A tartós és őrült szerelem patológiája

2000.09.22. 18:31
A szerelem tartósságáról szólna ez a könyv, a címe alapján akár valami nyál-romantikus Danielle Steel is lehetne. De nem az. Pedig az amerikai statisztikák kimutatták, hogy a férfiak nem szívesen olvasnák el ezt a regényt, mert a címben levő szerelem szó alapján rosszra gondolnak. Pechjükre.

Enduring Love: kétségtelen, hogy többé-kevésbé minden szerelem őrült. Másrészt sok minden múlik a fordítón. Ugyanis eszmei esetben a szerelem még tartós is, amire a mű eredeti angol címe is utal. És a regényben tomboló nyilvánvaló őrület ellenére sokkal jobban fedi a történet lényegét a "tartósság" szava. Mert mi másért lenne ott még a függelék második része? Azonban hál'istennek ez - a cím - az egyetlen, amibe a magyar változatban bele lehet kötni. Az ilyesmit megszoktuk már a filmcímek kapcsán, de most nem erről van szó. Tandori nagyon szépen vitte át magyarra McEwan stílusát.

Ian McEwan
Szóval, a szerelem tartósságáról szólna ez a könyv, a címe alapján akár valami nyál-romantikus Danielle Steel is lehetne. De nem az. Pedig az amerikai statisztikák kimutatták, hogy a férfiak nem szívesen olvasnák el ezt a regényt, mert a címben levő szerelem szó alapján rosszra gondolnak. Pechjükre. Ilyen alapon kíváncsi lennék, hány férfi nem olvasta el Závada Jadvigáját. Az Őrült szerelem tehát nem egy rózsaszín leányálom vagy más könnyed, könnyeztető sztori. Ez a könyv súlyos. Pedig egyszerűen csak arról van szó, hogy az emberek hogyan reagálnak szokatlan helyzetekre. McEwan szerint: hülyén. Az ő szereplője - Joe Rose - egyszerűen szétesik. Az őrület megőrjít klasszikus esetét követhetjük végig a regényben.

Gázos egy betegség a Clérambault-szindróma. A szubjektum általában azt képzeli, hogy szereti őt egy másik személy és, hogy az állandóan titkos jeleket küldözget neki. Közben meg a szegény kiszemelt áldozat azt sem tudja, miről van szó. Egyszer csak észreveszi, hogy valaki teljesen rázizzent és sehogy sem tud szabadulni tőle. Hogy ez még komplikáltabb legyen, McEwan a főszerepeket férfiakra osztotta. Van a narrátor és van a belé szerelmes fiatalember - Jed Parry. És persze a narrátor heteroszexuális, ami ugye még jobban megnehezíti az esetet.

Normális körülmények között, boldogan él asszonyával - Clarissa, amikor befurakszik közéjük az új fiú. Titkolózás és féltékenykedés következik, de sosem arról az oldalról, melyről várnánk. Mindenki szavahihetősége kétségbe vonódik.
És végül teljes őrületbe fullad a korábban oly normális kiegyensúlyozott világ és kapcsolat melyben Joe élt. Semmi nem ugyanolyan, semmi nem ugyanaz, aminek látszik és még a történet kezdetén bekövetkezett baleset háttéreseményei sem úgy voltak, ahogy voltak.

Semmi sem biztos, semmi sem tartós, csak Jed Parry szerelme. Ha valaki olvasott már valaha McEwant, az tudhatja, hogy még ennél is sokkal komplikáltabbá válnak a dolgok és sikerül mindenkivel megjáratni a poklot. Legközelebb pedig, ha azt hisszük, hogy valaki csábító jeleket sugároz felénk, kétszer is gondoljuk meg, mielőtt közeledni kezdünk.