Szimpátiatüntetést tartottak csütörtök délután a lebontásra ítélt Kultiplex melletti parkban. A zöld sálat viselő szervezők villámkoncertekkel, soundsystemekkel és dj-szettekkel próbáltak minél több embert a helyszínre hozni, egyúttal pedig a fellépők is megmutathatták, hogy ők is szimpatizálnak az üggyel és a jelenlévőkkel. A hideg ellenére a lézengők lassan 200-300 fős csoportosulássá duzzadtak a téren, a fűtőoszlopok nemigen működtek, de időnként hordtak körbe kávét. Húsz méterre, a Kultiplexnél egészen rövid hajú biztonságiak állták el a bejáratot, a másik sarkon pedig nyolc rendőr társalgott kedélyesen. A szervezők már a legelején felszólították a jelenlévőket, hogy ne bontsanak rendet és a forgalmat se állják el, mert ez egy békés tüntetés.
Az első felszólaló Bárdos Deák Ágnes volt, aki szerint a pokol jön el a környék lakói számára, mert a parkot is el fogják tőlük venni, és a szálloda gondozott kertjébe nem engedik majd be őket. Őt Vécsi tibor pszichedelikusabb, ám nem kevésbé lényegretörő beszéde és egyszemélyes soundsysteme követte. Az egyébként kedélyesen társalgó/söröző közönség részéről több helyen is elhangzott az az álláspont, mely szerint a szimpátiatüntetések helyett inkább a polgármesteri hivatal vagy valami hasonló hely előtt kéne összegyűlnie hatszáz embernek, az sokkal hatékonyabb lenne. A békés délutáni órákban hallható volt még az Anima Sound System dj-szettje a végén Björk Declare Independence című dalával.
Bakács Tibor felhívta a figyelmet a sajtó felelősségére, ennek kapcsán pedig arra is, hogy ez az egész nem az ún. "szőrös liberális buzikról" szól, azaz nem csak a Kultiplexről, hanem egy egész generációról és a vadkapitalista kultúrpolitika romboló erejéről. Bakács elmondta, hogy a nyolcvanas években az alternatív kultúrának sokkal több lehetősége volt a kibontakozásra, és Karel Wojtilát, azaz a néhai II. János Pált is idézte, amikor arról beszélt, hogy a szocializmus felszámolásával még semmi sincs megoldva, hiszen a "gengszterváltással" a pénz diktatúrája jött el. Némileg optimistább hangvétellel jegyezte meg Bakács, hogy a Kultiplex-ügy még a hatalom Achilles-ínává is válhat, és hogy formálódik egyfajta "virtuális Kultiplex". Bakács később rituálészerűen ismét összetört egy gitárt.
Nagy Feró beszédét fogadta a legnagyobb derültség, majd követte a legnagyobb taps. Feró önironikusan jegyezte meg, hogy "Győzike-mivolta" kissé akadályozza abban, hogy avantgárd punk legyen, ám ennek ellenére jönni fog, ha szüksége lesz rá, kiáll a Kultiplex mellett. Háromperces felszólalását jókedvű szkepticizmus jellemezte ("optimista reménytelenség"), ám elmondta, hogy állítólag van még remény. Őt az ügyben korábban szintén többször felszólaló Novák Péter még rövidebb színpadra lépése követte, melyben újból szóba került, hogy az alternatív kultúra ma nehezebb helyzetben van, mint a nyolcvanas években, majd Novák is támogatásáról biztosította a jelenlévőket: ha kell, ő is ott lesz, mondta. Majd felszólaltak a War Ina Babylon forradalmi ütemei, és hivatalosan is kezdetét vette a szimpátiabuli, sok-sok fellépővel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
