Cannibal Holocaust mint beavatási rítus

2014.01.02. 16:51

Miért kerül egy filmre 12-es, 16-os vagy 18-as karika? Mi árthat jobban a gyereknek, a szex vagy az erőszak látványa? Hány éves kortól érdemes egyáltalán moziba vinni a gyerekeket? Ezeket kérdeztük a korhatár-besoroló bizottság egyik tagjától. Kiderült az is, hogy van olyan szülő, aki maga nézet horrort a gyerekével, és hogy A Gyűrűk Urától is lehet rettegni. 

A leszbikus szexjelenetekben bővelkedő Adéle élete Amerikában a legmagasabb, csak 17 éven felülieknek szóló korhatár-besorolást kapta. Ezzel szokás szerint sokan nem értettek egyet, így voltak olyan mozik, ahol jelezték, hogy erre a filmre beengedik a kisebb kamaszokat is, hiszen az első szerelemről, az ő problémáikról szól. (Magyarországon a film a csak 18 éven felülieknek kategóriába került.) Ridley Scott nemrég bemutatott A jogászával kapcsolatban is felmerült, hogy azért bukott meg, mert a legszigorúbb korhatár-besorolást kapta, így a moziba legtöbbet járó tizenéves közönségtől elesett. Bár valószínűbb, hogy azért bukott meg, mert rossz volt.

Cameron Diaz Penelope Cruzt simogatja

Itthon is többször előfordult, hogy egy forgalmazó sérelmezte a filmje korhatár-besorolását. Pirisi Edina pszichológus az egyik szakember, aki javaslatot tesz arra, hogy milyen korhatárkarika kerüljön egy film elé. Az egyes filmek korhatár-besorolására javaslatot tevő hétfős bizottságban legalább két pszichológusnak és két pedagógusnak kell lennie, és persze a filmforgalmazó képviselője is a tagok között van. (A teljes korhatárbizottság legfeljebb 28 emberből állhat, közülük tesz javaslatot egy-egy film korhatárára hét ember.) 2012 óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság keretében működő Nemzeti Filmiroda Korhatár Bizottsága dönt a besorolásról, a filmforgalmazók kötelesek minden filmjüket legalább 30 nappal a bemutató előtt benyújtani nekik. A forgalmazó persze elmondhatja, hogy szerinte milyen korhatárral kellene vetíteni a filmjét, de ez csak egy javaslat.

A tagok vagy a médiahatóság saját vetítőtermében gyűlnek össze, vagy egy moziban nézik meg a filmet. Ezután kezdődik a vita, ahol mindenki elmondja, hogy szerinte milyen besorolást kéne kapnia a filmnek, egyetért-e a forgalmazó által javasolt kategóriával. Ha nincs egyetértés, akkor szavaznak, és amelyik szám legalább négy szavazatot kap, az kerül a filmre.

Erőszak a Fűrészben és az egészséges szex

Nagy vita volt a Fűrész-filmek kapcsán. A bizottság nagy része a legmagasabb, csak felnőtteknek ajánlott kategóriába tette volna a sorozat egyes részeit, sőt, a pszichológus szerint ezeknek a filmeknek inkább az egyáltalán nem ajánlott kategóriába kellene kerülniük, ha lenne ilyen. Nagyon károsnak tartja a kegyetlen erőszak részletes bemutatását, és azt a dramaturgiai elemet, mely szerint emberek a saját túlélésük érdekében arra vannak kényszerítve, hogy önmagukat, társaikat megkínozzák, megöljék. További károsító tényező szerinte, hogy az erőszak elkövetéséhez hozzákapcsolódik a leskelődés motívuma, ami azt a torz mintát erősíti, hogy más emberek szenvedésekor nem a segítség, hanem a meglesés a követendő. A forgalmazó viszont – feltehetőleg pénzügyi okok miatt – azt szerette volna, ha a film nem az X, hanem a csak 18 éven felülieknek ajánlott filmek közé kerül. Végül a Fűrész 4 mégis X besorolást kapott (kizárólag felnőtteknek ajánlott, szankciókkal sújtott kategória), szemben a sorozat korábbi részeivel, amelyek még a csak 18 éven felülieknek ajánlottak közé kerültek.

