Jegyezzük meg: Kovács István!

lampalaz stand8
  • Friss Hús Budapest 3.0: harminc új magyar kisfilmet vetítenek a Toldi moziban 5 napon át

  • Megnéztük az összeset, ezeket ajánljuk

  • A jegyár 1290, a bérlet 6500, minden filmen lesz angol felirat

2015.03.24. 16:26

Három évvel ezelőtt az egyszer csak megszűnt Filmszemle helyett indult útjára a Friss Hús: a bemutatkozási lehetőség nélkül maradt fiatal rendezők keresték meg a kisfilmekkel foglalkozó Daazót, hogy csináljanak már egy jó kis fesztivált, ahol lehet végre jó kis filmeket nézni. Ebből az alulról, az alkotók oldaláról szerveződő mozgalomból nőtte ki magát a Friss Hús 2013-ban, ami tavaly már nemzetközi versenyprogramot is vetített, idén pedig szakmailag is bővült a rendezvény. 

Igaz, időközben egy félresikerült Filmhetet is sikerült összeeszkábálnia a Filmalapnak, de ne feledjük, hogy a tavaly októberi rendezvénynek még mindig nem adták át az elismeréseit, és hír sincs arról, hogy mikor fog ez végre megtörténni. Friss Húsra viszont idén is lehet számítani a Toldi moziban: öt napon át nézhetjük a legújabb magyar és nemzetközi kisfilmeket. Átrágtuk magunkat mind a 30 vadonatúj magyar kisfilmen, az alábbiakat bátran ajánljuk mindenkinek, aki szeretne valami újat, bátrat és szórakoztatót látni.

A Friss Hús Budapest 3.0-n egyébként lesznek nemzetközi filmek is, például az Oscar-díjas Phone Call, szóval biztos lesznek meglepetések a külföldi filmeket bemutató szekciókban is. Minden filmet angol felirattal vetítenek, beleértve a magyarokat is. Lesz szakmai program is, március 27-én a KUBIK coworking közösségi irodában a Jászai Mari térnél, itt tartják meg az első magyar rövidfilmes pitchfórumot, ahol a még terv formában létező kisfilmek keresnek támogatókat. A fődíjas 100 ezer forintot nyerhet, és az elismerést, amit a fiatalon elhunyt producerről, Lovas Nándorról neveztek el. 

Görögh Árpád: Lámpaláz

Úgy képzelem, hogy amikor bemutatták a Birdmant Velencében, és hirtelen az egész filmes sajtó azzal lett tele, hogy elkészült a valaha volt legviccesebb film egy becsavarodó színészről, akkor a Lámpalázat rendező Görögh Árpád folyamatosan verte a fejét a falba, majd kis híján harakirit követett el. Merthogy az ő kisfilmje is pont ugyanarról szól. A filmet támogató Mecenatúra program nyilvántartása szerint 2013-ban pályáztak az ötlettel, hogy egy előnytelen külsejű, nagyjából ismeretlen színész élete nagy szerepére készül az öltözőjében. Igen, pont úgy, mint a Birdmanben, és pont úgy, mint a Birdmanben, őt is kínozza a gonosz alteregója. A Lámpaláz képi világát különösen izgalmassá teszi, hogy a japán nó színház hagyományai jelennek meg benn. 

A főszerepben Szemán Béla, aki egy hirtelen elhunyt kollégája helyére érkezik a színdarab főszerepére, a gonosz Mephistót pedig Nyitrai Illés alakítja parádésan. A Lámpaláz Isteni kísérőfilm lehetett volna a Birdman mellé, milyen sokan megismerhették volna ezt a nagyszerű kisfilmet, így viszont kicsit attól tartok, hogy mindenki annyival fogja elintézni, ja, igen, tudom, a magyar Birdman. És tulajdonképpen igazuk is van. 10/7 (LA)

Vetítik: Magyar versenyfilmek 1, szerda 19 óra, péntek 17 óra.

