Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMHorrorral pumpálok vért a magyar filmbe
További Cinematrix cikkek
- A ledér gyönyörűség engedett a kéjenc érsek csábításának
- A Netflix megcsinálta a saját Breaking Badjét, csak sokkal viccesebben
- A világ egyik legcsúfabb oldalát mutatja be ez az új Netflix-film
- Egy ültő helyünkben végigdaráltuk Stephen King kedvenc misztikus sorozatát
- Kegyetlenül megdolgoztatta az agytekervényeinket Hugh Grant új vallásos thrillerje
Elmaradt az idei szemle, mert nem készültek magyar filmek. Az Indexre kitesszük a tavalyi, 43. Magyar Filmszemle alkotásainak nagy részét február 18-24. között. Első nap a moziban és a fesztiválokon is sikert aratott ügynökthrillerrel, A vizsgával kezdünk. A film rendezőjével, a reklámfilmesként is dolgozó Bergendy Péterrel beszélgettünk a tavalyi filmszemléről, a jelenlegi helyzetről és a terveiről.
Ön szerint miért fontos a filmszemle?
A közönséghez ilyenkor jut el a magyar film. Egyszerűbb így megnézni, mint egy elfekvő moziban megkeresni a szemle után. De ha nincs film, akkor nincs szemle, ilyen egyszerű
A tavalyi szemlés filmek közül melyik a kedvence?
A vizsga.
A vizsga mellett Oscar-díj-jelölésre nevezett Fliegauf-filmről, a Csak a szél-ről mit gondol?
Mit gondoljak róla? Nem biztos, hogy Amerikába ilyen film kellett volna. Kint szükség van egy bizonyos tempóra, összeszedettségre, fontos, hogy ne legyenek hangulati üresjáratok egy filmben, amit egy amerikai nagyon nehezen visel el: hogy csak ül, ül és fúj a szél. Nem biztos, hogy egy sminkes vagy egy fodrász az Akadémia tagjai közül ezt értékelni fogja: vagy azt, hogy nincs eleje, közepe, vége a filmnek. Nem érdekli őket, hogy milyen díjakat kapott Európában: Ezüst medve-díj, mi az?, kérdi egy amerikai. Sokkal klasszikusabb filmek szoktak szerepelni az Oscaron, a Golden Globe-on.
Ezzel szemben A vizsga?
Fogyasztható, és bízom benne, hogy vannak művészi értékei is emellett. A közönségnek készült, itthon is jól nézték moziban a forgalmazási problémák ellenére. Érthető filmes nyelven beszél. Emiatt érdemes lett volna kiküldeni az Oscarra, és a témája miatt is olyan, amit szerethetnek, és olyan keretek között marad, amit kint is érthetnek. Ezért kaphattunk kint annyi díjat: Chicagóban, New York-ban. A hollywoodi magyar filmnapokon is egy nemzetközi filmkészítőkből álló zsűri ítélte nekünk a legjobb film díját, és a legjobb női és férfi főszereplő díját Hámori Gabriella és Kulka János vehette át.
A másik tavalyi ügynökfilm, a Drága besúgott barátaim hogy tetszett?
Karlovy Vary filmfesztiválon együtt szerepelt A vizsgával nyáron. Szerették mindkét filmet, utána sokáig beszélgettek róluk. Mindkettőben az ügynökkérdés is foglalkoztatta a kelet-európiai közönséget: itt ez nemcsak érdekesség, hanem ez az életük. Magyar vetítéseken is többször odajöttek hozzánk beszélgetni idősebb emberek, akiknek például meghurcolták a családját. Erdélyben egy közönségtalálkozón azt tapasztalta a forgatókönyvíró Köbli Norbert, hogy szinte együtt lélegzett a közönség a filmmel. Franciaországban máshogy álltak ehhez a témához: sokkal visszafogottabban fogadták a filmet, csak ott nem nevettek a poénokon. Lehet, hogy idegen nekik ez a milliő, vagy csak nem mertek nevetni a téma miatt.
Most egy első világháborús horrortervvel a Post Mortem forgatására készül. Mit lehet erről tudni?
1918-ban egy magyar faluban játszódó kísértettörténet lesz egy zárt közösségben, és érdekesség, hogy mivel az Index első világháborús horrorként harangozta be, amikor nyertünk a Filmalap szinopszispályázatán, utólag tettünk bele világháborús részeket is. A héten megyünk helyszíneket keresni, ami szükséges a filmbeli falu kitalálásához. Nem konkrét tájegység lesz: lehet, hogy lesz benne Felvidék is, és lehet, hogy lesz benne puszta is, de ami biztos nem marad ki: az az erdőben lévő temető és templom. A falu egy nagy kísértetkastély lesz padlással, pincékkel. Látványban a Brad Pitt- féle Jesse James-filmet ötvözném a 19. század végi magyar realista festményvilággal: Munkácsy, Bihary, Paál festményekével. Vagyis az ásító inas nem ásítani fog, hanem üvölteni.
A szereposztásról egyelőre annyi biztos, hogy Kulka János lesz benne a plébános, aki csúnya véget ér. A 16 éves lányfőszereplőnek persze Mia Wasikowskát szeretném, de ez csak álmodozás. Fiatal szereplőket keresünk majd, a főszereplő fiú például 25 éves lesz. A sztori alapötlete az enyém, Hellebrandt Gáborral írjuk. Köbli Norbert írja majd a forgatókönyvet. Amit még ígérhetek, hogy félelmetes lesz. A költségvetést tekintve még nem tudjuk, hogy faluban rohangászó kézikamerázás lesz, vagy számítógépes trükkök hada, de valószínűleg a kettő között: normál költségvetésű film pár színvonalas trükkel.
Mikor lehet legközelebb hivatalos szemle?
Ez most már csak a magyar filmeseken múlik. Ha jó forgatókönyveket adnak le a Filmalaphoz, abból könnyebben születnek olyan alkotások, amiből filmszemlét lehetne csinálni. Szerintem ahhoz, hogy egy rendes merítés összejöjjön egy rendes filmszemléhez, az még két év. De ezt, hogy most ki kell hagyni pár évet, nem érzem akkora nagy problémának. Én is kivártam az első (Terézanyu) és a második (A vizsga) filmem között hét évet, mert fontosnak tartom a minőséget, ezért mindenáron nem akartam filmet készíteni. Nem árt, hogy most egy kis vért pumpálunk a magyar filmbe.
Rovataink a Facebookon