De nem csak az erőszak lehet vita tárgya. Pirisi Edina az Adéle élete vitájáról sajnos nem tudott beszámolni, mert ebben a bizottságban nem ő volt a pszichológus tag. Beszélt viszont egy másik 18-as karikás filmről, a Kamatylistáról. Ebben a filmben a főszereplő kamaszlány listát készít arról, hogy felhagyva a stréberséggel és a szüzességgel, az új iskolájában milyen szexkalandokat szeretne begyűjteni.

„Ebben a filmben a szex az intim kapcsolatoktól függetlenül jelenik meg, az érzelmi kontextus jelentősége háttérbe szorul, helyette a testi élvezet válik elsődlegessé. Úgy gondoljuk, hogy ez nem való a saját szexuális identitását intenzíven kereső 16 évesnek, mert az egészséges szex érzelmileg biztonságos helyzetben, szeretetteli kapcsolatokban történik, ez a film pedig nagyon más mintát mutat. Károsan felerősíti azt a tévképzetet, miszerint a szexualitás kizárólag a testiségre korlátozódik, fokozza a gátlástalanságot, és az embereket szexuális fogyasztási cikké alacsonyítja.” Így a Kamatylista is 18 éven aluliak számára nem ajánlott lett.

Cannibal Holocaust mint beavatási rítus

De mi rossz történhet egy kiskamasszal, ha megnézi a Fűrészt vagy a Kamatylistát? Pirisi Edina pszichológusként találkozott már olyan esettel, amikor serdülő fiúk egyfajta beavatási rítusként nézettek meg egymással X korhatáros filmeket. „Volt olyan fiú, akinek 12 évesen végig kellett néznie a Cannibal Holocaustot, ami az egyik legbrutálisabb horror. Meg is lett a következménye, szorongás, rémálmok, erőszakos viselkedés.”

De volt olyan páciense is, aki az apjával nézett 12 évesen X besorolású horrorokat. „Náluk ez a férfiasság fokmérője volt, később a gyereket szorongás, ágyba vizelés miatt kellett kezelni. Ennek több oka volt, de az is szerepet játszott benne, hogy rendszeresen nézte ezeket a szélsőségesen erőszakos filmeket.” Találkozott olyan ötéves kisfiúval is, aki A Gyűrűk Ura megnézése után kezdett szorongani, annyira, hogy egy ideig nem is mert egy szobában aludni a számítógéppel, amin a filmet végignézte. „Volt olyan vizsgálat, ahol filmnéző gyerekeket kérdeztek az emlékeikről, álmaikról. Kiderült, hogy 37 százalékuknak volt már valamilyen zavaró emlékképe, rémálma a látottakkal kapcsolatban.”

A szexjelenetek pedig azért is lehetnek ártalmasak, mert szorongáshoz, önértékelési zavarokhoz vezethetnek. „A filmekben látható szex nagy része maximális élvezetet, könnyen menő aktusokat mutat be, ami nagyon messze van az ezzel még csak ismerkedő, serdülőkori szextől. Ennek ugyanis az is része, hogy tanulni kell, hogy össze kell csiszolódni, hogy esetleg nem olyan élvezetes, és természetes módon fordulnak elő kudarcos kísérletek. Ez a kontraszt, hogy a filmekben a szex könnyű, teljesen örömteli és sikeres, míg a kamasz saját életében nagyon is küzdelmes, az önértékelési zavarok melegágya."

Mozi csak ötéves kor felett

Kérdés, hogy egyáltalán hány éves kortól való a mozi a gyerekeknek. A nagy vászon, az erős hangok, esetleg a 3D mikortól lesz élmény és nem valami ijesztő dolog. „Szinte az összes mozikban látható gyerekfilm egész estés, vagyis körülbelül másfél órás. Egy hatévesnél kisebb gyerek még nem tud ennyi ideig egyfolytában figyelni. Nekik az lenne a jó, ha szünetekkel vetítenék a filmeket, vagy ennél rövidebb filmek készülnének.” Ami pedig a tartalmat illeti, az a fontos, hogy a filmnek olyan témája legyen, ami megfelel egy kisgyerek élményeinek. „Például volt egy olyan film, aminek az volt a fő témája, hogy léteznek-e tündérek, és hogy milyenek is ők. Ez egy gyerek élményvilága, ez foglalkoztatja a kisgyermekeket, ezért jó témaválasztás” – állítja.

