Gary Oldman bocsánatot kért a zsidóktól

2014.06.25. 15:47

Gary Oldman, mint azt mi is megírtuk, egy ötoldalas Playboy-interjúban zsidózott jó nagyokat, egészen odáig merészkedett, hogy megvédte a szintén zsidózó Mel Gibsont.

Kibukott belőle, hogy elege van Hollywood képmutatásából, abból, hogy Gibsont meghurcolták, amiért zsidózott, vagy Alec Baldwint  amikor lebuziz egy paparazzit az utcán, vagy hogy rögtön rasszistának bélyegezték azt, akinek nem tetszett a 12 év rabszolgaság. Oldman aztán megkérte a Playboy újságíróját, hogy majd jól szerkessze meg a szavait, de szerencsére az interjúból semmit sem vágtak ki. 

Oldman menedzsere, Douglas Urbanski kedden a politikai korrektségről szóló szabadszájú monológként értékelte a színész interjújában elhangzottakat, amely úgy „demonstrálta az abszurditást, hogy maga is abszurd volt”. Urbanski hangsúlyozta: „Az a feltételezés, hogy Melt és Alecet védi, abszurd. Gary Oldman nem védelmezné a gyűlöletbeszédet és semmilyen megosztó beszédet. Ebben a tekintetben a cikk nem volt kiegyensúlyozott.”

A Rágalmazásellenes Liga (ADL) zsidó szervezet elítélte Oldman szavait. Emlékeztetett: Gibsont nem azért közösítette ki Hollywood, mert politikailag inkorrekt volt, ahogy Oldman sugallja, hanem intoleranciájával és gyűlölködésével zárta ki magát. Gibson 2006-ban az ellene eljáró rendőrnek azt mondta: „A zsidók a felelősek a világ összes háborújáért.”

A Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ dékánja, Marvin Hier rabbi szintén bírálta Oldman kijelentéseit. „Gary Oldman azt akarja, hogy a zsidók túllépjenek azon, amit Mel Gibson mondott. De Gibson azt a szlogent idézte, amit Adolf Hitler használt fel hatmillió zsidó meggyilkolására” – fogalmazott a rabbi.

Oldman az ADL-nek írtott nyílt levelében – amely kedden este a Deadline.com-on jelent meg – bocsánatot kér azért, hogy az interjúban tett kijelentései bántóak voltak sok zsidó számára. Mint írta: csak akkor látta, hogy milyen drasztikusak és mennyire hamis sztereotípiákhoz köthetők a szavai, amikor nyomtatásban látta őket. Hangsúlyozta, reméli, elhiszik neki, hogy bocsánatkérése „szívből jövő, őszinte”, és aláhúzta, hogy a zsidó embereket általában is nagyon kedveli, és azokat is, akikkel személyes kapcsolata van.

Az eset legnagyobb tanulsága egyébként az, hogy nálunk normálisabb országokban az interjúalany tudja, hogy ha interjúhelyzetben mond valamit, akkor az bizony meg fog jelenni nyomtatásban, és neki nincs joga letiltani azt.