90 éves Walt Disney mesebirodalma

2013.10.16. 20:23
Ma ünnepli fennállásának 90. évfordulóját a világ legnagyobb és legbefolyásosabb hollywoodi filmstúdiója, a családi rajzfilmgyárból Star Wars-jogtulajdonossá váló The Walt Disney Company. Az 1937-es Hófehérkével még csak pár száz millió dollárt kaszáltak, a Disneyland-parkhálózat, a Disney tévécsatorna, a Pixar, a Marvel, a Lucasfilm és A Karib-tenger kalózai franchise viszont ma már dollármilliárdokat termel a médiabirodalomnak.

Walter Elias Disney és a bátyja, Roy Oliver Disney 1923. október 16-án alapították meg Los Angelesben a Disney Brothers Cartoon Studiót, miután a kansasi rajzfilmcégeikkel (Iwerks-Disney Commercial Artists, Laugh-O-Gram Studio) tönkrementek. A Disney-testvérek már 1919-ben összebarátkoztak egy Ub Iwerks nevű, tehetséges, de lecsúszott grafikussal (Miki egér későbbi megalkotójával), de a közösen kitalált rajzfilmfigurájikat vagy kidobták vagy lenyúlták a nagy stúdiók: Miki egér előképét, Oswaldot, a mázlista nyuszit például csak 2006-ban tudta a cég visszavásárolni a Universaltól.

Az alapítók a '20-as években kizárólag családbarát állatos rövidfilmeket készítettek. A Disney-birodalom máig legismertebb karaktere, a bohóccipős, rövidnadrágos Miki egér például 1928-ban született meg, de ekkoriban még nem a cég kedves kis kabalafigurája volt, hanem egy igazi kis rohadék. A legelső, hangos Mickey Mouse-epizódban, a Steamboat Willie-ben például skótdudának használta a libát és harmonikának a malacot.

Bizarr szokásai ellenére Miki azonnal közönségkedvenc lett. Walt Disney 1932-ben speciális Oscart kapott a megalkotásáért, és még ugyanebben az évben átvehetett egy másikat a mozgókép-történelem első Technicolor animációs filmjéért, a Flovers and Trees-ért. De nem elégedett meg ennyivel: 1934-ben bejelentette, hogy egy közismert Grimm meséből elkészíti a világ legelső egészestés, színes animációs filmjét. Mindenki hülyének nézte Hollywoodban.

Hitler kedvenc meséje

Disney 1,5 millió dollárt tapsolt el az 1937-ben mozikba kerülő Hófehérkére (összehasonlításképp: a két évvel későbbi Elfújta a szél gigaköltségvetése 3,9 millió volt), de megérte, mert végül a gyártási költségek százszorosát söpörte be a pénztáraknál, ami akkoriban egy Avatar-kaliberű, nemzetközi hírű kasszarobbantásnak felelt meg. A Hófehérke a tiszteletbeli Oscar-díj mellé hét kis aranyszobrot is nyert, Hitler kedvenc mesefilmje lett, az áriázva bányászó törpék pedig hosszú évtizedekre meghatározták, milyennek kell lennie egy közönségkedvenc Disney-szereplőnek.

A 30-as évektől Walt Disney és a csapata egyre több új szereplőt talált ki Miki és a nője, Minnie mellé. Plútó kutya 1930-ban, a szerencsétlen Goofy 1932-ben, a matrózblúzos Donald 1934-ben született meg. Utóbbi a haditengerész múltja miatt a háborús propagandába is beszállt: 1942-ben a krákogó kacsa Wartime Donald címmel öt egybefüggő kisfilmben járta végig a japán frontot. Egy álomjelenet erejéig a náci hadigépezet szolgálatába is beállt: a '42-es Der Führer's Face újabb Oscart hozott Walt Disney-nek. Aki egyébként a 26 díjával máig rekordernek számít.

A Kincses szigettől a kincsesbányákig

Walt Disney és a rokonsága 1950-től már az élőszereplős filmgyártásba is beszállt. A Walt Disney Picturesnél elsőként a Kincses sziget című klasszikus készült el, amit azóta többszáz másik film követett. Disney kalózimádata egyébként odáig fajult, hogy amikor 1955-ben a világon elsőként építtetett tematikus vidámparkvárost az addig divatos, családi vállalkozásokban működő, béna körhinták helyett, Pirates of the Caribbean néven külön hullámvasutat tervezett a látogatóknak. Az itteni kalózfigurákból nőtte ki magát 50 évvel később az egyik legjövedelmezőbb Disney-franchise, a 3,6 milliárdos bevételt hozó Karib-tenger kalózai-széria.

Bár Walt Disney 1966-ban elhunyt, szellemi örökségét és közönségkedvenc mesefiguráit az igazgatótanácsban ülő rokonai és egykori beosztottjai viszik tovább a mai napig. Igaz, a Walt Disney Company ma már egyáltalán nem Miki egeret és Plútó kutyát jelenti. Animációs fronton például a Pixar stúdió évtizedek óta beelőzte őket, bár ez belső konkurenciaharcnak számított: a két cég forgalmazási szerződéssel működött együtt. A Disney a profitmaximalizálás miatt 2006-ban 7,4 milliárd dollárért ténylegesen megvette a Pixart, cserébe több aligazgatói székbe is a legtehetségesebb Pixar-dolgozó ülhetett. 2009-ben még nagyobb aranytojást tojó tyúkot szereztek: 4 milliárd dollárért került a Disney-hez a Marvel Entertainment, azaz a Marvel képregénykiadótól a Marvel filmstúdióig minden szuperhős, így a dollármilliárdokat termelő Vasember és a Bosszúállók franchise is.

A Disney-Lucasfilm-házasság

És amikor már mindenki azt hitte, hogy a Walt Disney Company nem hízhat nagyobbra, 2012-ben 4,05 milliárd dollárért megvették a teljes Lucasfilm-portfóliót (ami a Star Wars-jogok mellett az Indiana Jones-franchise-t, az Industrial Light & Magic trükkgyárat és a LucasArts játékfejlesztő céget is magában foglalja), megteremtve ezzel a globális szórakoztatóipar legerősebb pénzhegy- és Oscar-termelő vállalatbirodalmát.

A Disneynek 1983 óta saját tévécsatornája van, ezen kívül ma már az övék minden, amiben a Muppet Show bábjai, Breki vagy a két morgós vénember énekelnek és táncolnak: a jogokat 2004-ben vették meg a The Jim Henson Company-től. A már jól bejáratott szórakoztatóipari brandekkel a Walt Disney Company adózás előtti jövedelme 2011-ben 40,8 milliárd dollárra, a saját tőkéje pedig 37,3 milliárd dollárra hízott. A cég ma csak egyvalamiben nem piacvezető: a fennállása óta kiemelten fontos egész estés rajzfilmekben. Kultikus Disney-mesék utoljára a 90-es években készültek (Aladdin, Oroszlánkirály, Herkules), a 2009-es A hercegnő és a béka mérsékelt sikere után a Disney örökre szakított azzal a hagyományos, kétdimenziós rajzfilmgyártással, aminek a kezdeti sikereit köszönhette.