Nálunk vannak „korhatár nélküli” besorolású filmek, de Angliában például az a szakmai alapelv érvényesül, hogy négyéves kor felett ajánlott csak moziba vinni a gyerekeket. Pirisi Edina szerint is 4-5 éves kor fölött érdemes az első moziélménnyel próbálkozni. Ennél korábban, hiába korhatár nélküli egy film, feldolgozhatatlan lesz az élménytömeg. A gyors vágás, a hangos effektek ugyanúgy félelmet kelthetnek, ahogy egy, látszólag ártatlan közeli is egy száját tátó macskáról. „A gyerekekre gyermeki realizmus jellemző. Vagyis, amit észlelnek és amit képzelnek, az nem szétválasztható számukra, így a filmélmény is keveredik a valóságélménnyel. Ahogy egy bizonyos korig az álom is összekeveredhet a valósággal.”

Korábban Magyarországon nem volt hatos korhatár, csak a 12 éven aluliaknak nagykorú felügyelete mellett ajánlott és korhatár nélküli kategória létezett a 16-os, a 18-as és az X mellett. A pszichológus szerint túl nagy volt az életkori sáv, amit át kellett fogni. Előfordult, hogy egy film azért kapott 12-es kategóriát, mert korhatár nélküli nem lehetett. Így viszont elveszthette a 10-12 éves nézőket, akiknek egyébként lehet, hogy való lett volna. Ezért volt a filmiroda, a médiahatóság és a forgalmazók közös kérése, hogy legyen több kategória, ami a mozgóképtörvény 2011-es megváltoztatásával meg is valósult. „Tényleg nagyon örülünk a hatosnak, mert sok olyan gyerekfilm van, ami ide sorolható” – fogalmaz a szakember.

Az amerikaiaknak a szex, nekünk az erőszak

Ezenkívül még az adott ország kultúrája is befolyásolhatja egy film besorolását. Előfordul, hogy a magyar bizottság szigorúbb vagy éppen megengedőbb, mint az amerikai. Az Út a vadonba című film például Amerikában az úgynevezett „R” besorolást kapta, ami a második legmagasabb korhatár-kategóriát jelenti, míg Magyarországon a 12 éven felül ajánlott kategóriába került. Az amerikai szigor oka az volt, hogy a filmben látható egy fürdésre készülő félmeztelen nő. „Nálunk ez nem vitte följebb a film korhatár-besorolását, mert a meztelenség természetes kontextusban volt, semmilyen szexuális tartalom nem kapcsolódott hozzá.”

Az amerikai besorolás inkább a meztelenségre és a szexualitásra érzékeny, míg a magyar az erőszakos tartalmakkal szemben toleráns kevésbé. Ott egy lövöldözés vagy egy ökölharc nem biztos, hogy megemeli a korhatárt, nálunk viszont abból indulnak ki, hogy az erőszak látványa káros a gyerekek lelki fejlődésére, ezért ennek a korhatár-besorolásban is tükröződnie kell. Egy nemrég megjelent amerikai kutatásban 1950 és 2012 között minden év harminc legnézettebb filmjét vizsgálták meg. Az utóbbi hatvan év 945 filmjében összesen közel 18 ezer erőszakos jelenet volt. Az 1985-öt követő évek 420 filmjéből 396-ban fordult elő erőszak. „Van egyfajta elfásulás, hozzászokás. Ez baj, mert jó lenne, ha megmaradna az érzékenységünk, az empátiánk. Ott a legszembetűnőbb a változás, amikor egy régi filmet újra besorolnak. Ami az ötvenes években még csak felnőtteknek volt javasolt, ma már simán lehet csak 12 éven felülieknek való, mert ennyit változott az érzékenységünk, ennyivel érzéketlenebbé váltunk.”

Senki nincs kitiltva

Magyarországon a korhatár csak ajánlás. Vagyis egy 16 éven felülieknek szánt filmet bárki megnézhet, aki megveszi a jegyet, ahogy a gyerekét is bármelyik filmre beviheti egy szülő. Arról, hogy a szülők mennyire veszik figyelembe a korhatárkarikákat a magyar mozikban, nincs kutatás, de Pirisi Edina tapasztalatai szerint igenis figyelik az ajánlásokat. „Amikor a pénztárnál várakozom az unokaöcsémmel, el szoktam kapni beszélgetésfoszlányokat arról, hogy melyik filmet nézzék meg a várakozó szülők a gyerekkel, és ilyenkor szóba kerülnek a korhatárajánlások is.”



  • Hírek
  • Hírek