Pucérkodás alapos indokkal

Szegény Danny Boyle akármennyire igyekezett, a Transz akkor is az a film lesz, amit mindenki úgy fog beazonosítani, hogy ebben látta Rosario Dawsont (Boyle barátnője volt a forgatás idején) tök pucéron. Se lepedő, se szexi francibugyi, se pasitest nem takart ki semmit. És ez akkor is így lesz, ha a Trasznak csavaros sztorija, jó színészei és klassz képei vannak. Mert jó film, de nem egyáltalán annyira, hogy évek múlva másért emlegessük.

A film főhőse Simon (James McAvoy, aki egyre durvábban hasonlít Ewan McGregorra), egy aukciósházban dolgozik, szenvedélyes szerencsejátékos, adóssághegyek alatt. Ezt megelégelve úgy dönt, hogy ellop egy Goya-képet, ami hosszú időre megoldaná anyagi gondjait. Erre egyedül persze nem képes, ezért szövetkezik Franck-kal (Vincent Cassel) és bandájával, akiknek komolyabb tapasztalatai vannak az ilyen melókban. A szuperül kidolgozott rablás sikerül is, csak egy hiba csúszik az akcióba. Simon kap egy hatalmas ütést a fejére, részben amnéziás lesz és jól elfelejti, hogy hova rejtette a képet.

Amikor kiderül, hogy a körmök letépése sem segít az amnézián, Franckék úgy döntenek, hogy szakemberrel dolgoztatnak a továbbiakban. Felkeresnek egy hipnózissal foglalkozó pszichológust, Elisabeth-et (Rosario Dawson), hogy túrja már elő Simon fejéből az információt. Eddig a pontig a Transz halálosan komoly filmnek tűnik. A bárban csoportterápiázó bűnözők viszont elég vicces látványt nyújtanak, ahogy az is jó humorforrás, hogy a pszichológus szerint Simon azért nem emlékszik, mert fél, hogy utána megölik. Ezért a bűnbandának igyekeznie kell minél kedvesebb színben feltűnni, hogy Simon lelke ne háborogjon annyira.

7

Képeinkért kattintson!Galéria: Transz

Aztán persze kiderül, hogy az egész nem ilyen egyszerű, Simon tudata nemcsak a festmény helyét, hanem sok más, brutálisabbnál brutálisabb titkot rejt. Már nem lehet tudni, hogy mi a valóság, mi az álom és mi az emlék. Fordulat fordulatot követ, csak kapkodjuk a fejünket. Boyle persze a meztelenkedést is alaposan megindokolja, nem öncélú az, á, dehogy, komoly dramaturgiai szerepe van.

Egyszer simán meg lehet nézni a Transzot, még jól is lehet szórakozni rajta. Azzal a kitétellel, hogy nem nagyon boncolgatjuk a sztorit és nem vagyunk gyakorló pszichiáterek. De azért nem vonul be Danny Boyle remekei közé. Régen minden jobb volt, tudjuk, de akkor is tény, hogy 1996-ban Danny Boyle még Begbie hiányos, sárga, ótvaros fogsorával is lenyűgözött minket, most meg Vincent Cassel csodás felsőteste és Rosario Dawson alfele is alig elég hozzá.

IMDB: 7,2

Rotten Tomatoes: 68 %

Index: 10/7

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!