Könyv az életünkről, mindennapjainkról, azok nehézségeiről 14 kortárs író egy inspiráló novelláskötetben
MEGVESZEMKevin Hart ezt a filmet tuti letagadja
További Cinematrix cikkek
- Nem csak a vetkőzésről szól Zendaya új erotikus filmje
- Harminc év után újra összeálltak a Ponyvaregény sztárjai
- Udvaros Dorottyával jön a Valami Amerika és a Kincsem rendezőjének új filmje
- Fontos bejelentést tett a Netflix: véget ér a Vaják-sorozat
- Martin Scorsese Leonardo DiCapriót és Jennifer Lawrence-t tenné az új filmje főszereplőivé
Pár dolog csak az ostoba hollywoodi romkomok világában fordulhat elő. Ilyen például, az, hogy egy elhízott, félénk, unalmas nörd olyan nőt talál magának, mint az Agymenőkből ismert Kaley Cuoco-Sweeting, a szőke jócsajfutószalag legfrissebb öntvénye. És az is, hogy ha nagyon kell, akkor lehet találni egy olyan szolgáltatást, ami esküvői tanút kölcsönöz. A Bérhaverokban mindkettő előfordul. Sajnos.
A film ugyanis kábé annyira eredeti és vicces, mint egy Adam Sandler-film, és nagyjából annyira is releváns - az "idétlen pasiból tök normális csávó lesz" és az "esküvő előtt mindenki megbolondul"-zsánereket a "tök ellentétes érdeklődésű faszik is lehetnek jó barátok"-motívummal ötvözni 2015-ben, a Koszorúslányok, A randiguru vagy a Másnaposok-trilógia után nagy bátorságra és/vagy kétségbeesésre vall. Jeremy Garelick rendezővel az utóbbi történhetett, hiszen előkaparta Jay Lavender haverjával még 2002-ben megírt, és akkori sztenderdek szerint még biztos viccesnek is tekinthető, Aranyszmoking című forgatókönyvét, és 2013-ban végre leforgatta. Kár volt, ez a termék nem állta ki az idők próbáját.
Ennyit ér
IMDb: 6,9/10
Rotten: 28%
Metacritic: 35%
Index: 2/10
A történet egy kedves, szerethető, introvertált, nagydarab adóügyekben pöpec ügyvédről szól (Josh Gad), akit a néző és saját maga előtt is teljesen érthetetlen módon már csak tíz nap választ el attól, hogy elvegye a bögyös, bulis, szőke jónőt (Kaley Cuoco-Sweeting), aki miatt már így is annyira parázik, hogy nem meri megmondani neki, hogy egy haverja sincsen, mert akkor a csaj tuti elhagyja, vagy mittudomén, szégyenben marad. És ahelyett, hogy igyekezne az alkalmazottak közül vagy két szimpatikusabbat megkérni, hogy legyen a tanúja, inkább elmegy egy ügynökséghez (mert az ilyen filmekben mindig van egy ilyen ügynökség), és bérel magának egy komplett násznépet.
Az ügynökséget egy vagány, laza, vicces, trágár feka faszi vezeti (Kevin Hart), aki ugyan hét fős násznépet még soha nem szervezett le, de hát a kihívás és a várhatóan nagy lóvé nagyon kecsegtető, így belemegy a dologba, és összeszed egy bűnözőkből, félhülyékből és teljes idiótákból álló társulatot, hogy játsszák el a vőlegény haverjainak szerepét. Aztán jön pár kiszámítható fordulat, egy tökéletesen kiszámítható eredményt hozó esküvő, és a filmnek vége, pont 101 perccel később, mint kellett volna neki.
A Bérhaverokban eredetiséget vagy spontaneitást felesleges keresni, minden poént láttunk/hallottunk már, különösen azokat, amikben Kevin Hart nem vesz részt tevékenyen. Ő az egyetlen olyan eleme a filmnek, ami megmenti a totális és teljes csődtől - a pali ugyanis nagyon vicces tud lenni, ha hagyják. Az a fajta laza, pofátlan, durva és tapló humor, amivel ő operál, ebben a filmben nem teljesedhet ki, a borzasztóan lapos és hiteltelen történetben akaratlanul ő is azzá válik, és beleszürkül a többi karakter közé.
Hartnak és Gadnek van két-három viccesebb közös jelenete, a hét szerencsétlen felkészítése is elviselhető de mikor Cuoco megjelenik a vásznon, minden szétesik, és kiesünk a film hatása alól, mert nem lehet nem észrevenni, mennyire idegen terep ez az Agymenők egyik főszereplőjének, pedig ugye ott is egy lúzer a faszija.
Egy olyan jelenet van az egész filmben, egy táncos szám, amiben felvillan valami abból a tagadhatatlan komikus tehetségből, amivel Hart és Gad is bír, és amit egy másik, szebben fényképezett, jobban megírt és rendezett filmben nagyon szívesen megnéznék.
Rovataink a Facebookon