Fazekas Gyöngyi: Saudade

Az a jó az ilyen kisfilmes válogatásokban, hogy a nagy nevekre mindig lehet számítani, a filmszakosok is tuti beszállítók az ELTE-ről, SZFE-ről, a MOME-sok is mindig jönnek a szuper animációikkal. De közben mindig beesik egy-egy olyan ismeretlen arc, akikre nem is vagyunk felkészülve, és valami teljesen újat mutatnak. Így voltam az erdélyi Saudade megnézése után is, azonnal ütöttem Fazekas Gyöngyi nevét a keresőbe, és kiderült, hogy a kolozsvári Sapientián tanul,  ő az ELTÉ-n, operatőre pedig a kolozsvári Sapientián tanul, és a Filmtett Workshopon, tehát egy alig pár napos filmes táborban készült ez csodálatos kisfilmje. Mondjuk ez meg is látszik rajta, hiszen semmi extra nincs benne, két lánytestvér beszél egymással Skype-on, és kész.

Sok film foglalkozott mostanában a kivándorlással, külföldre költözéssel, nagyon sokféle szempontból közelítették már meg ezt a témát. Maga a cím, az a kifejezés, hogy saudade, arra a furcsa melankolikus érzésre utal, amikor valami, amit nagyon szerettünk, hiányzik az életünkből. Két testvér beszélget egymással, egy szúette hinta kapcsán lesz egyre furcsább és egyre kényelmetlenebb a beszélgetés, ahol a szép új világba elmentek és régi, ismerős jóban maradtak világa szükségszerűn zárja ki egymást. Mindkét, számomra teljesen ismeretlen színésznő (Blénessy Enikő, Pál Emőke) hátborzongatóan jó alakítást nyújt, nagyon néztem volna még ezt a filmet! 10/9 (LA)

Vetítik: Magyar versenyfilmek 1, szerda 21 óra, szombat 15 óra.

Badits Ákos: Boglárka

Amikor a pénteki SZFE Kicksen vége lett a Boglárkának, azonnal odafordultam a mellettem ülő kollégához, és azt mondtam, hogy Badits Ákos egyszer egy szuperjó filmet fog készíteni. Mármint játékfilmet, mert a Boglárkával nagyjából kimaxolta a lehetőségeit: itt egy baromi jó mese, ami szórakoztató, vicces, izgalmas, tele van egyedi megoldásokkal, semmiben sem olyan, mint a készülő magyar filmek többsége, és mellesleg tele van animációval, trükkökkel (Trokán Nóra például saját magával csókolózik a lemenő nap fényében), közben meg egyszerű és kész felüdülés. 

A sztori lényegében teljesen mindegy (a hős lovag szerencsétlen kistestvére elindul kiszabadítani a sárkánytól a falu szép leányát), bár Benedek Ágota forgatókönyvíró elég vicces mondatokat ad a szereplők szájába, ennél sokkal meglepőbb Badits saját stílusa, ami igazából senkihez nem fogható jelenleg Magyarországon, talán Ujj Mészáros Károlyhoz, de inkább Spike Jonze és egy napfényes Tim Burton jutott eszembe róla. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy engem már a 2012-es, Leányka című rövidfilmjével megvett, abban két rizsporos parókás színész üldözte egymást lassított felvételben, miközben az egyikőjük Csokonait szavalt, majd kitépte a szívét és megfojtotta vele a másikat, de azt alig lehetett látni bárhol, a Boglárka meg megérdemelné, hogy valami menő külföldi film (például a nemsokára érkező új-zélandi Hétköznapi vámpírok) kísérőfilmje legyen. Arról nem is beszélve, hogy a két főszereplője, Fehér László és Rainer-Micsinyei Nóra meg innentől sztárnak számítanak. 10/9 KD

Boglárka
Boglárka
Fotó: Friss Hús

Vetítik: Magyar versenyfilmek 6., szombat 19 óra, vasárnap 15 óra

Erkel Bálint: Terek

Mi történik akkor, ha keresztezzük Ruben Östlund, Jacques Tati és Szimler Bálint génjeit? Már azon kívül, hogy létrehoztunk egy csetló-botló, szakállas svéd férfit, aki a Központba jár minden hétvégén, megkapjuk Erkel Bálintot. Ami mondjuk elég meredek megállapítás, mert ez az első filmje, de hadd szaladjon el velem a ló, mert a Tereknek a koncepciója, a megvalósítása és a sztorija is szupervicces: szinte térfigyelő kamerás képekben látunk különböző tereket Budapesten, ahol egymással szinte párhuzamosan zajlanak különböző minitörténetek. 

