Ilyen a világ egy vámpír szemével

2014.04.17. 13:58

Végre annyi keserű év után a felnőttek visszaszerezték a vámpírfilmet a kamaszoktól. A nyereségvágyból négyrészesre sikeredett Alkonyat-trilógia ínséges évei alatt nyilván értelmetlen lett volna más vámpíros filmeket készíteni, a forgatásba, a marketingbe nagy pénzeket feccölni, amikor mindent uralt Bella és Edward döbbenetesen unalmas románca. Pedig előtte olyan klassz vámpírfilmek születtek, mint az Interjú a vámpírral, a Penge, az Alkonyattól pirkadatig, Az éhség, tulajdonképpen bármeddig sorolhatnánk. Szerencsére a svédek azért megcsinálták az Engedj be! című 10/10-es remekművet, de ennek ellenére vérszegény időket éltünk.

Halhatatlan szeretők - előzetes

Most viszont, nagy meglepetésre, Jim Jarmusch, a Kávé és cigaretta, a Halott ember és a Hervadó virágok rendezője szánta rá magát, hogy vámpírfilmet készítsen, és milyen jól tette. A Halhatatlan szeretők okos, vicces, megható történet egy több száz éves szerelemről és sokkal több ennél. Megtanít vámpírszemmel nézni a világra, ami ez esetben nem azt jelenti, hogy kerüljük a feszületet és a fokhagymát, hanem hogy több száz év tapasztalatával különböztetjük meg a lényegest és a lényegtelent.

A történet néhány mondatban összefoglalható, ugyanis nem sok van. Van egy csodás vámpírházaspárunk, Adam (Tom Hiddleston) és Eve (Tilda Swinton). Per pillanat éppen két különböző földrészen élnek, de nem azért, mert rosszban vannak egymással. Csak hát az 1800-as évek óta házasok. Eve a marokkói kikötővárosban, Tangerben él, napjait főleg az irodalom élvezete tölti ki. Természetesen mindent eredeti nyelven olvas, hiszen éppen elég ideje volt tanulni.

Számokban

port.hu: 6,4

IMDb: 7,6

Rotten Tomatoes: 85 %

Metacritic: 81

Index: 10/9

Adam Detroitban lakik, az ő szenvedélye a zene. A zeneszerzés következményeit, például a rajongókat vagy a hírnevet nem állhatja, úgyhogy elég rejtőzködő életet él. Ha kellett, eddig is nagyvonalúan lemondott a műveiről és a velük járó dicsőségről, például Schubert javára. Amúgy sem árt az óvatosság: ez a 21.század, szóval vámpírjaink nem gyilkolásznak nyakra főre, de a vérhez valahogy hozzá kell jutniuk. Kerülik a feltűnést és a napot, de ezeken kívül másban látszólag nem különböznek tőlünk, akiket nem túl kedvesen zombiknak hívnak.

Azaz nagyon is különböznek. Mivel hiányoznak egymásnak, Eve átrepüli az óceánt, hogy újra Adammel lehessen. Együtt élik tovább azt az életet, amit mindnyájan élnénk, ha korlátlan idő és pénz állna rendelkezésünkre. És még valami: annak a több száz évnek a tapasztalata, ami megtanította őket arra, hogy mivel érdemes tölteni az időt. A művészetek élvezetével, zenével, tánccal, irodalommal, tudománnyal, filozófiával, szerelemmel. Adam és Eve életéből irigylésre méltóan hiányzik minden unalmas és fárasztó kötelesség. Nem mosogatnak, nem tömegközlekednek, nem dolgoznak és nem fizetnek be csekkeket. Jó őket nézni (Tom Hiddleston 21 évvel fiatalabb Tilda Swintonnál, de a színésznő arca nem öregszik, így tökéletesen összeillő párost alkotnak), és hallgatni a beszélgetéseiket. A múltban sem akárkikkel lógtak: Teslától Byronig terjedt a baráti kör, bár utóbbi Adam szerint ritka öntelt seggfej volt.

Azért nekik sem könnyű: aggódva figyelik a zombik működését, elszörnyednek azon, hogy még mindig képesek vagyunk vitatni Darwin tanait, és nem észrevenni, hogy következő nagy háborúnkat a vízért fogjuk vívni. Adam ráadásul depresszív alkat, igazi önpusztító rocksztár, akit sokszor tényleg csak Eve szerelme köt még ide. Aztán az idillnek Eve húga (Mia Wasikowska) vet véget, aki kicsit másképp éli a vámpíréletet, mint a nővére. Sznobok vagytok! - veti oda némi joggal a vintage hangszereket gyűjtögető Adamnak és a könyvritkaságai nélkül nemigen mozduló Eve-nek. Be is kavar rendesen, pontosabban annyira, amennyire ezeknek a halhatatlan arisztokratáknak be lehet.

Ha valakinél erős lehet a gyanúnk, hogy tényleg vámpír, akkor az Tilda Swinton. Egyrészt nem öregszik, másrészt tévedhetetlen magabiztossággal választja ki a filmjeit, és nyújt mindig ugyanolyan erős alakításokat. Ez a film legalább annyira az övé, mint Jarmusché. Meg mindenkié, aki lelkesedett már filmért, könyvért, zenéért. És akinek nem gond életvezetési tanácsokat elfogadni vámpíroktól. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!