Táncfilmeken tanult az iráni Peyman

A Hegyek és tengerek között című széria egy dokumentumfilm-sorozat, ami egy szociológia kutatás is egyben bevándorlókról és a hozzájuk fűződő attitűdökről. A hat epizódot, amit Groó Diana, Török Ferenc, Gelléri Péter, Pálos György és Soós Kata rendezett, az Index is közzéteszi.

Főhősei olyan kreatív emberek, akik hivatalosan bevándorlói státuszban élnek Magyarországon. Az első részben Peyman Fallahian iráni egyetemista táncolni tanul (Soós Kata, Pálos György rendezte). A többi epizód főszerepében Phuong Dao kicsilányt, a Vietnámból érkezett közgazdászt láthatjuk (Soós-Pálos), Tamara Barnoffot, a grúz ruhatervezőt (Soós-Pálos), Samira Sinai Esgahanit, az iráni anyukát és nyelvtanárt (Török Ferenc), Gaya Arutyunyant, az örmény énekesnőt (Groó Diána), és a design-cipőket készítő Anna Zaboeva-t (Fisher Gábor).

A 25 perces epizódok hétköznapi helyzetek felvillantásával mutatja be a bevándorlók sorsát: az első itteni élmény, az első villamosozás, az első paprikás krumpli.  A film elején grafikákkal színesítik az otthon maradt családnak, a szülőföld elhagyásának, és/vagy a Magyarországra érkezésüknek a körülményeit.

A hatrészes sorozat létrejöttének kettős célja volt: egyfelől portré-dokumentumfilmek, másfelől kifejezetten azzal a szándékkal születtek, hogy módszertani alapját képezzék egy előítéletességet vizsgáló kutatásnak, amit magyarországi diákok körében végeznek el. Az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával készült.

"A hat epizód olyan embereket mutat be, akik a magyar kultúrát és társadalmat színesítik, gyarapítják. Meggyőződésünk, hogy az elkészült portrék képesek az idegenekkel szembeni attitűdöket pozitív irányba befolyásolni, és úgy véljük, hogy az alkotások levetítése után kontrollcsoportként megkérdezett diákok körében előzetesen mért idegenekkel szembeni esetleges előítéletek felszámolhatóak" - véli Angelusz Iván, aki Soós Kata mellett a produkció társproducere. A feltételezést alátámasztó kutatást hivatásos szociológus szakértő által irányított vizsgálati módszerrel az ELTE Angelusz Róbert Szakkollégiumának hallgatói önkéntesként segítik.

Az alkotók abból a TÁRKI kutatása alapján megerősített feltételezésből indultak ki, hogy Magyarország lakóiban előítéletek jelentek meg a Magyarországon élő idegen eredetű népességgel szemben. "A TÁRKI egy 2011-es, de csak 2012-ben publikált, 3000 fős véletlenszerű mintán végzett kutatása szerint a magyarok messze alulértékelik saját százalékos arányukat a nem magyarnak tartott népességekkel szemben" - jelentette erről a producer.

A lakosság hetedét-ötödét romának, 10 százalékát zsidónak, 10 százalékát határon túli magyarnak, 6 százalékát kínainak, 2,5 százalékát- 2,5 százalékát pedig arabnak vagy afrikainak érzékelte. Ezek a megítélések a tényleges adatoknak 3-4, egyes esetekben 10-szeres túlbecslését mutatják, ami azt a tényt erősíti, hogy az átlag magyarban élő idegenekkel szembeni tartózkodás, félelem, és elutasítás már-már veszélyes mérteket ölt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!