Először szörnyen fárasztónak is tűnik a Terek, egészen addig, amíg 2-3 jelenet után össze nem rakjuk, hogy itt nem a sok pici sztorit kell figyelni, hanem egy nagyot. És az a nagy pedig szupervicces, tényleg, van benne üldözés, félreértés, a végén pedig egy hatalmas poén is, tényleg, nagyon könnyű nevetni rajta. És mivel az egész valós helyszíneken játszódik a belvárosban, tényleg van egy olyan hangulata, hogy hát ja, az Anker közben délelőttönként ilyen dolgok szoktak történni, meg a Kresz Géza sarkán is biztos beatboxol valaki egész álló nap. Érdemes egy pici türelmet hagyni a Terekre, mert 5 perc után imádni fogjuk. 10/9 KD

Terek
Terek
Fotó: Friss Hús

Vetítik: Magyar versenyfilmek 5, péntek 21 óra, vasárnap 19 óra

Kovács István: Betonzaj

Ennek a cikknek azért az a címe, hogy „Jegyezzük meg ezt a nevet: Kovács István”, mert a Betonzaj egy elementáris erejű, tökéletesen rendezett kisfilm, amiben egy rossz mozdulat, lépés, vágás, színészi gesztus sincsen, egyszerűen úgy jó, ahogy van. Már ha el tudjuk viselni, hogy fél órán keresztül egy nyomasztó, szörnyen lehangoló történetet nézünk egy csonka családból jövő tizenéves küzdősportolóról (Sztarenki Dóra), aki teherbe esik az edzőjétől (Mátray László), de próbálja eltitkolni előle. 

Nyomorult filmekből van bőven Magyarországon, viszont ennyire patentül és izgalmasan rendezettből kevés, rossz szokásom mindent amerikai filmekhez hasonlítgatni, de a Betonzaj lehet Kovács István Whiplashe, mert elragadó a stílusa (azok a verekedések a ringben!) és a hibátlan színészi alakítások (Sztarenkire lehet azt mondani, hogy ő a real deal), így tényleg hamar lepörög a harminc perc, és utána még bőven velünk marad a film. 10/8 KD

Betonzaj
Betonzaj
Fotó: Friss Hús

Vetítik: Magyar versenyfilmek 3, csütörtök 19 óra, vasárnap 21 óra

Szabó Szonja: Jaffa

Milyen szépen kivitelezett H&M imidzsfilm! – gondoltam magamban a Jaffa nézése közben a sokadik gyönyörű, kötött mintás pulóver láttán. Aztán kiderült, hogy nem is tévedtem olyan nagyot, mert a Jaffa nem más, mint a Pesti Magyar Színiakadémia imidzsfilmje, csak egy egészen igényesen kivitelezett fajtából, de azért készült, hogy bemutassa, milyen tehetséges fiatalok tanulnak ebben az intézményben. Szabó Szonja egy workshop keretében dolgozott velük, ebből lett ez a film.

A sztori sem túl bonyolult, van három lány és három fiú, passzív-agresszív érzelmek, követelődzés, féltékenység, tehát minden olyan, ami egy tizenévest komolyan foglalkoztat. Mindez egy hófödte hegységben egy meleg házikóban játszódik, ahova a zenekar zenélni vonult volna vissza, de a két hátrahagyott csaj gurulósbőröndökkel töri meg az alkotói magányt. Örültem, hogy végre nem a megszokott arcokat kellett néznem, és tényleg nagyon szép pulóverek vannak a filmben, de ennél több nincs a Jaffában. 10/6 (LA)

Jaffa
Jaffa
Fotó: Friss Hús

Vetítik: Magyar versenyfilmek 6., szombat 19 óra, vasárnap 15 óra

Hartung Attila: Fasírt

Egyszer láttam Haumann Pétert a színpadon Molière A fösvényében, úgyhogy akármikor láttam máshol, mindig azt képzeltem magam elé, ahogy Harpagonként ordít a pénzes ládikáján. Eddig. Mostantól már az is mindig eszembe fog jutni, ahogyan egy hulla karját próbálja meg elfűrészelni feleségével, akit az utolsó filmszerepében Margitai Ági játszik. A Fasírt egy Örkény-novella adaptációja, ami semmit sem vesz el az eredeti gonoszságából és groteszkségéből, Hartung Attila rendező néha egy picit túltolja a Nine Inch Nails-klipekre emlékeztető vágást, de szerencsére a két szereplő szinte néma játéka elviszi az egészet a hátán. És megismétlem: Haumann Péter egy hulla kezét fűrészeli benne. 10/7 KD

