Nyelünk, nyalunk, nyílunk!

2012.12.23. 08:28

A film négy küzdelem története. Magyar párkapcsolati tabló: közös erővel túltenni magunkat egyéni bajunkon, mégha a szex is az, fogjuk meg párunk kezét, és aztán kitartás. Persze nagyon sok film mondja ezt, és ettől még lehetne rossz is, de ez egy jó, kellemes kis karácsonyi mozi lett remek színészekkel, Szajki Péter rendezőtől, és Vörös Adél társforgatókönyvírótól.

NNCS B1 Final 16 ONLINE

A film szellemes és önironikus gesztussal rögtön az elején elő is állítja a romantikus vígjáték mondanivalójának jelképét: egy nagy, rózsaszín, világító szívet, egy fiatal művésznő műalkotását, ami tévéműsorban és az utcán hirdeti a szeretet/szerelem fontosságát a hideg világunkban. Kicsit giccses, kicsit vicces, de mégiscsak a miénk.

A nejem, nőm, csajom a rendező, Szajki Péter előző, és egyben első játékfilmje, az Intim fejlövés folytatásának tekinthető, de kevésbé drámai hangvételben. Hangsúlyozták, hogy Vörös Adél (aki a párja is a rendezőnek), azért lett alkotótársa is, hogy a női vonalat jobban belevigye a történetbe: de úgy érezzük, ez továbbra sem négy nő, hanem - az előző filmhez hasonlóan - négy pár története marad. Az intimitás, mint alaphang és tartalmi vezérfonal megmaradt.

Persze bőven lehetett volna a szerkezetén csavarni, de a szálak gabalyodása ismét elmaradt. Jóval egyszerűbbre szőtték a rendező egyik kedvenc filmjénél, az Igazából szerelemnél (pedig a plakát azért a hasonlóságra hajaz). Itt a mindenféle mai magyar nő és férfi, pasi és csaj, nej illetve férj története egymással nem is találkozik, még csak párhuzamosan sem futnak. Egy dolog közös bennük: mindegyik kapcsolatot gátol egy probléma, amit meg kell oldani. Ahogy az egyik szereplő (Mészáros Béla alakításában) kissé papírízű monológban fogalmazza meg a nehézségét: nehéz hűségesnek maradni, miközben mindenhonnan a pina ömlik az arcunkba.

Kissé steril lakásbelsőkben és tipizált ruhákban láthatjuk a többnyire ismerős színészeket: Kovács Patrícia hibátlan a swingerpár női szerepében, Rudolf Péter a szokásos sármos önbizalommal teli figurát alakította, aki akár Orbán Viktort is el tudná játszani egy életrajzi filmben, kis szépséghibával. Schell Judit hozta a szokásos közönségfilmes alakítását, amint egy szerelemre éhes bemondónőt imitál. Mélysége a Tompos Kátya alakította figurának volt, aki ezúttal keresztény nőként próbálta a hívő, néptáncos beütéssel súlyosbított férjét visszahódítani. Az eddig ismeretlen Lovas Rozi pedig igazán él a vásznon: nemcsak tehetségesen domborított, hanem életszerűen játszotta is a cukika barátnőt, akit a kutyás papucsból extrém kalandba visznek.

A film az Intim fejlövés közönségbarátabb változata lett (itt lehet megtekinteni). Amiben még változott: a rendezés most sem markáns, de míg Szajki előző munkájában ezt spontánabb mondatok és az improvizatívabb színészi játék indokolta, addig ebben a filmben a pontosan megírt forgatókönyvhöz néha a hasonlóan keményebb színészvezetés illett volna. Ez különösen Stohl András családjának történeténél volt érezhető, ahonnan a gyerekszereplőt, hiába nagyon aranyos, sajnos már az első mondatánál le kellett volna cserélni. Talán csak ez a szál lóg ki az egészből.

A film erőssége az arcjáték, a hajviselet, a ruhák – mégha Ikeába is hajló – mikrorealizmusa. Lovas Rozinál például még az arcközelikben is élvezhető volt, ahogy a gondolatok átsuhannak az arcán.

A közönség egyébként nevetett, de nem kinevette a szereplőket, hanem együtt nevetett velük, talán mert magunkra ismerhetünk bennük. Jó volt a komikus, vagy drámai helyzetek elviselhető adagja, a finom, intelligens egyensúly a paródia határán. Ahogy nem űz gúnyt az esendő emberekből.

Néha kissé szélsőséges típusok váltak felismerhetővé néhány védjegyük által, de méltányos bánásmódban részesültek a forgatókönyvírók részéről. Többnyire szimpatikusnak mutatják őket, például az elfojtásokkal terhelt hívő családot hivalkodásmentes öltözék, permanens melankólia, önuralom-hármassága jellemzi, míg ellentettjük, a nagyon gazdag swingerklubos párból egyszerűen csak kedves idióták válnak. Amit hiányoltunk körülöttük, az az atmoszféra: egy pillanatkép a swingerklubból vagy a hittanóráról, és amiből pedig lehetett volna kevesebb, azok a sarkított, sokszor ítélkezést sugalló üzenetek: hogy a hívők nem szopnak, vagy hogy egy meleg pasi tuti jól tudna festeni.

Az atmoszféramentesség miatt kissé sitcomos jellege lett mozifilmnek, de ez legyen a legnagyobb baja: vérre menő dráma is kerekedik, izgalmas fordulatokban sem kell szűkölködni, de leginkább a komikum dominál, a szelídebb fajtából. A romantikus komédia olcsóbb kivitelezésben készült, de ez sem baj, hisz tudjuk, hogy tavaly és idén alig készültek filmek, és erre nem is kaptak állami támogatást a Filmalaptól. Maga a film nem alpári, maximum kólát nyelünk és pocornt nyalunk. Élvezhető magyar mozi Burger King-reklámok nélkül.



  • Hírek
  • Hírek