett egy kenyérbogár-kolónia. Merthogy ez az állatka kifejezetten szereti a meleget.

Több szakértői csapat vizsgálódott az ügyben, és nagy bizonyossággal elmondható, hogy a kenyérbogár az átlaghőmérséklet emelkedésével egyre intenzívebben szaporodik és terjed. A könyvtár kifejezetten hűvös terem volt. Még a nyár végi hónapokra sem melegedett fel annyira, mint az elmúlt években, és ez az új jelenség tette lehetővé, hogy elszaporodjon a bogár

− fogalmazott Hortobágyi T. Cirill a probléma gyökeréről.

Az apátság a fertőzés felismerése után krízisüzemmódba kapcsolt, a múzeum és a könyvtár dolgozói azonnal megtették a szükséges lépéseket: jelenleg is folyamatosan mentik a magyar és egyetemes kultúra és történelem itt őrzött értékeit. Bár a könyvtár épülete még 200 éves sincsen, a bencés rend és az általa megtestesített eszme másfél évezredes, a könyvállomány pedig ezeréves múltra tekint vissza. Ez Magyarország legrégibb gyűjteménye, a Pannonhalmi Főapátság egészével együtt 1996 óta a UNESCO Fővárosi Örökség része.

„Az aktuális mentési munkálatok túlmutatnak az egyes könyvek használhatóságának a biztosításán, itt a magyar történelem, a magyar identitás és a világ egyetemes bölcsességének egy fontos szeletét őrzik a falak. Most először fordult elő, hogy környezeti behatás, nem pedig közvetlen emberi tevékenység okozza a vis maior helyzetet. Természetes tehát, hogy a probléma megoldásához azonnal segítséget nyújtunk” − fogalmazott a sajtótájékozatón Vincze Máté Gábor helyettes államtitkár.

A kormány 100 millió forintos gyorssegéllyel támogatta az apátságot, ezenkívül a Néprajzi Múzeum koordinálásával működő Állományvédelmi Bizottság szakembereit is rendelkezésre bocsátotta, akik a kárfelmérésben, a megfelelő kármentesítő technológia megtalálásában is segítséget nyújtottak.

Így mentik a menthetőt

Az éghajlatváltozás, illetve az egyre melegebb nyarak új típusú felkészülést kívánnak meg minden közgyűjteménytől. A pannonhalmi fertőzést okozó kenyérbogár korábban elsősorban az élelmiszeriparban volt ismert. Tartósan 20 Celsius-fok felett nagyon jól érzi magát, jól szaporodik, és a régi könyvek gerincén lévő állati enyveket fogyasztja.

A fertőzés felszámolására a megfelelő technológia kiválasztásakor kiemelt figyelmet kapott, hogy a muzeális értékű állomány mellett az épületet díszítő festés és egyéb műtárgyak ne sérüljenek.

Ez az innovatív technológia lehetőséget ad a kártevők eltávolítására úgy, hogy a dokumentumok és a műtárgyak nem károsodnak. A technológiát először alkalmazzák ekkora mértékben Magyarországon. A módszer kimondottan időigényes, ezért a könyvtár várhatóan 2026 elején nyit újra.

A könyvtárba csak maszkban léphettünk be, hiszen az állomány megmozgatása miatt a légtérben már keveredik a por, a levegőben megnőtt a penészspórák és a különböző baktériumok koncentrációja. A polcok egy része már lecsupaszítva, megszabadítva a könyvektől.

Az állomány több mint felét már leszedtük a tárolópolcokról, és becsomagoltuk fertőtlenítésre, most a fertőtlenítési szakasz második részében járunk

− emelte ki Hajdu Zsófia Edit restaurátor. 

A könyvtárba 2500 láda érkezett, amelyekbe (ügyelve a sorrendre és a könyvoszlopok egységeire) a leszedett köteteket pakolják. A ládák ezután hat hétre hatalmas fóliákba kerülnek, amelyeket légmentesen lezárnak, belsejükben pedig anoxiás eljárással zajlik a fertőtlenítés, rovarmentesítés. 

„Az elsődleges, sürgős feladat a fertőzés megállítása, a cél, hogy minél hamarabb a teljes állományt becsomagoljuk és fertőtlenítsük. Csak azután kezdődhet a könyvek tisztítása, miután kibontottuk a csomagokat, és visszahelyeztük őket a kezelt polcokra” − mondta a restaurátor. A száraz tisztítás során a könyveket egyesével átporszívózzák, majd visszateszik a megfelelő helyre. A köteteket HEPA és aktívszén-szűrős porszívókkal, speciális kefékkel tisztítják, mikroszálas kendőkkel törlik át, majd jöhet a belső tisztítás és a bogarak által okozott károk felmérése. 

Erről készítünk feljegyzéseket, kimutatást, utána lehet felbecsülni, hogy a könyvek hány százaléka érintett.

A krízis miatt új szintre kell emelni a prevenciót, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló eset. A könyvtár ablakaira már felhúzták azokat a speciális hálókat, amelyek megakadályozzák a bogarak bejutását. Ez önmagában azonban nem elég, azt is el kell kerülni, hogy a látogatók behozzák magukkal a bogarakat. Bár biztosat még nem tudnak mondani, Dejcsics Konrád atya, az apátság kulturális igazgatója elmondta: az is szóba került, hogy egy speciális légfúvó rendszert telepíthetnek a bejárathoz, a látogatók pedig csak akkor léphetnek be a könyvtárba, ha átjutottak a fertőtlenítőkapun. 

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)