Fasírt
Fasírt
Fotó: Friss Hús

Vetítik: Magyar versenyfilmek 4, csütörtök 21 óra, vasárnap 17 óra

Szirmai Márton: Expedíció

Szirmai Márton kisfilmje nagyjából egy éve már bejárta az internetet, harmincezren meg is nézték azóta, ami önmagában nagy szám, de picit eltörpül előző politikai szatírájához, a sokkal gonoszabb és maróbb Minimálhoz képest, ami ma 270 ezernél tart. Pedig az Expedíció is majdnem annyira vicces, az ötvenes évek propagandafilmjeinek stílusában mutatja be azt, hogy milyen ha egy magyar politikust kilőnek az emberek közé, és meg kell tanulnia nem hazudni, az emberek szemébe nézni, és általában megdolgozni azért, amit eszik. A főszerepben Anger Zsolt vicces, mert szerencsére az Expedíció megengedi, hogy nagy pofákat és grimaszokat vágjon, a narrátorként Máté Gábor hangja is visszahozza a szocialista tervgazdálkodás hangulatát. A magyar kisfilmek általában ódzkodnak a politikától (ellenpélda: 1 szavazat), de jó látni azt, hogy azért vannak olyanok, akik szellemesen tudnak foglalkozni a témával. 10/7 KD

Vetítik: Magyar versenyfilmek 5, péntek 21 óra, vasárnap 19 óra

Dombrovszky Linda: Hetvenes

Dombrovszky Linda már az első Friss Húson is feltűnt: akkor is egy komoly, hosszú filmmel: a Harmadnapon-ban  a Tékozló fiú-történet női verzióját készítette el, amiben a rég eltűnt lánytestvér tér vissza az anyjához. Most egy áldokumentumfilmmel jelentkezett, ismét félórás hosszban, látszik, hogy Dombrovszky az elismert dokumentumfilmes, Almási Tamás osztályában végzett, nagyon érti az áldokumentum műfaját. A sztori szerint egy új törvény lép életbe, az ún. Hetvenes-törvény, amelynek értelmében a társadalom számára nem hasznos, hetven év feletti öregembereket elszállítják az Álomgyárba, ahol néhány nap jólét után egyszerűen elaltatják őket. 

A film egy fiktív dokumentumfilm-keretét követi, ebben Al Ghaoui Hesna a riporter, aki filmet forgat Józsi bácsi utolsó születésnapjáról, és követi az öreget akkor is, amikor az egyszerűen megszökik az ünneplésről, mert nem akar még meghalni. Dombrovszky filmje innentől fájó párhuzamokban mutatja be, ahogyan a törvénytisztelő kisemberek nem merik bújtatni az üldözötteket, és ahogyan a menedéket találtak sem akarnak osztozni egy újabb éhes szájjal. Egyedül a film lezárása sikerül kicsit didaktikusra, de attól még felkavaró és erős film lett a Hetvenes, megéri rászánni azt a félórát, még ha kicsit ijesztően is indul a film. 10/8 (LA)

Fotó: Friss Hús

Vetítik: Magyar versenyfilmek 4, csütörtök 21 óra, vasárnap 17 óra

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta: Maradék


A Maradék tizenöt percnyi csodálatos megrajzolt szomorúság, hat különböző minisztori van egybegyúrva olyan emberekről, akik valamilyen oknál fogva egyedül esznek, és hát nem arról van szó egyikben sem, hogy valaki örömmel elfogyaszt a tóparton egy Tupperware nutellás palacsintát, hanem különböző szörnyű dolgokhoz kötődik mindegyik történet. A legkeményebb talán az afrikai lány, akinek azért kell főznie, hogy ne erőszakolják meg a katonák, de a macskáját a halott férjének gondoló néni vagy a város felett, kizárólag a galambokkal beszélgető ablakmosó sem egy kifejezett május elseje. Persze egy filmnek sem kell kicsattanóan jókedvűnek lennie, főleg ha annyira jól néznek ki és hatásosak, mint a Maradék, de egy idő után kifejezetten túlsúlyos lesz a nyomor arról, hogy milyen szörnyű sorsok vannak a világban. 10/7 KD

Fotó: Friss Hús

Vetítik: Magyar versenyfilmek 2, szerda 21 óra, szombat 15 óra

A fesztiválon vetítik majd Kapitány Iván Idegenek című filmjét is, erről már itt írtunk bővebben

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!