Judit
2 °C
7 °C

Unplugged punkok a pincében

2000.08.02. 00:40
Zártkörű, akusztikus koncertet adott a Pesti Est Caféban kedd este az egyik legnépszerűbb angol punk-tánczenekar, a Chumbawamba. Fellépésük előtt az együttes énekes-gitárosával és webmasterével, Boff Whalley-jel beszélgettünk. A koncert viszonyag rövid volt, de rendkívül jó, bár a közönség nem tombolt különösebben.

Dunst, Jude, Boff
Egy nappal a Szigeten adott koncertjük előtt zártkörű, unplugged koncertet adott a Pesti Est Caféban a Chumbawamba. Fellépésük előtt a nyolctagú zenekar egyik énekese és gitárosa, Boff Whalley nyilatkozott az Indexnek. Mint megtudtuk, az önmagát anarchista punkegyüttesként definiáló zenekarban bázisdemokrácia van: minden döntést közösen hoznak meg, a zenekar körüli feladatokat pedig szétosztják egymás között. Boff az együttes weboldalát szerkeszti, Lou, a billentyűs pedig a könyvelést intézi.

Dunst
Boff nemrégiben frissítette a Chumba.com oldalt, ahova nemcsak a pontosított koncertdátumok kerültek fel, hanem egy ígéret is, hogy hamarosan feltesznek pár letölthető számot. A weboldal ironikus szövege szerint ,,Lehet, hogy felrakunk némi Metallicát és egy kis Eminemet is..." Bár lemezkiadójuk miatt hivatalosan nem támogathatják a Napstert és a zenék szerzői jogdíj fizetése nélkül másolását, a zenekar tagjai már csak anarchista nézeteik miatt is az internetezők pártján állnak a kérdésben. Boff persze nem mondott ilyesmit, csak annyit, hogy valahol az összes lemezük hanganyaga fent van a neten, és úgy tűnt, ez különösebben nincs ellenére.

A koncertet a Pesti Est Café pincéjében tartották: a meghívott kétszáz-kétszázötven vendég közül szerencsére nem jöttek el valamennyien, a terem így is megtelt. A párás hőséget a zenekart világító lámpák is fokozták: nem irigyeltem a sötét ingben, fekete nadrágban játszó Chumbawambát.

A rendes hangosításhoz, gerjedő gitárokhoz szokott fülemnek furcsa volt a kihangosított, unplugged koncert: bár a lendület megvolt a zenében, hiányzott a sújtás. Ennek persze a hőség is oka lehetett, no meg az, hogy a közönség nagyobb része nem igazán lelkesedett, bután ácsorgott, sokan pedig elöl a földön ültek.

Lou, Jude, Dunst
A műsort - ezért, vagy másért- viszonylag rövidre fogták, egy óra alatt lenyomták számos nagy slágerüket. A She's Got All The Friends That Money Can Buy-jal kezdték, a Drip Drip Drippel folytatták, aztán számos antifasiszta darab következett, így a Day The Nazi Died, az Enough Is Enough, sőt a Bella Ciao angol feldolgozása is. Aztán WYSIWYG című új lemezükről eljátszották még a Jesus In Vegast, egy Bee Gees-feldolgozást (New York Mining Disaster 1941), valamint pár régebbi számot, majd azt állították, hogy ez lesz az utolsó szám, és megpróbálták a Tubthumperrel betömni a népek száját. A közönség azonban eddigre ráébredt, hogy ugyancsak jó koncerten van, és nem akarta elengedni őket, úgyhogy nyomtak még egy ráadást.

Szerdán este kilenckor a Pepsi Sziget Nagyszínpadán lép fel a zenekar, ezúttal teljesen plugged változatban, jó hangosan, vidáman és sodró lendülettel. Szerintem kötelező.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?